Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1879
6 tűrtek ; végre pedig és főképen, liogv édes hazánknak, melynek viszem- tagságteljes, de dicső múltját szívetekbe véstétek, örömében és fájdalmában őszintén részesüljetek és magasztos törekvéseinek minden erőtöket és legtisztább akaratotokat szenteljétek. A nyelv az ember legsajátosabb és legtökéletesebb eszköze, mely által szellemi élete, gondolatai és érzületei nyilvánulnak, mintegy megtestesülése egész szellemi valójának. Mint a természet nyilatkozatainak megértésére a mathematika, úgy az emberi szellem nyilatkozatainak megfejtése — és helyes felfogására a nyelvtudományok nyújtják a kulcsot. A nyelvtudományok tehát, a mint ezeket a gymnasium kezeli, nem épen csak a mindennapi használatra, értésre, beszédre és írásra nyújtanak szabályt és szóhalmazt; hanem öntudatokra hozzák nektek mint édes anyanyelvetek , mind más élő cultur-nyelv, mind különösen az ó-klassikai, a görög és latin nyelv művészi alakjait, szó- és gondolat értelmét azon czélra, hogy azok segítségével mind a nemzeti irodalom, mind más, főkint az ó-klassikai irodalom gazdag kincseit kinyithassátok, azokba egészen beleélve magatokat oly eszméket meríthessetek ki, melyek gondolataitoknak szárnyakat, izlésteknek finomúltságot, érzületeteknek a valódi szépség iránti lelkesűltséget, törekvésteknek és akaratotoknak minden aljas feletti magasabb eszményi irányt kölcsönöznék. De ha mindezen tanúlmányok összhangzatos közreműködése által ismereteitek köre fokról fokra kitágúl és mint harmatcseppben a nap, úgy leltetekben egy egész világ tündöklő sugaraival tükröződik, úgy hogy ennek szépségétől elbájolva azon eszményképeket, melyeket ifjúi lelkesedéssel megragadtatok, kivűletek valósítani akarnátok; akkor megragadja kezeteket a bölcsészet és elvezet titeket a Delphibeli oraculum templomához és ott rámutat kapuja felibe irt azon rejtélyes szózatra : /"i'c űi aeccvri'v, ismerd tennniagadat! Akkor támadnak lelkedben azon kérdések: Mily lény vagyok e földön, mi külömböztet más élő lényektől, mily testi és lelki tehetékeim vannak, mily viszony van ezek közt; mi az ismeret, az érzület és akarat, miképen lehet összhangot ezek közt eszközölni és együttes működésűk által az ember rendeltetésének megfelelni? Es a bölcsészet mintegy Pythia papnő bevezet a templomba, saját lelked belsejébe, melyben is sok kincs rejlik, melyek azonban csak annak válnak boldogságára, ki azokat helyesen megismeri; bevezet a lélek titkos műhelyébe, feltárja az észleletek, a gondolatok, a vágyak és törekvések, az akarat és cselekvés működését; kimutatja ezeknek, valamint a test és lélek összefüggését és kölcsönös behatását; felemel a tér és idő feletti eszmék világába és otthonossá tesz a szellem honában; úgy hogy sejdítjük, hogy míg porla- dozó testünk a föld rögéhez van kötve, lelkűnkkel egy földön túli világ polgárai vagyunk, mellyel Összefügünk gondolataink, érzületeink és törekvéseink által. Úgy ismerjük meg magunkat, emberi létünk és valódi lényegünk magasabb rendeltetését.
