Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1878

5

De épen a birtokszerzésnek ezen módja meg az, hogy olyan ember szerezhetett ily kiterjedt jószágot, a ki törzsökláját a honfoglalás koráig fel nem vihette, tűnt fel annyira és ütött szeget az elfogultak fejébe. Nem csoda tehát, hogy erre nézve a külszin által könnyen megejthető és félrevezethető nép különféle meséket költött.

Az, hogy Tököly Sebestyén mint üzletember lókereskedéssel is foglalkozott, nem nyújt épen oly költői vonásokat, minőkkel a lovagkor ideális hőseit szerették rajzolni, de nem is becstelen kereset mód és nem von le semmit becsületes ember jelleméből. Dávid pásztor volt és lett az izreiliták annyira dicsőített királya!

De más rege, melyet a történet évkönyvei is feljegyeztek, épen piszkos jelleműnek, sőt roppant gaztett elkövetőjének tünteti fel Sebestyént.

Egy török basa, a ki keresztyénné akart lenni, összes kincseit Temesvárra vitette meghizhatónak vélt emberéhez Tökölyhez. Tököly azonban gáládul visszaélt a basa bizalmával, elárulta őt a török kormánynak, minek folytán az átvett kincsek birtokosa és roppant gazdag lett.

Mintha már azon korban is más, becsületesebb módon: nem lehetett volna vagyont szerezni, mint erőszak, pártoskodás, árulás és rablás által, vagy a mi napi renden volt, királyi adomány utján !

Nem tartozik ezen ismertetés szűk keretébe, hogy nyomozzuk. mi való rejlik e regében. De csoda, hogy a rege még feltűnőbb vonásokkal nem cziczomázta fel kincsvágyó hősét. Ha már a regényes török földön találja hőse gazdagságának forrását, hozzá tehette volna a tragikai hatás kedvéért azt is, hogy Sebestyén nem csak vagyonától fosztotta meg, hanem kegyetlenül meg is gyilkolta a — hitetlen basát.

De igy is, ha az ellenkezőt fel nem tehetnek, megvetésnél egyebet nem érdemelne, holott a basa szomorú sorsa részvétet és rokonszenvet gerjesztene.

És abból is, hogy egy Dóczy Katalin, kinek rokonai a Bat- thyániak, a Nádasdyak. a Thurzók, a Nyáriak voltak, nem átallotta kezét Sebestyénnek nyújtani, az ellenkezőre lehet következtetni.

Bármiként legyen is a dolog, elég az hozzá, ezen ember történeti jelentősége sokkal nagyobb, mint a mennyit neki a fentem litett monda tulajdonit.

Igaz, azon cselekedetei, melyek Késmárkon történt felléptének korszakába esnek, nem épen alkalmasak arra, hogy életének fénypontját tehetnék ; de későbbi működése, mely a tudománynak, az újított vallás és a haza védelmének volt szentelve, kiengesztelte hibáival az utókort.