Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1876
10 szerre csak Tátrafüreden jelent meg. Rövid pihenés és űditós végett rándúlt tél ide. Ide jövet Lőcséről VV ................né asszonysággal u tazott egy kocsiban. Ezen hölgy elragadtatással beszélt az angolok hazánk iránti rokonszenvéről és különösen az „öreg Mayer úrról“, kinek atyai pártfogásában az ő fia is részesült Londonban. .lói esett lelkének, a mit ez asszonyságtól hallott, de erre nézve egyebet nem szólt, mint hogy ismeri Mayer urat. Tátra fü- redre érve, feltűnt, hogy az angol vendég, kit eleintén Wainew- right néven ismertek, a németül, magyaréi beszélők társaságát is megkedvelte, hogy érti, mit beszélnek, hogy német, magyar szót is ejtett De kilétét egy hamar meg nem tudták. Azonban ebédkor új vendég, J................(emigráns) érkezik, kin yílik az ebédlő ajtaja, belép az új vendég, körülnéz és megáll, és ámúl, bámul, nem hisz szemének, közelebb áll az asztalhoz, megnézi jobbról balról az ismerősnek látszó őszhajú urat, és megöleli : „Üíetu lieber Jpevr Üt a i) er, mein guter jyreuub, uteitt größter SBoljítljciter" többet nem szólhatott. E megható jelenetet, az ünnepélyes csendet a számos vendég lelkes éljen kiáltása váltotta fel. Tátrafüredről aztán Késmárkra jött. De alig. hogy egy napig megpihent, szülővárosába rándúlt unokájával; de itt senkit sem ismerve, úgy is előbb azon helyet akarván felkeresni, hol édes szülői, testvérei nyugosznak. egyenesen a temető felé haladott. Es miután könyüs szemeit sokáig pihentette a 60 óv óta nem látott szép határon, felkereste rokonait. De nem sokáig állhatott ellen, megmondta, hogy ő nem mérnök, *) hanem édes rokon. Mily nagy., mily megható volt a meglepetés ! 0 is megörült, hogy kegyelettel fogadtatott. Megelégedéssel nézte, hogy szülővárosa épül, szépül; örvendett, hogy szülőháza átengedése által, — mint már fenntebb említettük, — ő is járúl- hatott a város szépítéséhez, hogy az evangélikusok templomtornya, melynek építésére buzdított és adakozott, nem sokára elkészül, és megindíttatva érezte magát, hogy ezután is segélyzendi törekvő földiéit. Es csakugyan tetemes összeget áldozott a továbbépítésre, a harangok, a toronyóra megszerzésére és a templomtérnek szép kertté átalakítására. Szülőföldét ezután még kétszer hagyta el rövid időre. Családi ügyek 1864-ben Londonba hívták vissza. 1876-ban tengeri fürdőt kellvén használni, megint Angolországban volt. honnan, miután súlyos tüdőbetegségből lassan, lassan felépült, 1875-ben visszatért. A következő évben még tűrhető volt egészségi állapota. Életének utolsó évében is még többnyire vidám, jókedvű volt, és örült, *) Ez időben mérnökök jártak Szepességen kataszteri munkálatok végett.
