Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1875

A vállalkozó, megedzett szászok, kiknek elődei az angol államot alkották, és kik Nagy-Károly ellen 32 évig vívtak szabad­ságukért, szabad községi szerkezetükért kiknek származékai az újabb korban is, kivált Amerikában lobogtatták a szabadság zászlaját, a zsar­nok Welf Araszián Henrik dúlta hazájokból fölkerekedve, a Kárpátok felé vették útjukat, bogy itt bérezés uj hazájukban 11. Gézától nyert szabadalmuk alapján és az uj hon geniusa követelményeihez képest uj államéletet kezdjenek. Ezen következtetésre és indoklásra a történet ama adata jogosít: mely szerint „az Erdélybe és Szepességre hívottak külön szabadalmakkal felruházva, itt letepittettek. “ — Igaz, hogy az óvatosság az „úgy látszik“ szócskát teszi ez adat élére. — De vájjon hihető-e. hogy a századok folyamában annyi életrevalóságot mutatott törzsnek sarjadékai lótöket biztositó szerződés nélkül hagyták el hazájukat? A történet öszhangzó tanúság tétele szerint a szászok (1143) a magyar kormány által hivattak Erdélybe és a Szepességre. Ami itt az uj hazában reájok bízatott, oly fontos állami kötelességek összegét foglalta magában, melyek teljesítése jogtalan gyarmatosok­tól se nem várható, se bölcs kormánytól, milyen a Gézáé volt. nem is követelhető, mely kötelességek már elvállalása is feltételez kölcsönös bizodalom és kétoldalú szerződésből folyó jogokat és e kornak sajátságos viszonyainál fogva szabadalmakat. A mit II. Géza kormánya rájok bízott nem egyéb volt, mint a honalkotást kiegé­szítendő munka és az alkotott magyar társadalmat biztosítandó szabad emberek tettei: polgári és hadi tettek, melyek véghez vitele, — tekintetbe vévén uj hazájok fekvését és annak bonyo­dalmas viszonyait, — józan gondolkodást, bátorságot, megedzettséget, élet-szivósságot, de mindenek előtt rendíthetien hűséget és vas szorgalmat tételeznek fel. Csak ily physicai és lelki erők. csak ily polgári erények tették képessé uj feladatuk teljesítésére: arra. „hogy egyrészt védfalul szolgáljanak a végeknek másrészt, hogy a munka hiányát nagyban érező országnak társadalmi viszonyai ki fej tésében közreműködj enek. A hazai évkönyvek azt jegyezték fel az Erdélybe és Szepes­ségre hivott szászokról, hogy „az általok virágzásba jött bányászat, ipar és kereskedés nem felejté el a hirtelen meghalt becsületes lelkű királyt II. Gézát.“ Ezen adat világosan bizonyítja, hogy a haza ezen polgárai itt létök első éveiben is már iiiven teljesítették feladatukat. A haza el nem felejté II. Gézát, emlékezete örökké fog élni: azért el ne feledjük azt sem, hogy Géza dicső emlékének felállítására a szászok, az országnak ezen egyik legrégibb lakosai is járultak.

Next

/
Thumbnails
Contents