Evangélikus kerületi lyceum, Késmárk, 1875

10 Ezen mesék nem ismerik, mint sok másika „Gonoszt“, ki a vele szövetkezetieknek csak vérök és lelkök árán szokta a kincseket oszto­gatni. A helyett itt a nép két jó géniusza: vallás és munka szerepel, a mi azon érzetben, hogy egyedül a becsületes úton és verejtékkel szerzett vagyont éri Isten áldása talál kifejezést. És mi biztosíthatta volna jobban a bérezés Szepességen keletke­zett szász gyarmat felvirágzását és fennállhatását. mint erkölcsi alapon álló lakosságának szorgalma és munkássága és a mi azzal jár : a taka­rékosság, mely a jövendőre gondol és annak is megveti alapját. És hogy a Szepesség ezen elvek követése által már a középkorban is vagyonilag gyarapodott, nem egy adat bizonyltja. így látjuk a többi közt, hogy a tatárok beütésekor, a szepesi nép nem csekély tőkét kép­viselő vagyonnal vonult a kőfallal és sánczczal körülvett „lapis refu- gii“-ra*) a tatárjárás után pedig köbül épült városai s egyéb hely­ségei gyarapodnak, de már az előtt történt, hogy Késmárk városa IV. Lászlótól (1272—1290) kamaralis jószágot vásárolt, a mi a lakos- ság vagyoni gyarapodásáról tanúskodik. De az ilyen vagyoni viszonyok biztos fejlődése csak ott lehet­séges, hol egyebek mellett különösen rendezett jogi viszonyok léteznek. Ezen tekintetben sokat tett Nagy Lajos. Az által, hogy családjának megszerezte a lengyel trónt, Lengyelország közvetlen szomszédjának, a Szepességnek hosszabb időre szerzett békét és jogbiztonságot. Ki hitte volna, hogy még a hivtelen Zsig'mondnak tette is t. i. a szepesi XVI város elzálogosítása sok tekintetben előnyére fog válni az összes Szepességnek. De ne szóljunk arról. Zsig-monddal uj korszak kezdődik Szepességre nézve is. A huszita mozgalomnak hullámcsapá­sai kivált a Szepességen is hagytak érezhető nyomokat. A tűzzel, vas­sal pusztító csehek közül sokan telepedtek meg- a Szepességen. De az ő bevándorlásuk tárgyalása nem tartozik e rövid értekezés keretébe. Ezen rövid értekezés egyedül a szászok beköltözését tarthatta szem előtt. Következhetik ezután hosszabb értekezésem, mely visszapillantva Zsigmond viszontagságteljes és a Hunyadiak fénykorára, a szepesi németek azon későbbi viszonyait tárgyalj a, melyek részint az imént érintett előzményekből folyólag, részint pedig a hitjavitás óta uj poli­tikai, vallási és társadalmi tényezők befolyása alatt fejlődtek. Solcz Frigyes. *) „Hat sich der 24 Sachsen-Städte ihr draff, Jordan I. nach zeitig gepflogenem Rath mit allen Richtern, gemeinden und Röbel auf dem Schauberg begeben und in die drey Jahr mit allem Volk, gesinde, Viehe und andern Hausrath erhalten etc.“ „Leutsehauer Chronik“.

Next

/
Thumbnails
Contents