Evangélikus egyházkerületi lyceum, Késmárk, 1872
4 „Ceres nxrroanbeit einen S'nabe in eine föifcet^fe.“ „Battus“, „Icarus.“ „Bachus finbet ben jocnig.“ „Ueberliftung ber «Stabt Gabii.“ SßerftedEte Stugfjeit bes Brutus.“ — 3. Magyar nyelv, h. 2 óra. Mondattan. Körmondattan, irálytan, ügyiratok, olvasmányok, szaval- mányok, házi dolgozatok. 4. Német nyelv, h. 3 óra. Mondattan, verstan, ügyiratok, olvasmányok, szavalmányok. K. k. Bauer és Minkvitz. 5. Történet és földrajz, h. 3 óra. Az osztrák-magyar birodalom részletes földrajza és stadstikája. K. k. Hantke. Magyarország története. K. k. Hanthó, Horváth. 6. Menynyiségtan, h. 3 óra. Számtan. Összetett arányok. Társasszabály, vegyitési szabály, határ- időszámitás. Egyenletek. — Mértan. Tömörmérlan. A testek felületének s köbtartalmának kiszámítása. K. k. Mocnik. — 7. Természettan, h. 3 óra. Nyugalom és mozgás; hang- és fénytan, delej, meleg, villany. K. k. Schabus. — 8. Tót nyelv, h. 2 óra, az előbbi osztályokkal. 9. Szabadkézrajz, h. 2 óra, a harmadik osztálylyal. V. osztály. 1. Vallás, h. 2 óra. Bevezetés az ó-szövetségbe de Wette nyomán; a történeti könyvek válogatott részeinek és nehány zsoltár emlékelése. 2. Latin nyelv, h. 5 óra. C. Jul. Caes. „de bello Gallico“ Comment, lib. IV. és Ovidius „Meta- morph.“ lib. L, mind a kettő olvastatva, elemezve s részben emlékeltetve is. A mondattanból Kühner nagyobb kézi könyve nyomán : az egyszerű mondat alkatrészei, az egyeztetési tan, az igék nemei, mód- és időalakjai és a mondat jelzős s tárgyi viszonyai. Esetek tana. — Latin irálygyakorlatok Schultz és Kolmár feladatgyűjteményeiből. 3. Görög nyelv, h. 4 óra. Alaktan, a nevek ejtegetése, a rendes w végzetü igék hajtogatása, megfelelő fordításokkal; szavak és mondatok emlézóse. K. k. Curtius és Schenkel. 4. Magyar nyelv, h. 2 óra. Olvasás, magyarázás, az illető írók és költők életrajza; a lantos költészet nemei, Írásbeli dolgozatok. K. k. Szvorényi. 5. Német nyelv, h. 2. óra. Lantos és oktató költészet nemeinek értelmezése és a kellő példák emlékelése; dolgozatok. K. k. Viehof. 6. Történet és földrajz, h. 4 óra. Ó-kor, kapcsolatban az ó-kori földrajzzal; földabroszok rajzolása, időtáblák készítése. K. k. Hunfalvi és Weber. 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Számtan. A négy műtét egész és tört algebrai mennyiségekkel, számok oszthatósága, legnagyobb közös osztó, legkisebb kösös többes. Tizedes törtek, láncztörtek s közelitő törtek. Arányok. Társas és vegyitési szabály. Mocnik k. k. magyarra fordítva. Mértan. Vonalok, szögek, háromszögek egybevágósága s hasonlósága. Négyszögek, sokszögek s azok területe. A körről szóló tantételek. Kerülék, mentelék, hajtalék. K. k. Moönik magyar fordításban. 8. Természettudományok, h. 2 órában. Vegytan és ásványtan, füzetekből. 9. Mértani rajz, h. 2 óra, a hatodik osztálybeliekkel. VI. osztály. 1. Valiás, h. 2 óra. Bevezetés az uj szövetségbe; az evangyeliumok, cselekedetek, a római levél válogatott szakaszainak emlékelése. K. k. de Wette. 2. Latin nyelv, h. 5 óra. Sallustius Crisp, „de bello Iugurthino“ 20 fejezet, Ciceronis „pro Archia poéta oratio“ egészen; Virgil. Aeneidos lib. I. 1—310; és VI. 633—855. magyarázva, ford, és nagyrészben emlékeltetve. Kühner mondattana folytatva az összetett mondatig. Irály, mint az V. osztályban. 3. Görög nyelv, h. 4 óra. Alaktan, a szabálytalan w végzetü és ni végzetü igék, szóképzéstan; megfelelő szó- és Írásbeli gyakorlatok, összefüggő prózai s költői szakaszok elemzése , fordítása és emlékelése. K. k. Curtius és Schenkel—Kiss. 4. Magyar nyelv, h. 2 óra. Szónoklattan. Epikai költészet, megfelelő darabok olvasása, magyarázása. Irálygyakorlatok. K. k. Szvorényi. 5. Német nyelv, h. 2 óra. Epikai költemények elméletileg, példák emlékelése, irály gyakorlatok. K. k. Viehof. 6. Történet, h. 3 óra. Középkor. K. k. Hunfalvi és Weber; 7. Mennyiségtan, h. 3 óra. Számtan. Testmértan. K. k. Mocnik—Klamarik. 8. Természettudományok, h. 2 óra. Állattan. Növénytan, füzetekből. 9. Mértani rajz, h. 2 óra, az ötödik osztálylyal.
