Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-01-12 / 1. szám
MOZAIK TÍZESVILLAMOS - KÜLÖNJÁRAT Vendégváró vendéglátó Újpest mindig a vendégeket váró, és azokat szívesen fogadó városok, kerületek közé tartozott, és látogatták is szép számmal! Talán nem volt olyan szórakozóhelye, étterme, hogy abban ne lettek volna vendégek. Mindegyiknek volt törzsközönsége és betérő látogatója is. Ebben persze közrejátszhatott, hogy 1950- ig önálló város, nagyváros volt, és így a városi lét minden fajtája megtalálható volt benne. A diákság, a mesteremberek, az értelmiség és persze a munkások, hiszen Újpest később köztudottan munkás kerületnek számított a főváros északi szélén. így aztán mindegyik említésre méltó étterem, vendéglő - uram bocsáss meg - kocsma körül kialakult a törzsközönség, plusz azok ideiglenes vendégei, és folyt az élet! Mindegyik vendéglátóhelynek kialakult tehát a maga légköre, hangulata. Persze a városközpont vagy kerületközpont belső részei jelentették a fő vonzerőt, de nagyon kedvelt vendéglátó tanyák működtek a külső fertályokon is. Aki tízes villamossal érkezett a palotai felüljáróról, az jobb kéz felől elsőre a Három diót látta meg, bár az helyileg már a Víztorony mögötti utcában volt, ott, ahol az első igazi cigányzenekar alakult Buga Gyula, azaz Dudus szervezésében. Eleinte talán mindenki azt hitte, hogy a helyiség eredeti neve Három diófa és csak a köznyelv rövidítette dióvá. De nem! Mint kiderült, a név egy régi magyar népmeséből származott, ami arról szólt, hogy volt egyszer egy szegény ember és annak három fia. A szegény embernek összesen három diója volt, amit - más nem lévén - szétosztott a fiai között, hogy a három dióval menjenek - kiki a magáéval - szerencsét próbálni, és három év múlva térjenek vissza, hogy ő megtudja, melyikük mire ment a diójával. Természetesen legtöbbre a legkisebb jutott, ahogy ez a mesékben lenni szokott. Innen lett a vendéglő neve Három dió! Lejjebb, a Virág utca sarkán volt a Pokol, aminek nemcsak a neve volt balsejtelmű, hanem bizony a vendégei, meg a működése is, vagyis a Pokol volt a pokol. De azért nem volt ennyire vészes a helyzet, mert később Alpesi söröző néven működött tovább, és tudtommal működik a mai napig is, talán ismét más néven. Kicsit lejjebb, a villamosmegállóban volt a Dózsa Klub, amiről jobb nem beszélni, mert inkább volt egy olyan „gyere igyunk meg valamit” átmenőhely, ami meg is látszott rajta. Olyan átmenet féle volt az étterem és kocsma között, de jellege inkább az utóbbira emlékeztetett. Lejjebb volt a Totó, kerthelyiséggel, mindennel, ahova leginkább - a nevéből is következett - a szerencsejátékok hívei, különösen a Totó hívei jártak. A napsütötte kerthelyiségben jól lehetett vasárnap délelőttönként tippelgetni. Mi úgy játszottunk, hogy először „vegyük le a fix x-et, meg a fix meglepetést, aztán jöhet a többi!” Ott kérdezte meg egyszer tőlünk egy törzsvendég, hogy tudjuk-e hol van Waterloo? Nem tudtuk, pedig érettségink is volt. Az Állami Áruház után jött az igazi központ, az Árpád étterem és bár, ahova sokan jártak és rendszeresen, de érdekes, én törzsközönségére nem emlékszem. Kellemes, jó hely volt, ha úgy hozta sors, oda szerettünk betérni. Olyan polgári légköre volt, polgári társasággal. Ma, más egységekkel bár, de ugyancsak működik! Amikor volt éjszakai bárja, akkor felkapottabb volt, mert a fenti közönség nagy része általában lent, a bárban folytatta a szórakozást, ha már fönt, az étteremben befejezte. RÉTI JÁNOS Árpád úti kávéház Mi A sütőtököt szinte minden földrészen termelik és fogyasztják. Kutatások szerint a sütőtök kalcium, cink, mangán, réz, vas, foszfor, C-vitamin, karotin, biotin, niacin, pantoténsav, A, B1, B2, B6 vitaminok és folsav tartalmának köszönhetően egészség- megőrző, gyógyító hatással bír. Szebbé teszi bőrünket, jó hatást eredményez az emésztési gondokban, serkenti a máj működését. A sütőtök alacsony kalóriatartalma révén a fogyókúrázóknak is ideális! Puha rostjai révén a csecsemőtáplálásban is helyet kap. Talán sütve a legelterjedtebb, de készíthető belőle ízletes leves, főzelék, sütemény, lekvár, ivóié - érdemes kipróbálni és a család étrendjébe beilleszteni. A sütőtök kellemes sárga színével melegséget hoz az ételeinkbe. Természetesen nyersen kapjuk a legtöbb tápanyagot belőle. Legyen a saláták, szendvicsek, hidegtálak állandó kísérője. A gyümölcsalapú salátákba, kevert süteményekbe, vaníliapudingba vagy töltelékekbe is jól illik. Gyerekeknek tízóraira, uzsonnára adjunk nyers sütőtökszeleteket. Sütőtökkrém: A sütőtökpürét olívaolajjal, zabpehelyliszttel, gyömbérrel, sóval, szerecsendióval krémmé keverjük. Párolóedényben pároljuk 15 percig a felkockázott sütőtököt. Ezt felhasználhatjuk önálló köretnek, vagy keverhetjük a köretekhez: rizs, burgonya, köles, bulgur, hajdina, quinoa, édes burgonya. Töltött, rakott ételeket ízesíthetünk, színesíthetünk vele. Önállóan levest, krémlevest, főzeléket főzhetünk, vagy a zöldségleves része lehet. Elkészíthetjük, mint a burgonyapürét, vagy keverhetjük a burgonyával. A rakott vagy töltött sütőtököt is próbáljuk ki! Rántott sütőtököt is készíthetünk, kiváló vacsora, és nagyon finom feltétként vagy vendégváró salátával is. LETTNER ANNAMÁRIA dietetikus 10 | ÚJPESTI NAPLÓ XI ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 2017. január 12!
