Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)

2017-02-16 / 4. szám

Az internet hálójában Négytagú család egy elegáns budai kávéházban. Anya, apa és a két gyerek. Ülnek egy asztalnál órákig, de egy szót sem szólnak egymáshoz. Mindenki a telefonját nyomkodja. Őket valószínűleg már utolérte az új szenve­délybetegség, az internetfüggőség. ehéz megállapítani, mikortól be­szélhetünk betegségről vagy füg­gőségről, hiszen az internet olyan technológiai vívmány, amely behálózza egész életünket, és nem csak társadalmi, hanem sok esetben munkahelyi elvárás is, hogy ak­tívan használjuk. S ma már számítógépre sincs szükség hozzá, elég csak zsebre vágni a hálózatra csatlakoztatható eszközt, legyen az okostelefon, netbook, elektronikus könyvolva­só vagy tablet. Ha valaki sokat internetezik, az önmagában még nem tekinthető betegesnek. Viszont már. aggodalomra adhat okot, ha saját elhatározá­sából képtelen elszakadni tőle, s amikor mégis nélkülözni kényszerülj ingerült, ideges és ag­resszív lesz, mert szabályos elvonási tünetek jelentkeznek nála. Ezek már a függőségre utalhatnak, ami nem kémiai, hanem viselke­dési okokra vezethető vissza. Az internetfüg­gőség új keletű jelenség, és ajánlatos vele szakemberhez fordulni. Számos káros hatása is kialakulhat, például depresszió, mivel a virtuális tapasztalat nem szabadít fel annyi endorfint és oxitocint, mint a valóságos interakciók. Az érintettek ráadásul hajlamosak az internetben keresni a gyógyírt, miközben az maga a forrása a problémának, nem pedig a megoldás. Mindez oda vezet, hogy még inkább eltávolodnak a valóságos emberi kapcsolatoktól, és egyre jobban elma- gányosodnak. Egy átlagos napon haj­nali három és négy óra között a legalacsonyabb a mobilintemetes adat- forgalom Magyarorszá­gon, vagyis feltételezhe­tően ilyenkor alszanak a legtöbben, és teszik félre a mobiltelefonjukat, ám fél öttől a munkaidő kezdetéig ismét felfutás érzékelhető - derül ki a Telekom decemberi adataiból. A legnagyobb nethasználatot este hat és hét óra között mérik, majd kilenc órától fo­lyamatosan csökken az érdeklődés. Február 7-én számos programot tartottak világszerte a biztonságos internet napja alkalmából. A rendezvények célja, hogy felhívják a figyelmet az internetezés ve­szélyeire és a tudatos eszközhasználatra, különös tekintettel a gyerekekre, akik már beleszülettek ebbe a világba, és jobban használják a technológiát, mint szüleik és tanáraik. A biztonságos internet napot (Safer Internet Day) 2004 óta tartják az év második hónapjában a második hét má­sodik napján. Magyarország 2008-ban csatlakozott a mozgalomhoz. Megfigyelték, hogy a túlzásba vitt internet- használat következtében romlik a koncentrá­ciós képesség is. És ha sokáig meredünk a monitorra, a szemünknek sem tesz jót. Ra­gaszkodásunk ezekhez a kütyükhöz további függőségeket is kiválthat, például játék- vagy pornófüggőséget. Ez utóbbi párkapcsolati és szexuális zavarokhoz vezethet, mert képte­lenné tesz az intim együttlét igazi megélé­sére. „A gépek által kicsit legyőzettünk" - fogal­mazott Hevesi Krisztina pszichológus, amikor vendége volt az Újpesti Közösségi Televízió Női szakasz című műsorának. Az ELTE Pe­dagógiai és Pszichológiai Karának oktatója, a Magyar Párterápiás és Szexuálterápiás Egyesület elnöke arról is beszélt, hogy az interneten hamis világot kapunk, és köny- liyen elszakíthat minket a valós kapcsolataink megélésétől. Ugyancsak illuzórikus valóság­ba csöppenhetünk a közösségi oldalakon ke­resztül is, hiszen ezeken az énreprezentáció rendkívül felértékelődött, és olyannak mutat­hatjuk magunkat, amilyennek szeretnénk. A szakember figyelmeztetett: „nem mindegy, mennyire csavarodunk bele az internet háló­jába, s hogy mi használjuk-e, vagy már min­ket használ.” CsJ A felnőtt magyar lakosság mindössze tizedének nincs mobil- telefonja, és minden második ember mobilnetes okostelefont használ - állapította meg az Euronics januárban készült kuta­tása. A megkérdezettek 15 százaléka naponta több mint négy órát mobilozik, beleértve a telefonálást, a zenehallgatást és a csetelést is. Közvetlenül lefekvés előtt és felébredéskor a válasz­adók nyolcvan százaléka nézegeti a mobilját, egyharmaduk pedig még a mosdóba is magával viszi a készüléket. Minden második ember munka és evés közben is használja a telefont, és 15 szá­zalék még akkor sem tud elszakadni tőle, amikor autót vezet. Harminc százalék nyilatkozott úgy, hogy igazából nem is lenne szüksége okostelefonra, ám a nők hatvan százaléka és a férfiak közel ötven százaléka állította: már nem tudna mobil nélkül élni. 4 | ÚJPESTI NAPLÓ - XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 2017. február 16.

Next

/
Thumbnails
Contents