Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-04-20 / 12. szám
Húsvét Húsvét - a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, Jézus halála és feltámadása, nagyböjt, utolsó vacsora, megtisztulás, sonka, nyúl, tojás, tojásfestés, sütemények, locsolkodás, családi összejövetel, csokoládétojás, fészek. A keresztények ilyenkor Krisztus feltámadásáról emlékeznek meg, de az ünnep a tavasz eljövetelét is hirdeti, ezért összekapcsolódik a természet megújulásával, a termékenység szertartásaival is. Ez egy mozgó ünnep, mindig a nap és a hold mozgásától függ: a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A böjti időszak 40 nappal korábban kezdődik: ilyenkor a keresztények nagy része nem eszik húst, nem tartanak nagy mulatozásokat, lakomákat, lakodalmakat. A „nagyhét” előtti vasárnapon Jézus Jeruzsálembe vonulásáról emlékezünk meg, ez a nap a virágvasárnap nevet kapta. Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat és a vasárnapi feltámadás ünnepe követik Jézus élettörténetét a keresztre feszítésen át a feltámadásig. A húsvét szimbólumai nem csak az egyházi ünnephez kötődnek, megjelennek a természet megújulásának jelképei is: a piros tojás Krisztus keresztre feszítésekor Jézus egy tojásra hulló vércseppjét, a nyúl a termékenységet, a csirke pedig az újjászületést szimbolizálja. A húsvétot többféleképpen szokták ünnepelni, mi itt a Bajzában mindig az ünnepnek megfelelő dekorációt készítünk, tojásfát állítunk, az elmúlt években tojásvadászatot rendeztünk az elsősöknek: papírtojásokat rejtettünk el az udvaron, miden évben ellátogat hozzánk a Palánta Misz- szió, hogy a húsvétról bábelőadást tartson, lo- csolkodunk, az alsósok locsolóverseket tanulnak magyarórán, tavaszváró dalokat éneklünk énekórán, a hittanórákon sokat beszélgetnek a húsvét egyházi eredetéről, és az angolórákon is meg szoktuk említeni. Húsvéti rajzokat készítünk, de a napközis csoportokban tojást is szoktunk festeni, de szívesen kipróbálunk más technikákat is a tojás felöltöztetésére. Bár húsvét a tavaszi szünetre esik, mindig kerítünk alkalmat a locsolkodásra. A lányok csokitojással ajándékozzák meg a fiúkat. A régi bajzás fiúk csoportosan házról házra jártak, és meglocsolták lány osztálytársaikat. HEDERICS MÁRTON 5,b Bajza József Általános Iskola r *1 1 f ‘ A Munkásotthon egykori épülete Középen József Jolán látható, balról Greguss Zoltán, jobbról Somló István színművészek, valamint Neményi Lili operaénekesnő és mások társaságában, a negyvenes évek elején rendezett József Attila-estek egyikén Újpesti séta című rovatunkban arra vállalkozunk, hogy hétköznapi sétáinkat különlegessé tesszük. A megszokott útvonalakról letérve, jobban megismerjük, és jobban bemutatjuk Újpestet az érdeklődőknek. József Attila és az Újpesti Munkásotthon Születésnapjára emlékezünk évről évre a költészet napján, és idén halálának nyolcvanadik évfordulójára is - József Attila több szálon keresztül kapcsolódott Újpesthez. Gyakran fordult meg a harmincas években városunkban a költő, aki szoros barátságot ápolt a tősgyökeres újpesti pályatárssal, Berda Józseffel. Rendszeresen tartott szemináriumot Rákospalotán, ezt követően szívesen találkozott az újpesti közönséggel is. Mind tudományos előadásainak, mind verseinek köszönhetően hamar népszerűvé vált. Egy alkalommal Major Tamás szavalta a Munkásotthonban, és az egyik szemtanú szerint József Attila nem a nézőtéren foglalt helyet, hanem a bejárati függöny mögött állt és keservesen sírt. Ezután arra kérte élettársát, az előadóművész Szántó Juditot, hogy többé ne mondja a verseit. Bár az anekdota hitelessége vitatható, kétségtelen, hogy József Attila szívesen látott vendég volt Újpesten, és szerették a költészetét. Jóval később, már a halála után, a hagyatékot gondozó nővér, József Jolán is megfordult az Újpesti Munkásotthonban. Gyakran szerepelt az országszerte megrendezett emlékesteken, ahol kitűnő színészek és énekesek társaságában a közös családi történeteket idézte fel és a költő műveit ismertette, amelyek között jócskán akadt publikálatlan szöveg is. 1941-ben lépett fel Újpesten Baló Elemér színművésszel, Ascher Oszkár előadóművésszel és a Budapesti Vándor Kórussal. Az egykori Újpesti Munkásotthon emlékét már csak utca őrzi, 1979- ben bontották le a lakótelep bővítése miatt. Közadakozásból épült 1909-ben az Újpesti Munkásképző Egylet kezdeményezésére a Gyár (későbbi nevén Kolozsvári) utcában, az egykori Kakas vendéglő helyén. A harmincas években a szociáldemokrata párt égisze alatt működött. Rendszeresen tartottak előadásokat, különösen a színművészet számított népszerűnek. Bár játszották Gorkij és Ibsen darabjait is, a biztos sikert a népszínművek, az operettek és a bohózatok hozták. Elméleti szemináriumokat is meghirdettek, amelyekre olyan neves előadókat is meghívtak, mint Keleti Márton és József Attila. (Valachi Anna Újpesti Helytörténeti Értesítő 2016 decemberi számában megjelent cikke alapján.) CSERNUS JÁNOS 6 | ÚJPESTI NAPLÓ - XI. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM, 2017. április 20.
