Újpesti Napló, 2017 (11. évfolyam, 1-15. szám)
2017-03-30 / 9. szám
1 KÖZTÉR CSAKHIANYZOL! SZIA ANYA! NAGYONJÓLÉRZEM MAGAM! NAGYONSOKAT JÁTSZÚNK! CSAKHIÁNYZOL! így írta, csupa nagybetűvel, döcögött még a helyesírása, mi van külön és mi egyben, az nagyon nem ment, a söbetűket is fordítva írta olykor, de egy hétévestől ez így sem rossz azért. A képeslapról a csakhiányzol rész volt igaz, a többit kegyes hazugságként tette hozzá. Azonnal gyere értem, nem bírom tovább, ezt írta volna legszívesebben a szia anya után, csupa nagybetűvel, de nem akarta elszomorítani az anyukáját, aki úgyis dolgozik, nem ér rá, nem tudna érte jönni, és még a tanárok is olvashatnák a panaszát, miközben postára adják a képeslapját, ezt végképp nem akarta. Már a nyári tábor gondolatát is utálta, induláskor fejfájást imitált hatástalanul, majd egy nagyobb rosszullétet, de az anyukája átlátott a szitán, megölelte, nagy élmény lesz, kislányom, hidd el, mondta neki kedvesen, aztán határozottan útnak indította. Ő volt a legkisebb a táborban, senki nem játszott vele, csúfolták a szobatársai, nem értette, hogy miért. Egyszer még a szobába is bezárták, sírva mászott ki az ablakon. Magányos volt, soha nem érzett ilyesmit korábban. Én és a sógorom, ültünk egy motoron, énekelgette a hintában egy lány, miután ő leadta a képeslapot, amin füllenteni kényszerült, és kilátástalanul bandukolt a szobája felé. Lassan beült a lány melletti hintába, minden mindegy alapon, ellökte magát, és bátortalanul folytatta a dalt, miszerint a motor felborult, a sógorom kigurult. Egyre gyorsabban hintáztak, egyre hangosabban énekeltek, már üvöltötték, hogy én és a sógorom, csak a tanári kérés vetett véget az őrületnek, halkabban kicsit, ha lehet. Rájuk szóltak, cinkosok lettek, közös volt a csínytevés, végre történt vele valami jó is a táborban. Mindig együtt voltak ezután, énekelték a sógoros dalt vég nélkül, már nem volt magányos, barátok lettek, ő és a hintés lány, sőt jöttek újabb barátok is, nagy élmény lett a nyári tábor, igaza volt az anyukájának, milyen jó, hogy így küldte el azt a képeslapot. Ez a történet jut eszébe vezetés közben a gyerekkorából, miközben a tábor felé tartanak, a kislánya a hátsó ülésen ül duzzogva, már túl a fejfájás imitálásán, de még innen az üzeneten, ami már nem képeslap, hanem SMS, de a csakhiányzol biztosan benne lesz. JUHÁSZ MÁTYÁS Rekordmennyiségű kupak gyűlt össze 5700 kg, 370.500 forint a legutóbbi szállítmány mérlege. Kimondhatatlanul hálásak vagyunk mindenkinek, aki akár egyetlen kupakkal is segítette Olivér kezelését - mondja Ilona, Olivér nagymamája. int arról már többször beszámoltunk, legutóbb egy ötéves kisfiúnak, az SLO-szindrómás Olivérnek gyűltek a kupakok. Az SLO-szindróma egy nagyon ritka genetikai betegség, gyakorlatilag nagymértékű koleszterinhiányt okoz, ami kihat a sejtfejlődésre, ezáltal a szervezet egész működését felborítja. Többek között az emésztést és a táplálékbevitelt befolyásolja, az egyik fő tünete a folyamatos hányás. Németországban létezik egy fejlesztőközpont, ahol nagyon jó eredménnyel kezelik ezt a betegséget, a kupakokból összegyűlt 500.000 forinttal Olivér kezelését támogathattuk. Az Újpest Cseriti kupakgyűjtő akciója évről évre sikeresebb, a legutóbbi, novemberi szállítmány óta Olivérnek rekordmennyiségű kupak gyűlt össze. Az elszállítást ezúttal is a Szaki Trans Kft. bonyolította, a cég kezdetek óta ingyen szállítja el a kupakokat, így is támogatva a Cseriti munkáját.- Nem győzzük elégszer megköszönni, hogy ennyi segítséget kaptunk - mondja a nagymama. - Tényleg minden egyes kupak számít, ez az akció jól mutatja, hogy mi mindent el lehet érni a városunkra jellemző összefogással és támogatással. A gyűjtés természetesen tovább folytatódik. Hamarosan egy újabb kisgyermekes család történetét ismerhetjük meg, addig is gyűjtsük össze Újpest összes kupakját! A gyűjtőpontok listája az ujpest.hu/ kupakgyujtes#gyujtopontok oldalon található. D. V.
