Újpesti Napló, 2016 (10. évfolyam, 1-39. szám)
2016-10-13 / 31. szám
KULTÉRKÉP Kubo és a varázshúrok A közhiedelem szerint a legtöbb animációs film nemcsak hogy gyerekeknek szól, de gyerekes is. Pedig van élet a hasonló kottából készülő mézes-mázas Disney-produkciók világán túl is. Ilyenek a Pixar meglepően érett kérdéseket boncolgató filmjei, és van egy kevésbé ismert, de hasonlóan minőségi munkát végző stúdió is, a Laika. A hollywoodi mércéhez képest családias méretű céget nemcsak az teszi különlegessé, hogy meséik, mint a Coraline és a titkos ajtó, a ParaNorman vagy a Doboztrollok a felnőtteket is megcélozzák, de a választott technika is. A Laika mer korszerűtlen lenni: ma, amikor az animációs filmek túlnyomó többsége számítógépekben születik meg, ők ragaszkodnak a.kézműves módszerekhez. Ez a stop-motion technikát jelenti, vagyis azt, amikor a kézzel épített díszletekben lefotózzák a bábuk mozdulatait, és ezeket fűzik össze mozgóképpé. Legújabb, és talán eddigi legjobb filmjük, a Kubo és a va- . rázshúrok is ezzel az elképesztően időigényes és emberpróbáló ^ módszerrel készült: közel 145 ezer mozdulatot fényképeztek le, és volt olyan jelenet, amelyet 19 hónapig tartott felvenni. A A végeredményen természetesen nyoma sincs a „darára bosságnak”, a látvány lenyűgöző, az akciójelenetek pedig egy élőszereplős filmben is megállnák a helyüket. Persze nem csak a külsőségeken múlik, hogy létrejön-e a vásznon és a nézőtéren a varázslat. Kell egy főhős, akinek drukkolhatunk (ő a fiatal, félszemű Kubo, aki az ősi Japánban, egy kis faluban él, és mesékkel szórakoztatja környezetét), szükség'van sorsfordító kalandokra (a fiúnak szörnyekkel és istenekkel kell megvívnia, hogy megmentse családját), de mindez mit sem ér, ha a filmnek nincs szíve. A Kubo és a varázshúroknak van, és nem is kicsi. BS ínjaim; Ötvenhat, testközelből A forradalmi események bemutatása mellett konyha- és szobabelsővel hozza testközelbe a diákság számára 1956-ot az Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium galériájában megnyitott kiállítás. A tárlat a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, az önkormányzat kiemelt rendezvényeként nyílt meg október 7-én. A tárgyakat, kordokumentumokat a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény, valamint Rákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye biztosították. Hirmann László, a tárlatnak helyt adó iskola igazgatója történelemtanárként úgy látja, az 1848-49-es eseményekről többet tudnak a diákok, mint 1956-ról, ezért is tartja fontosnak, hogy a kiállítás pont egy isko: Iában kap helyet. Szöllősy Marianne, a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény vezetője azt mondta, az emlékkiállítás alapfeladatán túl két enteriőrrel, egy szoba és egy konyhabelsővel testközelbe hozza 1956-ot. A konyha ugyanis a közösségi élet színtere volt, a szoba berendezésén pedig pontosan érződik a látszattömegeket célzó információáradat, és az a szigor, amivel a mesterséges boldogság fenntartását kontrollálni igyekszik a hatalom. Dr. Molnár Szabolcs alpolgármester a kerek hat évtizedes évforduló kapcsán azt mondta, 1956 mindenki életében ott van valahogyan. E jeles dátum' kapcsán a kiállítást támogató önkormányzat azt tűzte ki célul, hogy a téma a következő nemzedékeket is megszólítsa, amihez egy iskola kiváló helyszín. Kép és szöveg: M. Orbán András A SOHA FEL NEM VETT NYAKKENDŐ Fekete György, az MMA elnöke saját bevallása szerint azért nem' hord nyakkendőt, mert a lány, akivel az október 23-i békés tüntetésre ment, a karjai között halt meg, amikor eltalálta egy golyó. Mindez pedig azért fontos, mert nem a fegyvertelen fiatalok lőttek először. ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK: W WW . U J PEST . H U | TOVÁBBI FOTÓK: FACEBOOK.COM/UJPEST.KAPOSZTASMEGYER 11
