Újpesti Napló, 2016 (10. évfolyam, 1-39. szám)
2016-07-14 / 22. szám
KÖZTÉR Mindent tuunaK Tíz éwel ezelőtt volt egy olyan hét, amikor naponta elmentem az állatkertbe, kerestem a szőnyegmajmot. Ott volt, úgy emlékszem, abban a ketrecben, amin most „orángután” felirat van. Hölgyem, értse meg, hogy sző- nyegmajom nem létezik! 10 éve is az orángután volt itt! Nagyon rég nem jutott eszembe ez az emlék, aztán elutaztam az Újpesti Torna Egylet utánpótlás-focistáival egy hétre Erdélybe az első székely-magyar labdarúgótornára. Egy rakás kisiskolás. Ordítanak, esznek-isznak, játszanak, játszanak, játszanak. Minden este, Tusnádfürdőn, egy faház ablakában ültünk, médvelesen. Koromsötét kinn, de ha nem az lenne, akkor is csak a fenyőerdő teteje látszik. Egyikőjük, a legkisebb, egy tízéves forma fiú, halkan megkérdezi: Látod a szemét? Két piros szem! Nézd, ott megy! Te is látod, ugye? Nem láttam. Ha egy sereg medve támadna meg, akkor se vallanám be, hogy nem. Minden este elmondta és meg is mutatta, hogy ott a medve, olyan hittel, hogy pár nap és már én is elhittem. Ott volt, ha erősen elképzeltük, ott volt. Az Eb idején több száz kisgyerek fordult meg a Bajnok Teraszon. Kicsik és kicsit nagyobbak. Mindenki a magyar srácokért izgult, a belgák elleni meccsen egy kisfiú sírva is fakadt, egy kócos, magyar színekben pompázó arcú kislány - a festéket már a meccs második percében elkente - küzdötte fel magát mellé a sörpadra.- Hát, te meg most miért sírsz?-Kiesteka magyarok,- Nem kiestek Benne vannak a legjobb tizenvalahányban, te! Na, ne bőgj már!. Pár nappal a meccs után sétáltam át a Szent István téren. Június 10-én óriásjátszótérré változott itt minden. Látom, megy az osztozkodás a homokozóban. Két. kissrác tervet készít a délutáni játékra. Na, kitaláltam. Tíz percig te a tininidzsákkal játszol, én meg elkezdem ásni a várunk alapját Utána, ha elfáradok, cserélünk A gyerekek ösztönös, igazságos, olykor mesés-álmodozós módszerei felnőttként is csupa jót hoznak. Kölcsönösen kedvező együttműködés, amitől két város testvér lesz. Nagy tétű játékok és egymás bíztatása, hogy merjünk nagyot álmodni! Foci Eb, Bajnok Terasz. Felnőtt játékok, gyerekfejjel. Tényleg mindent tudnak. DÓMJÁN VIVIEN / Fáklyás megemlekezes Fáklyás vonulással és koszorúzással emlékezett július 11-én Újpest Önkormányzata mindazokra, akiket hetvenkét évvel ezelőtt pontosan ezen a napon deportáltak a városból. Az előző évekhez hasonlóan a menet most is a Halassy Olivér Német Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola mögötti vasúti átjárótól indult, onnan ahol sokakat szállítottak vonatra. A megemlékezés nyitóbeszédét Szöllősy Marianne, a Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény vezetője tartotta. Beszédében kiemelte, hogy minden ötödik újpestit deportálták, köztük díszpolgárokat, iparosokat, orvosokat, de csak nagyon kevesen térhettek vissza közülük. A menet pontosan azt az utat tette meg a vasúttól visszafele a Mártírok utcai emléktábláig, amit akkor az elhurcoltak is megtettek. Az emléktáblánál Sze'rdócz Ervin,.a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Újpest-Rákospalota templomkörzetének rabbija tartott beszédet, majd Újpest Önkormányzata nevében Hladony Sándor önkormányzati képviselő, városfejlesztési tanácsnok helyezett el koszorút az emléktáblán. D.V. Az újpesti költő emlékére Berda József halálának ötvenedik évfordulója alkalmából koszorúzta meg az önkormányzat nevében a költő szobrát Németh Edit Éva és Hladony Sándor önkormányzati képviselő. A József AttHa-dijas költő 1966. július 6-án hunyt el, szobra a róla elnevezett utca és az Aradi utca 3-as számú ház sarkánál található. ’ kép és szöveg: MOA 2 | ÚJPESTI NAPLÓ X ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, 2016. július 14
