Újpesti Napló, 2016 (10. évfolyam, 1-39. szám)
2016-05-12 / 17. szám
MOZAIK TÍZESVILLAMOS - KÜLÖNJÁRAT Törhetetlen pohár A gombfoci része volt a mi generációnk életének. A mi kis társaságunk először Újpesten, az Apolló ház 4. emeletén, a liftakna előtt, a kőre rajzolt pályán játszott. Odáig már nem ment fel a lift, tehát ajtó nem nyílt belőle, ott zavartalanul lehetett játszani. Csak hát a földre, illetve az apró négyzetekből álló kövezetre volt rajzolva krétával. A negyediken csak a viceházmesterék, a Hor- váték laktak, ott egy lakásnak alig nevezhető volt mosókonyhában. A hátsó sarokból nyílt a kijárat a lapos tetőre, ami tulajdonképpen napozótetőt jelentett, de rajtunk, a gyerekeken kívül én ott napozni senkit nem láttam soha a házból. Szóval a negyediken, a liftakna előtt volt a stadion, ahol szombat délután, vasárnap délelőtt, majd délután csaptunk össze, ha családi program nem volt. Különösebb színvonal ezeken a kövön való gombozásokban nem alakult ki, de játszottunk! Forradalmi változást Krumesz Gyuriék másodikra való költözése hozta. Nagy, polgári lakás volt a 2. emeleten és társbérlet. A társbérlet az együttélés többé-kevésbé elfogadott változata volt azokban a nagy polgári lakásokban, amik feloszthatok voltak. Úgy, hogy jusson is, maradjon is. Ilyen lakások a század- fordulón a 10-es, 20-as években épült városi bérházakban voltak, és az ott lakók békében éltek egymással. Kénytelenek voltak jól kijönni egymással, más választásuk nem volt. Krumeszék Holdékkal laktak egy társbérletben és tényleg jól kijöttek egymással. Ennél a két családnál nyitottabbat, barátságosabbat azóta sem ismertem, pedig a társbérletek általában nem a békés egymás mellett élés színterei voltak. Hogy valójában hogyan zajlott az életük, azt nem tudtuk, de felénk, a hozzájuk gombozni járó kamaszok számára minden tökéletesen működött. Tartósan csukott ajtó nem létezett, mindig az volt az érzése a vendégnek, hogy éppen jön vagy megy valaki, így volt barátságos, otthonos, hangulatos. Együttélésünk alapja az ifjúság volt. Gyurka volt a legidősebb a csapatból, ő gombozott a legjobban. Az unokaöccs Dini volt, a második legjobb, közéjük csak néha tudott beférkőzni Horvát Gyurka, a viceházmesterék fia. Dini húga volt Zsuzsa, aki később válogatott kosárlabdázó lett. A társaság lelke Mária néni volt, Dini és Zsuzsa anyukája. Csupa életkedv, derű és kedvesség. Soha nem voltunk a terhére, akármennyi időt is töltöttünk náluk. Minden hazaérkezése élmény volt, mindig mondott valami újdonságot, hozott valami hírt, általa úgy éreztük, történik valami. A legemlékezetesebb az volt, amikor egyszer, szokásához híven, nagy lendülettel érkezett, betoppant a konyhába és újságolta, hogy vett egy törhetetlen poharat. Kíváncsian néztünk rá és vártuk a folytatást. Hát lett is. Kivette táskájából a törhetetlen poharat és feldobta a konyhakő fölött. A pohár, ahogy mondani szokták: pofára esett, és ezer darabra tört. RÉTI JÁNOS Ismerünk olyat; akinek hallásproblemája van, de homokba dugja a fejét? Segítsünk neki! Kutatási adatok szerint a magyar lakosság 10 százalékának van valamilyen mértékű halláscsökkenése, és ez a szám folyamatosan növekszik. A fokozatosan romló hallás az érintetteknek sokszor alig tűnik fel, sőt idővel megszokottá is válhat ez az állapot. Aki rosszul hall, hajlamos lehet akár a környezetét is hibáztatni: sutyorognak, nem beszélnek érthetően, hadarnak. Az ebből eredő konfliktusok, sértettség a meg nem értettség akár a hozzátartozóktól való elfordulásig fajulhat. Felgyorsult világunkban a megnövekedett járműforgalom következtében az autóvezetés és a gyalogosként való közlekedés egyaránt maximális odafigyelést igényel. Hogy megelőzzük a baleseteket az utakon, pontosan kell hallanunk, milyen irányból jönnek az autók, a buszok, a kerékpárosok vagy éppen a gyalogosok. Ahhoz, hogy a hang irányát meg tudjunk állapítani, működnie kell az úgynevezett térbeli hallásunknak. Ennek alapvető feltétele pedig az, hogy mindkét fülünkkel tökéletesen jól halljunk. Ebből következik, hogy számos kisebb-nagyobb balesetet el lehetne kerülni, ha a hallásproblémákat időben kezelnék. Fontos, hogy a közvetlen környezetből érkező visszajelzések hatékonyan ráirányíthatják az érintett figyelmét a problémára, és így idővel talán elfogadja, hogy segítségre van szüksége. Ha már eddig eljutottunk, ne engedjük el szerettünk, ismerősünk kezét: kisérjük el a hallásvizsgálatra, várjuk meg vele az eredményt és segítsük őt a hallásjavító eszköz kiválasztásában is. A hallókészülékkel is meg kell tanulni hallani, és ezt csak türelemmel, gyakorlással érhetjük el. Sokszor a hozzátartozók szerepe legalább olyan fontos, mint a jól beállított hallókészülék rendszeres viselése, főleg ha idősebb családtagról van szó; biztosan mindenkinek a családjában van valaki, akinek szüksége van figyelemre, biztatásra, hogy megtegye az első lépést. A hallásvizsgálatra nem kell várni; mindenki egyéni időpontot kap az Amplifonnái, és személyre szabott audioiógiai ellátásban részesül. Érdemes tehát most bejelentkezni a 06-1951-7622-es telefonszámon. Vegye komolyan! A jó hallás fontos. A problémák megelőzésének érdekében ingyenes audioiógiai szűrővizsgálatot szervezünk az Amplifon Hallásközpontokban újpesti lakosok számára 2016. május 12-től június 3-ig. Ne halogassa, foglaljon időpontot most! Amplifon Hallásközpont IV., Szent István tér 5. Bejelentkezés: 06-1 951-7622 amplifon.hu amplifon A hallásspecialista 10 | ÚJPESTI NAPLÓ X ÉVFOLYAM, 17. SZÁM, 2016. május 12
