Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)
2015-01-15 / 1. szám
I KulTérKép PHKHUUK HUNbHKU Parador Húngaro Egy amerikai és egy magyar férfi összetalálkozik egy kolumbiai kolbászsütödében. Nem vicc kezdődik így, hanem ez a Parador Húngaro című dokumentumfilm alapszituációja. A helyzet valójában még ennél is csavarosabb, mert az amerikai férfi (Patrick Alexander) Németországban nőtt fel, bejárta egész Európát, benne Magyar- országot, és ma már magyarnak (is) vallja magát. A másik férfi viszont, aki a bogotai kolbászsütő büfé tulajdonosa, magyarnak is született. Villás Györgynek hívják és még 56-ban menekült külföldre a Nyírségből, hogy végül feleségével együtt Kolumbiában találjon otthonra. A két főszereplő különbözőbb már nem is lehetne. Patrick nyughatatlan lélek, állandóan úton van, huzamosabb ideig soha nem bírja ki egy helyen, Gyuri bácsi viszont látszólag tökéletesen boldog Bogotában. A Parador Húngaro ennek a két férfinek a különös barátságáról, és egyben arról szól, mit jelent idegennek és magyarnak lenni. Patrick, aki Magyarországon járt egyetemre, és most is itt él, már fiatal felnőttként szeretett bele az országba, és olyannak látja, amilyen. Gyuri bácsi viszont csak az emlékeiben őrzi hazáját, honvágya van, mégsem akar visszatérni. Patrick ennek ellenére megpróbálja rávenni az idős férfit, hogy látogassanak el együtt Magyarországra. Nem lenne ildomos elárulni, hogy sikerül-e végül ez a terv, a Parador Húngaro azonban a végkifejlettől függetlenül is páratlanul őszinte és személyes film. Úgy mesél nagy dolgokról, hogy közben nem használ nagy szavakat, mégis sikerül megható pillanatokat rögzítenie. B. S. Dől a közhely! Komor tekintetű, peckes bajszú ember (vagy nem is, inkább nagy író), aki könyörtelen szigorúsággal írja le a magyar, népi valóságot, lehetőleg hosszú regényekben, és hát ő írta a „Nyilas Misit", de az is szomorú. Ezt a kissé karikíro- zott, de azért szilárdan bennünk élő Móricz-képet próbálja ledönteni, helyesebben újraértelmezni második Móriczról szóló könyvében Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, irodalomkritikus, aki személyével, Crecsó Krisztián, kortárs író szerint, azt a közkeletű véleményt is megváltoztatja, miszerint az irodalomtörténészek jobbára tekintélyes, unalmas férfiak. És ha már hevesen döntögetjük a közhelyeket, akkor kijelenthetjük, Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiájának olvasásakor az a sztereotípiánk is elillan, hogy az irodalom- történeti alkotások száraz, sivár textusok, tele unalmas adatokkal. A tizennyolc éve Újpesten élő irodalomtörténész könyve ugyanis olvasmányos, regényesen szubjektív, mi több, a szerkezete is arra sarkallja az olvasót, hogy regényként, lineárisan olvassa végig. Szilágyi Zsófia történészi és kritikusi hivatása összeadódik a könyvben, vagyis Móricz életét és műveit nemcsak ismerteti és értelmezi, de értékeli is. így válik személyes hangvételűvé a monográfia. A tavaly Alföld-díjjal kitüntetett szerző viszonya Móriczhoz a legtöbbünknél amúgy is személyesebbnek mondható, mert - miként az a könyvből is kiderül - dédnagyanyját, Kálmán Bellát egy romantikus li- ezon kötötte a nagy íróhoz. Azért meg főleg, mert Szilágyi Zsófia, elmondása szerint, már gyerekkorában beleszeretett Móricz Zsigmond regényeibe. Számára akkor kétféle Móricz létezett: az egyik a tanteremben tanult unalmas Móricz, a másik meg a vidéki nyaralások alatt, a szénaboglya tövében olvasott izgalmas Móricz. A teljes életművet áttekintő monográfiában is különbséget tesz e kettő között: nem kíméli a szerinte gyengébb műveket és dicséri az értékesebbeket. De leginkább emberivé teszi az irodalmi Akro- poliszra emelt, érinthetetlennek hitt, nagy írót. JUHÁSZ MÁTYÁS SZILÁGYI ZSÓFIA: Móricz Zsigmond, Kalligram, 2013 SZILAGYI ZSÓFIA MÓRICZ ZSIGMOND Csodálatos vagy, Júlia január 24-étől újabb nagysikerű darabbal vár minden színházkedve- löt az Újpest Színház. W. Somerset Maugham Csodálatos vagy, Júlia című művét tekintheti meg a közönség, Sztárek Andrea rendezésében, Détár Enikő és Perjés János főszereplésével. A „Színház" című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. A könyvből 2004-ben készült filmes adaptáció Szabó István rendezésében, Anette Benning és Jeremy Irons főszereplésével, „Csodálatos Júlia" címen. A játék Júlia mindene, de annyira, hogy képtelen abbahagyni. Mindig játszik, mindig szerepet alakít. Még akkor is, amikor - noha kiegyensúlyozott, boldog házasságban él - beleszeret egy nála sokkal fiatalabb férfiba. Még akkor is, amikor ifjú szerelme egy korban hozzá illő, feltörekvő nai- vát választ inkább. És még akkor is, amikor a hűtlen fiatalember épp Júliánál keres protekciót új szerelme pályájának megsegítésére. Mindez örökzöld slágerekkel elemelve a színház álomvilágába, amelybe mindannyian szerelmesek vagyunk kicsit. D. V. Napút Évkönyv 2015 \ WAptir) V i . O'/ fcü • Lfcítain AüTK V „A szélességet az ég derekán keresztül méltán nevezhetjük tehát Napút- nak." Fazekas Mihály gondolata nem véletlenül áll a Napút folyóirat 2015-ös évkönyvének borítóján. A névadó mottó 1999 óta évente tízszer jelenik meg a folyóirat elején és egyszer egy évben az évkönyv borítóján is. 2003-tól egy k betűvel bővült a Napút, s az így létrejött Napkút Kiadó már könyvkiadással is foglalkozik. A kiadásnál náluk nem kifejezetten a nagy neveken van a fókusz, szívesen foglalkoznak elsőkönyves, vagy éppen kevésbé ismert szerzőkkel és a hazai kisebbségek kultúrájával. A tartalom az első, nem a szerzői név, de az újdonság és a felfedezés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a hagyománymentésre is. A folyóirat sokszínűségéről, befogadó szemléletéről és váltakozva jelentkező tizenhét rovatáról ismert. A leghíresebb lapszám talán a tizedik, az évkönyv, ami karácsony előtt jelent meg. Az egymás után következő hónapokhoz kapcsolódó szerzők élettörténeteiből sok érdekességet tudhatunk meg, olykor rövidebb, esetenként pedig hosz- szabb leírásokból vagy alkotásaikból. V. G.
