Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)

2015-02-19 / 6. szám

I ÚJPESTI NAPLÓ - IX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM, 2015. február 19. Kultúra Liza, a rókatündér Rendezte: Ujj Mészáros Károly. írta: Hegedűs Bálint, Ujj Mészáros Károly. Kép: Szatmári Péter. Szereplők: Balsai Mónika, David Sakurai, Bede Fazekas Sza­bolcs, Schmied Zoltán. 98 perc. Bemutató:február 19. Ha magyarfilm, akkor vagy nyomasztó köldöknézés, vagy blöd romantikus vígjáték. Nem kevesen gon­dolják úgy, és nem minden alap nélkül, hogy ez a két véglet jelenti a hazai filmet. Hogy lehet másképpen is, hogy van élet a depresszív rögvalón és az alpári poénokon túl, azt a Liza, a rókatündér bizonyítja. Ujj Mészáros Károly elsőfilmje abban az idő­ben játszódik, amikor a Mekk Burgerekben a Mekk Derelye volt a legnagyobb sláger, a csülkös csokipudingnál, a kapros dinnyelevesnél, vagy a mentás májpürénél pedig nem létezett nagyobb ínyencség. Egy mesebeli Budapesten (pontosab­ban: Csudapesten), valamikor a sosemvolt hetve­nes években járunk. Hősnőnk egy félénk ápolónő, Liza, aki a harmincadik születésnapja után kezd csak el párt keresni magának. A kiszemelt jelöltek azonban egymás után haláloznak el, bizarrnál bi- zarrabb balesetekben, ami felkelti egyfelől a rend éber őreinek gyanúját, másrészt Lizát is gondol­kodóba és kétségbe ejti. Lehet, hogy el van átkoz­va? És hogy jön a képbe Tomy Tani, a néhai japán popsztár szelleme, aki csak Lizát tiszteli meg jelen­létével? Még szerencse, hogy a vidékről érkezett Zoltán Zászlós, a finn westernzene egyetlen hazai rajongója, alapos nyomozásba kezd. Ilyen állat nincs, mondja a viccbéli székely bácsi, amikor először lát zsiráfot, és ugyanilyen bajban lesz az is, aki korábbi élményei alapján akarja be­skatulyázni a filmet. Van benne ugyan egy csipet­nyi Jean-Pierre Jeunet (Amelie csodálatos élete) és egy jó adag Wes Anderson (Grand Budapest Hotel), mégis igazi hungarikum. Hangulata hol üdítően morbid, hol édes-búsan romantikus. Kaotikus, de működik. És a végére elhisszük, hogy létezik ez a Csudapest, ami olyan, mint a mi világunk, csak mégsem, és ahol megtörténhetnek a csodák. B. S. Kiállítás és vásár FEBRUÁR 19-22. 10-18 ÓRA íörpenyulak törpesünök és íörpemalacok vadászgörények egzotikus madarak hüllők kis állatsimogató különleges ásvány- és növénykiállítás, vásár -jV, Horizont Terrarisztika MacskavJág Alapítvány . .. Magyar Galamb- és Kisállattenyésztök Országos Szövetsége Magyar Madártani Egyesület Óbudai Bonsai Egyesület Nimród fotókiállítás _ természetfilmek madárhang kuckó Belépő árak: felnőt+ek-H50 Ft, gyerekek, diákok és nyugdíjasok-350 Ft, óvodás és iskolás csopcrtok-300 Ft újpesti kuijurAus központ ifjúság ház 104? Budapest, István út 17 19. Tel 23I-707C ujkk hu ujkk@jjkk,hj face book com/u>kk hu TARLAT Hollywood magyar szemmel KÖNYV Ha azt állítjuk, hogy a hétfő hajnali Oscar-gála közeledtével minden az amerikai filmről szól, még elég keveset mondtunk, Hollywood dominanciája ugyan­is nem csak most, de az év min­den napján nyilvánvaló. Hiába temették már el sokszor, az Álomgyár él és virul, és akkor is for­málja tudatunkat, ha mi magunk története­sen nem is fogyasztjuk a termékeit. Lehet, és divat is engesztelhe­tetlenül gyűlölni, de érdemesebb megérte­ni, hogyan működik, és mi mozgatja a benne részt vevőket. Könyvében erre tesz kísérletet a korábban MTI-tudósítóként és producerként is dolgozó Bokor Pál. A Hollywood magyar szemmel va­lójában három korábbi kötet bővített, gyűj­teményes kiadása. Az első rész az Oscar-díj történetét meséli el a kezdetektől egészen a 2014-es gáláig, a második a stúdiórendszer kialakulását és működését mutatja be, míg a „trilógia" befejezése a sztárokra fókuszál. Bo­kor az ismeretterjesztést házasítja a könnyed anekdotázással, és többnyire jól keveri az ará­nyokat. Az Oscar kapcsán például nem csak a legnagyobb nyerteseket veszi lajstromba, de a rendszer manipulálhatóságának kérdését is alaposan körbejárja. Nem fog csalódni az sem, aki a magyar vo­natkozásokra kíváncsi. Bokor büszkén, de túl­zott elfogultság nélkül emlékszik meg a magyar Oscar-díjasokról, illetve Hollywood borsodi származású alapítóatyáiról, Czukor Adolfról (Adolph Zukor) és Fuchs Vilmosról (William Fox). Nagy kár, hogy a rengeteg információt és kulisszatitkot név- és tárgymutató hiányában nem lehet visszakeresni. Bokor élvezetes, de csapongó stílusának köszönhetően az olvasó amúgy is úgy érezheti magát, mint egy Disney- landbe csöppent turista, aki kábultan bolyong ide-oda a látnivalók közt. Jóllakunk az élmény­nyel, de kicsit szédülünk utána. BS

Next

/
Thumbnails
Contents