Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)
2015-11-26 / 34. szám
KULTÉRKÉP Kémek hídja Rendezte: Steven Spielberg. • irta: Matt Charman, Ethan Coen. Joel Coen. • Kép: Janusz Kaminski. • Zene: Thomas Newman. ♦ Szereplők: Tom Hanks, Mark Rylance, Alan Alda, Amy Ryan. • 142 perc. • Bemutató: november 26. Spielberg már nem a régi. Spielberg filmjeire mindig érdemes beülni. A két állítás közt csak látszólag feszül ellentmondás. Tény, hogy A cápa, Az elveszett frigyláda fosztogatói vagy az E.T. rendezője már nem szállítja futószalagon az instant klasszikusokat, de még nem felejtette el azt, ami naggyá tette. Spielberg ma is imád és tud is mesélni. A mozi és a közönség nyelvét kevesen értik annyira, mint ő. Pontosan tudja, hogyan kell egy történetet felépíteni, és ami talán még fontosabb: szimpatikus karaktereket teremteni. Ebből a szempontból legújabb filmje, a Kémek hídja sem lóg ki a sorból. Semmi bombasztikus nem történik benne, emberek beszélgetnek 142 percen át, mégsincs egyetlen érdektelen pillanata sem. Igaz, az alaphelyzete eleve pikáns: 1960-ban, a hidegháború közepén járunk, amikor az amerikai hatóságok elfognak egy New Yorkban tevékenykedő szovjet kémet. Védelmére egy biztosítási ügyvéd vállalkozik, aki így villámgyorsan közutálat tárgya lesz. Jár-e vajon a tisztességes védelem az ellenség ügynökének is? Ha csak ezt a dilemmát boncolgatná a Kémek hídja, már akkor izgalmas lenne, de a szituációt tovább bonyolítja, hogy a szovjetek időközben elfogják egy U-2-es amerikai kémrepülőgép pilótáját. Készek a fogolycserére, de a CIA ragaszkodik hozzá, hogy a keletberlini tárgyalásokat az ügyvéd vezényelje le - mint „magánember”. Tom Hanks szokás szerint lubickol a hétköznapi hős szerepében, de a Kémek hídja több egy kiváló színész jutalomjátékánál; a megtörtént eset érzékletes feldolgozása miatt szubjektív történelemleckének sem utolsó. B.S. Tisztelet a magyar lónak címmel nyílt kiállítás Somossy Tamás faszobrászművész munkáiból november 19- én. A tárlat egyben ikertestvére, Somossy László festőművész munkásságának is emléket állít. A két alkotó egy ikerpár. Egyikük festőművészként tevékenykedett, másikuk faszobrászművész, aki egészen napjainkig is alkot. A testvérpár látásmódjának, művészetének meghatározó alakja volt a nemzetközi hírű festő- és bábművész A. Tóth Sándor, a pápai református kollégium tanára. A ló évezredek óta tanítja az-embert - vallja a faszobrászművész Somossy Tamás. Bátorság, kitartás, nemesség, hűség jellemzi az állatot, ám az ember ma sem érti igazán, pontosan miben állnak ezek a tulajdonságok. A december 5-ig látható kiállítás e nemes lelkű állatot jeleníti, testesíti meg a történelmi koroktól egészen Overdose-ig. MOA Somossy László tudatosan készült a festőművészi pályára, kompozíciói élethűen ábrázolják a ló karaktereit, jelenítik meg erényes tulajdonságait. Somossy Tamás szintén rajzolt és festett, ám végül egészen másban teljesedett ki. Egy erdélyi látogatása során a pince gyertyáinak félhomályában pillantott meg egy fából faragott Dózsa György fejet. Ez végleg a fa irányába állította az azóta számos témában alkotó művész figyelmét. A ló a magyar történelem, s egyben Somossy Tamás alkotótémáinak szerves része. Henriette (2015) „Nagyon ütős. Némelyik történet közepén elkezdtem félni, atyám, csak ne az legyen a vége, csak ne az... aztán még „azabb” lett. Egyszerre krimi és sorstragédia, pontos, tűéles ábrázolással.” (moly.hu) Szőcs Henriette Ősképcsarnok című novelláskötete csak néhány hete jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában, de máris a fentihez hasonló vélemények olvashatóak a kötetről. A győri származású írónőnek ez a második könyve, az Alteregó 2011 -ben jelent meg az Aposztróf Kiadó gondozásában. Novelláival, elbeszéléseivel számos irodalmi fórumon találkozhattunk már, díjazta munkáit a Magyar írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium is. Az Alteregó 1919-ben játszódik Palesztinában és a férfi-nő kapcsolatának örök kérdéseit boncolgatja. Bizonyos értelemben az Ősképcsarnok az Alteregó „folytatása”, a bonyolult érzelmi, történelmi és emberi viszonyok leírása, bemutatása, továbbgondolása. Csak itt, ebben a kötetben egy már érettebb, tudatosabb nyelvi megfogalmazással, történet- és cselekményvezetéssel, és árnyalSZŐCS HENRIETTE: ŐSKÉPCSARNOK Cédrus Művészeti Alapítvány - Napkút Kiadó Budapest, 2015 Oldalszám: 100 tabb karakterformálással. A tizenegy novellából álló kötet egy-egy név és egy-egy évszám köré csoportosul, az 1900-as évektől napjainkig. Az elbeszélések különállóak, mégis összetart mind. Egy évszázadon át ívelve mutatja be az író történeteiben a századelő arisztokráciáját, a feudális világ értékrendjét, a háborúk borzalmait, majd az új világrend értékeit és értékvesztéseit, egészen, napjainkig. Szereplői magyar emberek, orosz hadifogságban vannak vagy Izraelben élnek, vagy épp Magyarországra látogatnak. Témái viszont nem a mostanság oly divatossá vált magyar sors tragédiáit bemutató történetek. Az írónak és szereplőinek a legfontosabb a boldogság és a szerelem. És ezek túlmutatnak az országok határain. Emberei a boldogságot akarják. Keresik, Elvesztik. Nem találják. Történeteiben női- és férfisorsokat mesél el, többnyire tragikus sorsokat, de olyan jó írói érzékkel, hogy mire a végére ér az olvasó, ezek a tragédiák nem lehúzzák, hanem felemelik. „Olyanok ezek a novellák, mint amikor az ember odakucorodik a nagyanyja mellé, ölébe veszi a családi fényképalbumot, és meghallgatja az ükanyja vagy a szépapja drámáját. Aztán ezekből a sorsokból lassan kialakul a saját története ” - olvasható a kötet hátoldalán. „Ez egy jó könyv”, olvasható az Ősképcsarnokról a moly.hu-n. Mit tehetnék még hozzá? Talán annyit, hogy: el kell olvasni! T.E. ONLINE ELÉRHETŐSÉGEINK: WWW. UJPEST. HU | TOVÁBBI FOTÓK: FACEBOOK. HU/UJPEST. KÁPOSZTÁSMEGYER | 11 Tisztelet ™ és erények
