Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)

2015-01-22 / 2. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - IX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 2015. január 22. KulTérKép Parkoló (Rendezte: Miklauzic Bence, írta: Hegedűs Bálint, Lengyel Fe­renc, Miklauzic Bence. Opera­tőr: Miklauzic Márton. Szerep­lők: Lengyel Ferenc, Szervét Ti­bor, Somody Kálmán, Pokorny Lia. 92 perc. Bemutató: 2014. január 22.) Jön a messziről jött idegen (messziről), és jól feldúlja a bé­kés közösség életét. Ez dióhéj­ban majdnem minden western története. De hol van az meg­írva, hogy az összes hasonló filmnek a vadnyugaton kell ját­szódnia? Sehol, így születhet­tek meg annak idején a sajátos NDK-westernek, de emlékeze­tes kísérlet volt a magyar be­tyárvilágban játszódó Talpuk alatt fütyül a szél is. Miklauzic Bence rende­ző még lennél is tovább megy. Új filmje, amely a héten kerül mozikba, bebizonyítja, hogy a westernhez vagy az easternhez még vidéki környezetre sincs szükség, csak magányos hős­re és egy mitikus helyre, és ak­kor akár Budapesten is ját­szódhat a történet. A Parkoló színtere egy tipikus, bérházak közé ékelt foghíjtelek, ahol a rejtélyes Légiós üzemeltet par­kolót. A férfi múltját homály fedi, senki nem tudja, honnan jött, mit csinált, csak az biztos, hogy itt jól érzi magát. Ez a pár négyzetméternyi földdarab az otthona, a kerítésen belül ő az úr, a barátságtalan külvilág szabályai ott nem érvényesek. Imre, a szomszédos üzletház­ban dolgozó üzletember-me­nedzser ezt másképp látja. Sze­retné gyönyörű 1968-as Ford Mustangját a parkoló egyet­len fedett részén elhelyezni, de a Légiós nemet mond. Imrének ez a szituáció merőben szokat­lan. Az ő világában a pénz a korlátlan úr, minden és min­denki megvásárolható, a Lé­gióst mégsem tudja megven­ni. Dühíti, de izgatja is a hely­zet. Bevet mindent, hogy meg­törje a férfi akaratát, és köz­ben szép lassan a tét is meg­emelkedik. Légiós és Imre pár­bajában valójában két Világné­zet feszül egymásnak, és a ren­dező nem titkolja, kivel van a szimpátiája. Ez a párbaj végül nem alakul olyan izgalmasan, ahogy az egy nagyvárosi westerntől elvárha­tó lenne, de a két színész, Len­gyel Ferenc és Szervét Tibor já­téka mindenért kárpótol. Mi­attuk érdemes jegyet váltani a Parkolóra. BS Pisti a vérzivatarban SZÍNHÁZ Ki irányítja a sorsunkat? Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Örkény István klasz- szikusát, a Pisti a vérzivatarban című darabot mutatja be az Újpest Színházban a GlobART társulat. A rendezővel, Somo­gyi Annával készült beszélgetést az Újpesti Közéleti Televízió elmúlt heti adásában tűzte műsorára.- Mára a kissé groteszk Pisti a vér­zivatarban klasszikussá vált. Még­is, mit gondolsz, miért aktuális most ez a darab?- Valóban egy klasszikusról van szó. Izgalmas és aktuális még ma is, hiszen a történelmen süvít ke­resztül. Nem egy adott korhoz kö­tődő témákat boncolgat.- Szerinted kicsoda Pisti?- Pisti mindenki, bárki lehet. Mindenki és senki. Ennek a drá­mának pontosan ez a lényege.- Érdekes, hogy van olyan rende­zői előadás, ahol ezt a sokfajta Pis­tit egy színész játssza, de a te ren­- Igen, nálam színésznő is fog­ja játszani Pistit, így megerősítve a nemtelenségét. Az előadás egyik csúcspontját egy lány fogja játszani. Egészen különlegessé teszi a darabot, hogy ezt a pontot nem egy férfi energia hozza.- A színházon túl mennyire vált klasszikussá ez az úgynevezett Pistiség, és amit ez a darab képvisel?- Az előadást úgy érdemes megnézni, hogy nem akarunk mindent megérteni. Annyi üzenet és filozófiai gondolat van benne, hogy ha azon görcsöl az ember két órán keresztül, hogy valamit nem ért, az nem jó. Az a lényeg, hogy ebből a sokaság­ból valami jusson el hozzánk.- Rendezőként te mit tartasz igazán fontosnak ebből a történetből? A ti darabotok mire helyezi a hangsúlyt?- A díszlet segítségével én a sors és a bábság kérdését emeltem ki. Azt, hogy meny­nyire vagyunk irányítva, ki irányítja a sorsunkat. Mi? Vagy más? Nem szeretem meg­mondani, hogy mit gondoljanak az emberek. A színházban az a legfontosabb, hogy elgondolkodtasson, kérdéseket vessen fel a nézőben.- Igen. Nekem ez volt a színészvizsgám anno. Egy évvel ezelőtt azzal a kérdéssel ébredtem, hogy miért nem játsszák ezt a darabot? Aztán kiderült, hogy Örkény Ist­ván özvegye, Radnóti Zsuzsa azt gondolja, hogy a rendezők nehezen tudnak hozzá­nyúlni ehhez a darabhoz. O ott volt a premieren és jól fogadta, ennek köszönhető, hogy most is játszhatjuk.- Mit tudhat a közönség a 2013-ban általad alapított CIobART társulatról?-Társulatunkban az az egyedi, hogy mi közös tréningeket tartunk. Nem csak a szí­nészek dolgoznak együtt, hanem a képzőművész, a zenész, az író, a táncos is. Min­denki bejár és ezeket a gyakorlatokat együtt csináljuk. Ami még nagyon fontos, hogy magában az előadásban is játszik a táncos, az énekesnek pedig van szövege, szerepe. Lejegyezte: D.V.

Next

/
Thumbnails
Contents