Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)

2015-05-07 / Különszám, Újpesti találkozások

i ÚJPESTI TALÁLKOZÁSOK ^ »Közösen jó « Szöveg: Juhász Mátyás Fotók: Dömölky Dániel, Várai Mihály Márciusban hosszú idő után láthatta újra színpadon Hegyi Barbarát Újpesten a nagyérdemű. Különleges hangjáról, filmes szülők árnyékáról, családról, társulatról és persze kicsit Újpestről is beszélgettünk a Vígszínház színésznőjével. ► Mesélte, négy-öt éves volt, amikor filmes díszletter­vező édesanyjával sétálgatott a filmgyárban, és ő azt mondta, hogy jól nézd meg ezeket a falakat, kislányom, mert ide soha nem teheted be a lábad. Hát, nagyot tévedett. Hegyi Barbara: Igen, ez így volt. Bár remélte, hogy nem téved, de aztán egy kicsit máshogy alakult. ► Mitől féltette? H.B.: Anyukám kevés boldog embert látott maga körül a filmes szakmában és a gyerekének nem kívánt ilyen sorsot. De pechjére nagyon sokat dol­gozott, így gyakran magával kellett vinnie a forgatásokra, úgyhogy szinte ebben a közegben nőttem fel.. ► Elég izgalmas játszótér lehetett. H.B.: Iszonyúan élveztem. Különös dolgokat láttam és nagyon különleges emberekkel találkoztam. Az ácsoktól kezdve a trükk-mestereken át a legendás rendezőkig, operatőrökig, színészekig. ► Törőcsik Mari, mint bébicsősz? H.B.: Vele például egészen különleges kapcsolatom volt kiskoromban. Négyéves lehettem, amikor ő vitt el egy forgatásra Veszprémbe. Nagyon szépen fel voltam öltöztetve, mégiscsak a Törőcsik Marival utazhatok a produkciós kocsiban. De mindig rosszul lettem autó­zás közben és ez ekkor sem történt másként. Úgyhogy a szép angórapulóveremet sikerült, nos, tönkretennem. Mari a szállodában rendbe hozott valahogy, majd Veszprémben sétálgatva bementünk egy postára, vettünk egy képeslapot, mert helyzetjelentést akartam küldeni a dadámnak, aki akkoriban sokszor vigyázott rám. Ezt diktáltam Mari­nak: drága Magduskám, nem is akarok beszélni róla, de lehánytam az angórapulóveremet. ► Édesapja a korán elhunyt, neves operatőr, Hegyi Barnabás. Nehezebb volt filmes szülőkkel érvényesülni ^ a pályán? A Színművészetin nem nagyon tudtak mit kezdeni a hangommal, furcsának találták. Nem tudták, hogy mennyire bírja majd a színpadi beszédet, mennyire strapabíró. Nagy dilemmám volt, hogy az apám neve, vagy a képességeim miatt vesznek-e fel a főiskolára. 5

Next

/
Thumbnails
Contents