Újpesti Napló, 2015 (9. évfolyam, 1-37. szám)
2015-05-07 / 16. szám
Köztér Fáklyás ballagás A már hagyománnyá vált fáklyás ballagással búcsúztak a középiskolások újpesti diákéveiktől. Az utolsó tanítási napot megelőző ünnepséget minden évben más középiskola szervezi, idén a 110 esztendős Könyves Kálmán Gimnázium tanulóié volt a megtisztelő feladat. Kerületi Színjátszó Fesztivál a Lázár Ervin Általános Iskolában 2015. április 29-én a Lázár Ervin Általános Iskola adott otthont a Kerületi Színjátszó Fesztiválnak. Az eseményt nagyon sok munka előzte meg. Több kerületi iskola is lázasan készült erre a fesztiválra. Iskolánkban is folytak az előkészületek. Tanárok, diákok egy csoportja különböző jelenetekkel készült, míg a többiek a szervezésben, illetve a fesztivál lebonyolításában tevékenykedtek. A délelőtt folyamán került sor a Móra Kiadó Lázár Ervin vándorkiállításának megnyitó ünnepségére. Az eseményt megtisztelte jelenlétével dr. Molnár Szabolcs alpolgármester úr, Dávid Ádám, a Móra Kiadó szerkesztője, Ernőd Teréz, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, valamint Vathy Zsuzsanna író, Lázár Ervin özvegye. Mesét mondott Lázár Zsófia. Ezután a nap az óvodások, illetve a Lázár Ervin Általános Iskola alsó és felső tagozatos diákjainak előadásával folytatódott. Kora délután végre elérkezett a várva várt esemény, a Kerületi Színjátszó Fesztivál megnyitója. Beszédet mondott Pál Lászlóné, Csilla néni, iskolánk igazgatója, aki bemutatta a zsűri tagjait is, név szerint Crósz Ágnest, a Halassy Olivér Német Nyelvet Emelt Szinten Oktató Általános Iskola igazgatóját, Ernőd Terézt, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársát, valamint Krizsik Alfonz színművészt. A megnyitót követően a kerületi iskolák diákjai mutatták be színdarabjaikat. Minden előadásnak megvolt a maga varázsa. Sok, már ismert történetet láthattunk más szemszögből, közöttük Lázár Ervin több meséjét is. A feldolgozások egyik formája sem volt unalmas. Voltak vidám, illetve komolyabb jelenetek is. Számos színdarabnál a címből más témára lehetett következtetni, és így meglepetésként ért a mese vagy a történet mondanivalója. Látszott, hogy minden diák örömmel vállalta a szerepét, ez tette még szórakoztatóbbá a Színjátszó Fesztivált. A szakemberekből álló zsűrinek nehéz dolga volt, hiszen a sok jó előadás közül mégis ki kellett választaniuk a legjobbakat. A zsűri döntése alapján nem az első három helyezettet díjazták, hanem különböző kategóriákban osztottak okleveleket. Végignézve az előadásokat, megértettem, miért is választották a meghívóra a következő idézetet: „A színházhoz nem kell más, mint három deszka, két színész és egy közös szenvedély" (Lope de Vega), hiszen kevés díszlettel, egy tornateremben is értékes, izgalmas előadásoknak lehettünk tanúi. Örülök, hogy egy ilyen jeles esemény részese lehettem! TÓTH RÉKA (5. A)
