Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)
2014-10-16 / 37. szám
I Köztér Utcáról utcára Az erdő mentén Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Sorozatunkban arról kérdezzük az újpestieket, tud- ják-e kiről, miről kapta nevét az utca, ahol otthonuk található. K áposztásmegyeren az erdőt szegélyezve vezet ki a városból a Farkaserdő utca, amely az utcabokor-névadással elnevezett, a természethez való viszonyról árulkodó három közterület egyike. A Homoktövis utca, az Óceánárok utca és a legfiatalabb városrészben, Káposztásmegyeren található kiserdőhöz kapcsolódó Farkaserdő utca jól ismert mindenki előtt.- Az utca a mellette elterülő Farkas-erdőről kapta a nevét. Arról, hogy az erdőt miért keresztelték Farkasra, sajnos nem találtam adatokat. Az biztos, hogy az 1950-es évekig mindig Megyeri-erdő néven szerepelt a térképeken - mondja Lőrincz Róbert helytörténész, könyvtáros, az utca lakója. - Ha minden igaz, a Farkaserdő elnevezés az 1957-es Új- pest-Rákospalota városrendezési alaptérképen jelenik meg először. Az utcát a nyolcvanas évek közekerült padokat is kihelyezni. Cserébe mi felajánljuk nekik különböző rendezvények megtartására a tanyaházunkat, amelyben nyaranta a gyermekhorgásztábor résztvevőit szállásoljuk el. Ennek felújításához Újpest Önkormányzatától is anyagi segítséget kaptunk. A családi napon egyébként minden évben megrendezzük az apa-fia horgászversenyt, és főzőversenyt is tartunk. Remek alkalom ez arra, hogy mi, egykori pamutipari dolgozók találkozzunk, felelevenítsük a szép emlékeket. Négy éve nyújtottunk be egy pályázatot Újpest Ön- kormányzatához, hogy húsz év után szeretnénk összehozni a régi „pamu- tosokat", és ehhez támogatást kaptunk. Sokan eljöttek akkor a családi napra, és azóta is rendszeresen érkezik harminc-negyven vendég. Egyébként minden horgásztársamnak csak ajánlani tudom a tavunkat. Könnyű megközelíteni, hisz itt áll meg tőlünk pár méterre a vonat. Fogni van mit, rendszeresen telepítünk pontyot, csukát, és bőségesen van a tóban keszeg és kárász is. A környezet szép, szeretettel várjuk a sporttársakat! PRÓFUSZ JÓZSEF Pamutosok, ha találkoznak Szeptember 20-án tizedik alkalommal rendezte meg hagyományos Családi Napját az újpesti bejegyzésű Magyar Pamutipari Horgász- egyesület a veresegyházi Pamut-tavon. Az idei találkozó különlegessége volt, hogy megalakult a Pamut-tó Baráti Kör. A Családi Nap célja nemcsak a horgászok és családtagjaik szórakozása, kikapcsolódása volt, hanem az is, hogy összehozzák az egykori újpesti pamutipari dolgozókat, és nem utolsósorban erősítsék kapcsolatukat a veresegyháziakkal. A rendezvényre Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere is kilátogatott, aki idén tölti be hivatali idejének 50. évét.- Régi kapcsolat a miénk az újpestiekkel. A nyolcvanas évek elején olvastam egy cikket egy napilapban, hogy a horgászegyesület helyet keres egy tó létesítésére. Mi örömmel fogadtuk őket, hiszen így rendbe tették a korábban gazdátlan területet, és folyamatosan karban is tartják, nagyon sok társadalmi munkában vesznek részt. Veresegyházról sokan jártak dolgozni újpesti üzemekbe, az újpestiek meg idejártak pihenni, úgyhogy igazi emberi-baráti kapcsolat alakult ki köztünk. Hogy mennyire találták meg a közös hangot az újpestiek és a veres- egyháziak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Családi Napon megalakították a Pamut-tó Baráti Kört, amelynek elnökévé Fülöpné Szerényi Herminát választották.- A baráti kör úgy jött létre, hogy előbb az itt lakók civil társulásai különböző önkéntes környezetszépíté- si programokat szerveztek. Virágokat ültettünk, összeszedtük a gallyakat, csinosítgat- tuk a tó környékét. Ehhez nagy segítséget kaptunk az elmúlt három-négy évben a horgászegyesülettől és az önkormányzattól. Szerettük volna, ha a köztünk lévő kapcsolat valamilyen hivatalos formában is megnyilvánul. Közös célunk, hogy a tópartot csodálatos kirándulóhellyé tegyük, ahol az emberek nyugalmát semmi sem zavarja. Kiss Gusztáv, a Magyar Pamutipari Horgászegyesület elnöke örömmel fogadta a helyiek közeledését.- Évek óta segítenek az itteni lakosok az út és a tó közötti terület rendben tartásában. Segítettek megtisztítani a korábbi susnyás területet, siMegyeri-erdő volt az elnevezése az 1950-es évekig - mondja Lőrincz Róbert pén, a káposztásmegyeri lakótelep építésekor alakították ki, ám földútként már az 1800-as évek végétől létezett, a Fóti úti Károlyi-majorból Alag felé tartók használták - tudjuk meg. Annamária, a pár hónapos kislányát babakocsiban levegőztető anyuka sincs nehéz helyzetben, amikor az utca névadójáról kérdezzük.- Természetesen az erdő volt a névadó. Az is tény, hogy mindenki idetalál, bárhonnan érkezik is. Az erdő frissíti a levegőt, és kellemes kikapcsolódást is nyújt. Korábban indultam a futófesztiválokon, mindig élveztem az erdei szakaszt. Manapság már tornaeszközök is várnak bennünket, sőt újjávarázsolt tanösvény is - fűzi hozzá. Találkoztunk egy nyugdíjas pedagógus házaspárral is, ők vidékiek, és rendszeresen az unokáknál töltenek néhány napot.- Nekem feltűnt, hogy az utca nevét olykor kötőjellel írva is látom. Ami arra utal, hogy személynévből eredeztethető a névadás. S hallottam is olyan magyarázatot, hogy a Károlyi-uradalom intézője volt Farkas úr, akiről az utcát elnevezték - mondja az Újpestről „elszármazott" István bácsi. B. K. Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: Farkaserdő utca (Káposztásmegyer 1984). Az Óceánárok utcától a Homoktövis utca 1.-ig. Az elnevezés a szomszédos erdő nevére utal.
