Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2014-05-30 / 21. szám

Sport ÚJPESTI NAPLÓ - Vili. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM, 2014. május 29. Kupagyőzelem, fi észt a és örömkönnyek Tizenkét évet vártak az újpesti szurkolók arra, hogy a lila-fehér futballistákat önfeledten ünnepelhessék egy iga­zi, nagy diadalt követően. Vasárnap éjjel végre megtörténhetett, hiszen az Újpest FC egy izgalmakkal teli mérkőzé­sen legyőzte a Magyar Kupa döntőjében a DVTK gárdáját. Évek múlva már senki sem beszél arról, hogy a gyönyörű ezüstserleg sorsát „csak" a büntetőrúgások döntötték el. Újpest egy emberként szurkolt a fiúk­nak. Akik jegyhez is jutottak, a Pus­kás Ferenc Stadionban buzdították Balajczáékat. A polgármesterrel meg­erősített drukkerek jól teljesítettek, a győzelembe kergették a lilákat. A döntő második felvonására a li­la-fehér mezbe öltöztetett városhá­zán, illetve a Szent István téren került sor. A szurkolók türelmetlenül vár­ták a győzteseket, igaz, nem unatkoz­tak, hiszen magukat is szórakoztatva egyre többször zúgott a „kupagyőz­tes, kupagyőztes!”. Ezen az estén - re­mélhetőleg - senki sem orrolt meg a nagyhangú tömegre. Durrantak a pe­tárdák, folyt a pezsgő, zúgott a „szép volt, fiúk", amikor a városháza elé par­kolt a győzteseket szállító autóbusz. A szeretet majdnem szétszedte a futbal­listákat, néha még a testi épségük is veszélyben volt Kabát Petiéknek. Némi „közelharc" után szerencsé­sen megérkeztek a városháza erkélyé­re, ahol a drukkerek szűnni nem akaró ovációja közepette mutatták fel a ku­pát, a gyönyörű ezüstserleget. Szem és torok nem maradt szára­zon, zúgott az újpesti focisták himnu­sza, néha Kabát, néha Simon, máskor Vasiljevic adta a ritmust. Az ünneplés - kissé nyugodtabb körülmények kö­zött - a házasságkötő teremben foly­tatódott, ahol Wintermantel Zsolt kö­szöntötte a hősöket, és köszönte meg valamennyiüknek a győzelmet. Koc­cintottak még, aztán lassan oszla- ni kezdett a boldog, de bizony eléggé megviselt társaság. Állítólag pihenni mentek a fiúk, hi­szen még. egy utolsó megmérettetés vár a Vignjevic-csapatra az NB l.-ben. Persze, fogadást nem kötöttem vol­na arra, hogy egyenesen hazafelé ve­szik az irányt a győztesek. De nem is baj. Ünnepeljetek! Gratulálunk, és természetesen: haj­rá Újpest! (gergely) Ezüstös szófiai kirándulás Az UTE olimpiai bajnok tornásza ezüstéremmel tért haza a szófiai Európa-bajnokságról. Berki Kriszti­ánt a brit lovas, Whitlock győzte le. Berki Krisztián az utolsó hazai edzése után úgy nyi­latkozott, ha hibátlanul megcsinálja a szupernehéz gyakorlatát, akkor aranyérmes lehet. Nem lett, mert a fináléban egy tornász jobban teljesített, mint Krisztián. Kovács István, Berki edzője kissé csalódott, mert mint mondta, tanítványa csinál­hatott volna szebb és jobb gyakorlatot. Igaz, fűzte hozzá, a britet akkor sem előzi meg Krisztián.- Whitlock jelenleg a világ legjobbja a lovon - jelentette ki a mester. - Ha le akarjuk győzni, anyagerősségben fejlődnünk kell.- Tragédia nem történt Szófiában - nyilatkozta az újpesti olimpiai bajnok. - A mesterrel tudtuk, ha Whitlock hibátlanul végrehajtja a gyakorlatát, akkor szinte verhetetlen, mert erősebb a tartalma. Ráadásul az új gyakorlatomról azt gondoltuk, hogy hét pontról indul, de a döntőben kiderült, egy ti­zeddel kevesebbet ér, mert csak 720 fokot forgók a két kápa között, és nem 1380-at. Legközelebb és ezek után mindig jobban kell figyelnünk.- A pontozókkal minden rendben volt a verse­nyen?- Nem pontoztak le, de érzem, hogy most nem én vagyok a kedvencük. Komolyan mondom, néha láttam az arcukon, alig várják, hogy... Szó­val, unják már, hogy általában nyerek. De nem adom fel, fognak ők még szeretni engem. GG Elment az olimpiai bajnok Hosszan tartó, súlyos betegségben el­hunyt Cedövári Imre olimpiai és világ­bajnok kardvívó. A város zajától tá­vol, a Velencei-tóhoz közel, Gárdony­ban élte utolsó éveit a legendákban gazdag magyar kardvívás egyik kima­gasló alakja. Hatvan három esztendős korában érte a halál. A kiváló ütemérzékű balkezes kardo- zó legemlékezetesebb asszója minden bizonnyal az 1988-as olimpia csapatver­senyének utolsó párharca volt. Gedővári a 60. születésnapja előtt azt mondta, nincs benne hiányérzet amiatt, hogy kora kiemelkedő kardvívójaként nem sikerült egyéniben olimpián vagy világbaj­nokságon győznie. - Amikor abbahagytam, azért tettem, mert már untam a sok utazást. Ha újrakezdhetném, ugyanígy csinálnám! Az Újpesti Dózsa és a Vasas SC vívója­ként világbajnokságon háromszor győzött, Európa-bajnokságon egyéniben 1981-ben győzött. Tízszer nyert magyar bajnokságot. 1991-1996 között az UTE elnöke volt. Olyan tragikusan gyorsan ment el, amilyen villámsebes volt az elővágása. Nyugodj békében, Imre! (g)

Next

/
Thumbnails
Contents