Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)

2014-05-09 / 18. szám

Köztér TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁROK! Az európai választásokat ötévente tartják meg. Minden tagállam adott számú európai parlamenti képviselőt választhat. A képviselői helyek elosz­tását az európai szerződések határoz­zák meg: a nagyobb népességgel ren­delkező országoknak arányosan több képviselőjük van, mint a kisebbeknek. 2014. május 22-25-e között a lissza­boni szerződés alapján az európaiak megválasztják a 751 új EP-képviselőt, és döntenek arról, hogy milyen irány­ba haladjon tovább az EU. Az európai parlamenti választá­sok időpontja Magyarországon 2014. május 25., vasárnap, szavazni 06.00 órától 19.00 óráig lehet. A választói jogra vonatkozó álta­lános rendelkezéseket Magyarország Alaptörvénye tartalmazza. A 2013. évi XXXVI. törvény rendel­kezik a választási eljárásról, továbbá az európai parlamenti választásokra vo­natkozó rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásáról szó­ló 2003. évi CXIII. törvény tartalmazza. A 2004. évi LVII. törvény rendelke­zik az Európai Parlament magyaror­szági képviselőinek jogállásáról. A választás arányos választási rend­szerben, listás szavazással történik. A választópolgárok pártlistára adják le szavazataikat, egy választópolgár egy listára szavazhat. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sor­rendben jutnak mandátumhoz. A választáson Magyarország terüle­te egy választókerületet alkot. A Ma­gyarországon megválasztható európai parlamenti képviselőhelyek száma: 21 fő (a 2014-2019 közötti időszakra). A VÁLASZTÓJOG Minden nagykorú magyar állam­polgárnak joga van ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők válasz­tásán választó és választható legyen, amennyiben választójoggal rendel­kezik. Nem rendelkezik választójog­gal az, akit bűncselekmény elköveté­se vagy belátási képességének korlá­tozottsága miatt a bíróság a választó­jogból kizárt. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok az európai parlamenti választásokon nem szavazhatnak. A szavazás napján a lakóhelyétől távol tartózkodó választópolgár • belföldön átjelentkezéssel; • külföldön a külképviseleten ad­hatja le szavazatát. Az Európai Unió más tagállamá­nak Magyarországon lakcímmel rendelkező választópolgára regiszt­ráció után szavazhat a magyarországi listára. Legkésőbb 2014. május 9-ig kér­hető az Európai Parlament képviselői­nek választására történő névjegyzékbe vétel a magyarországi lakóhely szerint illetékes helyi választási irodától. Magyar állampolgárként az Eu­rópai Unió más tagállamában élve a külföldi lakóhely szerinti állam jog­szabályai szerint kérhető a felvétel az adott uniós tagállam névjegyzékébe. Ebben az esetben - a tagállamtól ka­pott értesítés alapján,- a Nemzeti Vá­lasztási Iroda törli a kérelmezőt ma­gyarországi névjegyzékből, amivel ki­zárja a kettős szavazás lehetőségét. Milyen tennivalójuk van azoknak a választópolgároknak, akik ren­delkeznek magyarországi lakcím­mel, de Magyarországon kívül sze­retnének szavazni? • A magyarországi lakcímmel ren­delkező választópolgárok auto­matikusan felkerülnek a központi névjegyzékbe, erről az értesítést a Nemzeti Választási Iroda küldte ki a választópolgároknak. • Aki a szavazás napján külföldön szeretne élni a választójogával, an­nak legkésőbb a szavazást meg­előző nyolcadik napon (2014. május 17.) 16 óráig kell kérnie felvételét a külképviseleti névjegy­zékbe a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől. A névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújthatók online a www.valasztas.hu honlapon vagy a www.magyarorszag.hu és a www.ujpest.hu honlapon keresz­tül, személyesen, illetve levélben. A névjegyzékkel kapcsolatos kérdé­sekről a Választási Iroda (1041 Buda­pest, István út 15., III. emeleti tárgya­ló) a 231-3101/409-es vagy 410-es te­lefonszámon ad információt. A szavazás napján szavazni a követ­kező érvényes igazolvány(ok) bemu­tatásával lehet: • lakcímet tartalmazó érvényes sze­mélyazonosító igazolvány (azaz a régi típusú személyi igazolvány); • személyazonosító igazolvány (kár­tya formátumú) és mellette a lak­címigazolvány (lakcímkártya); vagy • útlevél és mellette a lakcímigazol­vány (lakcímkártya); vagy • 2001. január 1-jét követően kiállí­tott vezetői engedély (kártya for­mátumú) és mellette a lakcímiga­zolvány (lakcímkártya). Lejárt érvényességű okmánnyal a személyazonosságot igazolni nem le­het. A választójog gyakorlása érdeké­ben fontos, hogy a szavazás előtt vizs­gálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről. Továb­bi információk a www.valasztas.hu és a www.elections2014.eu/hu oldalon találhatók. Budapest, 2014. május 5. DR. TAHON RÓBERT a Választási Iroda vezetője Mindent a szemnek! A szikrázó napsütésben hűsítő látvány a városháza melletti szökőkút, amely több szempontból is a közelgő nyarat idézi. A szeszélyes tavaszban még csu­pán látványosság, ám a meleg idő tar­tóssá válásával mi tagadás, a hűsölés mellett pancsolásra is csábít a vízsugár. Nem lehet azonban eléggé hangsú­lyozni, megpihenni a szökőkút közelé­ben lévő padokon ajánlott, a fürdőzés továbbra is szigorúan tilos lesz. A csú­szós kő ugyanis balesetveszélyes, a szö­kőkút vize pedig nem alkalmas erre. A szökőkútbeli megmártózás számos közegészség- ügyi veszélyt rejt, mivel a köztéri kutakat nem fürdő­zésre tervezték. A Szent István téri szökőkút egy tíz köbméteres tartályból nyeri a vizét, amely egy kering­tető rendszer segítségével cirkulál. A környezetba­rát kialakítás révén így csak két-három havonta van szükség vízcserére. A nagyobb szennyeződésektől fo­lyamatosan tisztítják a vizet, ez azonban a fertőzések­kel szemben nem ad védelmet. A szökőkutak bármi­lyen hulladékkal, továbbá kutya- és madárürülékkel is szennyeződhetnek, így a víz különböző fertőzések forrása lehet. Az orvosok hangsúlyozzák: gombás be­tegségeket, vírusos bőrbetegségeket, a víz lenyelése esetén hasmenést is kaphat a szökőkút vizében für- dőző, s minél több időt tölt valaki a vízben, annál nagyobb veszélynek van kitéve. A csobogókat in­kább távolról tanácsos megcsodálni. U.N.

Next

/
Thumbnails
Contents