Újpesti Napló, 2014 (8. évfolyam, 1-45. szám)
2014-04-17 / 15-16. szám
ÚJPESTI NAPLÓ Vili. ÉVFOLYAM. 15-16. SZÁM, 2014. ai Húsvétváróban Közel a húsvét, egyik legnagyobb családi ünnepünk. Idősebbet és fiatalt arról kérdetünk, miként készül rá, hogyan ünnepelnek, mit jelent számukra a húsvét. Koronka Istvánná Éva tanító nagy családot tudhat maga körül, ráadásul ilyenkor régen látott rokonok is velük ünnepelnek. Az ünnepnek igazi rituáléja van: péntek este templomba megy a család, majd szombat este együtt vacsoráznak. Vasárnap az ünnepi istentiszteletre látogatnak. A készülődés közepette marad idő a takarításra, kertrendezésre, az ünnepi dekoráció elkészítésére, a sütés-főzésre.- A vacsorát az ünnepekkor gyertyafényben költjük el, az asztal körül dédszülőkkel, nagyszülőkkel, szülőkkel és kisgyermekekkel. Minden évben fonott kalácsot sütök, de természetesen a hagyományos ünnepi fogások is az asztalra kerülnek, mint a sonka, tojás, hidegtál, retek, újhagyma. Ha az idő engedi, a kertben ülünk le beszélgetni, ünnepelni - mesél a húsvéti családi hagyományokról Éva, aki ma már ötszörös nagymama. Antos Ágnes és férje, Péter mindössze néhány éve házasok, két kislány szülei. Amióta a gyerekek megszülettek, az ünnepek, így a húsvét is jobbára a kicsik körül forog.- Bizonyos családi szokásokon átmenetileg változtattunk, mivel picik a gyerekek. így a péntek esti misét még egy ideig kihagyjuk. A sütés-főzés is az édesanyám reszortja egyelőre, aki fantasztikus ünnepi menüt kínál a nagy családnak. A piciket nyuszi és bárány formájú süteményekkel örvendezteti meg. A gyerekek szempontjából a közös szombati összejövetel csúcspontja bizonyára az ajándékvadászat a nagyszülők kertjében, ahol különböző nyalánkságokat rejtenek el a kicsiknek. Idén közös tojásfestéssel készülünk az ünnepre, igaz, egyelőre még csak a nagyobbik, három és fél éves kislányommal - meséli a fiatal családanya. C. R. Pohárdísz -festett tojás és tollak, hangulatos eleme az ünnepi terítéknek önarckép és egy szép üzenet a várva várt locsolónak Barka a mesélő tojásdíszekkel Tojásfestés, feliratos tojások A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európábán maradt fenn a 20. századig. Eredetileg a tojások egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsön vagy a bíbortetű. Később, elsősorban német területen kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal „írták" a héjra, és a festés után lekaparták. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. Kaparással is díszíthették a már megfestett tojásokat, itt az előtűnő meszes héjon rajzolódott ki a minta. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolhatták a tojásokat. Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének hagyományos formája, a minták elrendezése tájegységenként változott. (Forrás: Tészabó Júlia: Nagy búsvéti képeskönyv.)
