Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-02-07 / 5. szám
Helytörténet Tizesvillamos az Újpesti Naplóban 2. rész: A városközpont felé Annak, aki a Tavasz utcában lakott, mint én, a Dózsa Klub előtti megállóban az Izzó felé úgy le- hetett reggelente elérni a 10-est, hogy a Virág utca bal oldali, beépítetlen sarkától, ha a Rózsa utca felől jobbról feltűnt a „tuja", el kellett indulni átlósan keresztbe, a megálló felé, a kocsiút közepéig. Ott megvárni, amig a villamos elhúz előttünk - hol volt az akkori forgalom a maihoz képest? -, és akkor, uzsgyi, utána, mert már állt be a megállóba. Hátsó peron rövid hajrával elérhető volt! És indulhattunk az áruház felé. Az Árpád útnak ez a szakasza nem volt valami változatos, mert látnivalót csak a nagy biciklibolt jelentett jobb felől. De a Mária utca sarkán, balról már ott volt a rendőrkapitányság. A maga korában modernnek számított, mára „lelakott”, kopott, vagyis kiszolgálta az idejét. De elődjéhez, ami mögötte állt a Munkásotthon és Erzsébet utca sarkán, fűződik egy '56-os „legenda". Száz éve született Gyökössy Endre Február 17-én lenne százesztendős dr. Gyökössy Endre, Újpest-Újváros református lelkésze, akit idén húsz esztendeje avatott díszpolgárrá Újpest Önkormányzata. Elemi iskoláit Újpesten, a Viola utcában végezte, majd a Könyves Kálmán Gimnázium diákja lett a rákospalotai, hívő református családba született Gyökössy Endre. Nagykőrösön szerzett tanítói oklevelet 1934- ben, majd a Budapesti Református Theológiai Akadémia elvégzése után 1939-ben szentelték lelkésszé. A Kálvin téri református templomban kezdte meg szolgálatát, majd 1940-ben ösztöndíjjal került a bázeli református egyetemre, ahol Kar Barth és Emil Brunner neves professzorok voltak a tanárai. Egyházjogot és pasztorálpszichológiát tanult. 1941 júliusában tért vissza Magyarországra egyik professzorának a leányával, Reinhilde Ruckkal, akivel Bázelben házasodott össze. Az újonnan létrejövő Újpest-Újvárosi Református Egyházközség alapító lelkipásztora lett 1942-ben, amelynek a hívek saját templomot és gyülekezeti házat építettek az Attila utcában. Az egyemeletes saroképület erkélyéről rendőrtiszt figyelte a környéket, mert már november 4-én túl járt a naptár, és mindenre számítani lehetett. Kellett is! Hogy melyik utcán át, azt már nem tudni, de egyszerre előkerült egy szovjet tank, és a benne ülők egyike a „toronyból" vagy a tank mellől - se szó, se beszéd - felhajított egy kézigránátot az őrködő magyar rendőrre. Csakhogy az észrevette, hogy a „ruszki"nem biztosította ki „küldeményét", csak dobta! O viszont észnél volt: a levegőben elkapta a gránátot, ki biztosította és visszavágta! Amikor elérte az eredeti „feladót", a gránát működött! Gyökössy Endrét időközben a pszichopedagógia doktorává avatták, de csak 1952-ig taníthatott. A Rákosi-rezsim a szüleit kitelepítette, őt magát pedig osztályidegennek nyilvánította, részben feleségének svájci állampolgársága miatt. Tudományos pályafutása ugyan megtorpant, de lelkészként tovább szolgálhatott. 1956 novemberében útjára indította a Reformáció című újságot, de a forradalom leverése után több szám nem jelenhetett meg. Ugyan a katedráról nem oktathatott, tanított másként. 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig volt lelkész. Országos ismertségre tett szert: könyvei jelentek meg, lelki segítséget nyújtott a sokak által szeretett és tisztelt Bandi bácsi, aki hitvallásának megfelelően, amely szerint nyugdíjas lelkész nincsen, élete végéig gyülekezetének szellemi vezetője maradt, otthonában is nyitva állt az ajtó mindenki előtt. Még jobb oldalon volt egy nagy, talán szikvízszállító telep, hatalmas, kétszárnyú, szürke kapujára emlékszem, amelyen át állandóan jöttek-mentek a teherautók. Nem sokkal a rendőrség után következett a Fény mozi, fölötte Újpest első háromemeletes épülete, a hatalmas „Fény mozi-ház" magasodott, amelyet először, ha igaz, Vigadónak ismertek az újpestiek, azután Apolló-háznak, amikor Apolló volt a mozi neve, ezután lett Fény mozi. Sötét, zavaros háborús múlt állt az épület mögött: volt benne nyilas parancsnokság, a pincéjében fogda, szinte a kapuja előtt lőtték le a partizán Bán Tibort tévedésből társai, mert nem tudta a jelszót. És - ki tudja kik, miért, mikor - lerobbantották a homlokzatát. E homlokzati szárny egy harmadik emeleti lakója éppen vízért ment vödrével a másik házak valamelyikébe - ilyen idők jártak akkor -, és közben történt a robbantás. A körfolyosó viszont épségben maradt. Emberünk, az akkor már vízzel telt vödrével lépett be „volt" lakásának ajtaján, és... zuhant három emeletet! Vödröstől, vizestől. Túlélte! Mert a rengeteg törmelékre esett, amely fölérhetett talán az első emeletig is. Az épületrész sokáig romként tátongott az Árpád út fölött, míg vissza nem építették eredeti formája szerint, és katonatiszti családoknak adták a lakásokat. RÉTI JÁNOS, a www.tizesvillamos.eoldal.hu szerzője 1987-től kutatóprofesszorként dolgozott a Bu- dapest-Klauzál téri Egyházközségben: a végzett lelkészek továbbképzéséről gondoskodott pasztorálpszichológusként a lelkigondozói szemináriumban. Tagja lett a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, lelkisegély-szolgálatot vezetett a Danubius Rádióban. 1990-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Gyökössy Endre szolgálatát tisztelet övezte. Ad honorem Újpest 1840-1990 kitüntetésben részesült, majd 1992-ben a Pro Űrbe Budapest díjat vehette át. 1993-ban az önkormányzat által egy ember- öltőnyi szünet után felélesztett Újpest díszpolgára kitüntetést elsőként (Neogrády Lászlóval egy időben) vette át. Az ünnepségen arról szólt, aligha érhet megtiszteltetés egy idős újpesti bennszülöttet, mint az, hogy városa díszpolgára lehet. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét is. 1997. november 30-án hagyott itt bennünket. (Forrás: wikipédia) B. K MEGEMLÉKEZÉS Dr. Gyökössy Endre református lelkészre, Újpest díszpolgárára emlékezik születésének centenáriumán gyülekezete 2013. február 16-án, szombaton 17 órakor a gyülekezet templomában: Budapest IV, Attila utca 118. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.
