Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-02-07 / 5. szám

Helytörténet Tizesvillamos az Újpesti Naplóban 2. rész: A városközpont felé Annak, aki a Tavasz utcában lakott, mint én, a Dózsa Klub előtti megállóban az Izzó felé úgy le- hetett reggelente elérni a 10-est, hogy a Virág utca bal oldali, beépítetlen sarkától, ha a Rózsa utca felől jobbról feltűnt a „tuja", el kellett in­dulni átlósan keresztbe, a megálló felé, a kocsiút közepéig. Ott megvárni, amig a villamos elhúz előttünk - hol volt az akkori forgalom a maihoz képest? -, és akkor, uzsgyi, utána, mert már állt be a megállóba. Hátsó peron rövid hajrával elér­hető volt! És indulhattunk az áruház felé. Az Árpád útnak ez a szakasza nem volt valami változatos, mert látnivalót csak a nagy biciklibolt jelentett jobb felől. De a Mária utca sarkán, balról már ott volt a rendőrkapitányság. A maga korában modernnek számított, mára „lelakott”, kopott, va­gyis kiszolgálta az idejét. De elődjéhez, ami mögöt­te állt a Munkásotthon és Erzsébet utca sarkán, fű­ződik egy '56-os „legenda". Száz éve született Gyökössy Endre Február 17-én lenne százesztendős dr. Gyökössy Endre, Újpest-Újváros református lelkésze, akit idén húsz esztendeje avatott díszpolgárrá Új­pest Önkormányzata. Elemi iskoláit Újpesten, a Viola utcában végezte, majd a Könyves Kálmán Gimnázium diákja lett a rákospa­lotai, hívő református családba született Gyökössy Endre. Nagykőrösön szerzett tanítói oklevelet 1934- ben, majd a Budapesti Református Theológiai Akadé­mia elvégzése után 1939-ben szentelték lelkésszé. A Kálvin téri református templomban kezdte meg szol­gálatát, majd 1940-ben ösztöndíjjal került a bázeli re­formátus egyetemre, ahol Kar Barth és Emil Brunner neves professzorok voltak a tanárai. Egyházjogot és pasztorálpszichológiát tanult. 1941 júliusában tért vissza Magyarországra egyik professzorának a leá­nyával, Reinhilde Ruckkal, akivel Bázelben házasodott össze. Az újonnan létrejövő Újpest-Újvárosi Reformá­tus Egyházközség alapító lelkipásztora lett 1942-ben, amelynek a hívek saját templomot és gyülekezeti há­zat építettek az Attila utcában. Az egyemeletes saroképület erkélyéről rendőr­tiszt figyelte a környéket, mert már november 4-én túl járt a naptár, és mindenre számítani lehetett. Kellett is! Hogy melyik utcán át, azt már nem tud­ni, de egyszerre előkerült egy szovjet tank, és a ben­ne ülők egyike a „toronyból" vagy a tank mellől - se szó, se beszéd - felhajított egy kézigránátot az őrködő magyar rendőrre. Csakhogy az észrevette, hogy a „ruszki"nem biztosította ki „küldeményét", csak dobta! O viszont észnél volt: a levegőben el­kapta a gránátot, ki biztosította és visszavágta! Ami­kor elérte az eredeti „feladót", a gránát működött! Gyökössy Endrét időközben a pszichopedagógia doktorává avatták, de csak 1952-ig taníthatott. A Rákosi-rezsim a szüleit kitelepítette, őt magát pe­dig osztályidegennek nyilvánította, részben felesé­gének svájci állampolgársága miatt. Tudományos pályafutása ugyan megtorpant, de lelkészként to­vább szolgálhatott. 1956 novemberében útjára in­dította a Reformáció című újságot, de a forrada­lom leverése után több szám nem jelenhetett meg. Ugyan a katedráról nem oktathatott, tanított másként. 1980-ig, nyugdíjba vonulásáig volt lelkész. Országos ismertségre tett szert: könyvei jelentek meg, lelki segítséget nyújtott a sokak által szeretett és tisztelt Bandi bácsi, aki hitvallásának megfelelő­en, amely szerint nyugdíjas lelkész nincsen, élete vé­géig gyülekezetének szellemi vezetője maradt, ott­honában is nyitva állt az ajtó mindenki előtt. Még jobb oldalon volt egy nagy, talán szikvíz­szállító telep, hatalmas, kétszárnyú, szürke kapujá­ra emlékszem, amelyen át állandóan jöttek-mentek a teherautók. Nem sokkal a rendőrség után következett a Fény mozi, fölötte Újpest első háromemeletes épülete, a hatalmas „Fény mozi-ház" magasodott, amelyet először, ha igaz, Vigadónak ismertek az újpestiek, azután Apolló-háznak, amikor Apolló volt a mozi neve, ezután lett Fény mozi. Sötét, zavaros hábo­rús múlt állt az épület mögött: volt benne nyilas parancsnokság, a pincéjében fogda, szinte a kapuja előtt lőtték le a partizán Bán Tibort tévedésből tár­sai, mert nem tudta a jelszót. És - ki tudja kik, mi­ért, mikor - lerobbantották a homlokzatát. E homlokzati szárny egy harmadik emeleti lakó­ja éppen vízért ment vödrével a másik házak vala­melyikébe - ilyen idők jártak akkor -, és közben történt a robbantás. A körfolyosó viszont épségben maradt. Emberünk, az akkor már vízzel telt vödré­vel lépett be „volt" lakásának ajtaján, és... zuhant három emeletet! Vödröstől, vizestől. Túlélte! Mert a rengeteg törmelékre esett, amely fölérhetett talán az első emeletig is. Az épületrész sokáig romként tátongott az Árpád út fölött, míg vissza nem építették eredeti formája szerint, és katonatiszti családoknak adták a lakásokat. RÉTI JÁNOS, a www.tizesvillamos.eoldal.hu szerzője 1987-től kutatóprofesszorként dolgozott a Bu- dapest-Klauzál téri Egyházközségben: a vég­zett lelkészek továbbképzéséről gondoskodott pasztorálpszichológusként a lelkigondozói szemi­náriumban. Tagja lett a Magyar Pszichiátriai Társa­ságnak, lelkisegély-szolgálatot vezetett a Danubius Rádióban. 1990-ben a Budapesti Református Teoló­giai Akadémia díszdoktorává avatták. Gyökössy Endre szolgálatát tisztelet övezte. Ad honorem Újpest 1840-1990 kitüntetésben részesült, majd 1992-ben a Pro Űrbe Budapest díjat vehet­te át. 1993-ban az önkormányzat által egy ember- öltőnyi szünet után felélesztett Újpest díszpolgára kitüntetést elsőként (Neogrády Lászlóval egy idő­ben) vette át. Az ünnepségen arról szólt, aligha ér­het megtiszteltetés egy idős újpesti bennszülöttet, mint az, hogy városa díszpolgára lehet. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét is. 1997. november 30-án hagyott itt bennünket. (Forrás: wikipédia) B. K MEGEMLÉKEZÉS Dr. Gyökössy Endre református lelkészre, Új­pest díszpolgárára emlékezik születésének cen­tenáriumán gyülekezete 2013. február 16-án, szombaton 17 órakor a gyülekezet templomá­ban: Budapest IV, Attila utca 118. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents