Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-11-14 / 40. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - VII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM, 2013. november 14. . átrrm"' _ vesebbet fogunk a főétkezéskor enni. Az alma magházát és magjait is megehetjük, ha jó a fogazatunk. Ne hámozzuk meg, hi­szen a legértékesebb anyagok a héjában és a magban vannak. Készíthetünk vegyes gyümölcssalátát a különböző fajták felhasználásával, mézet is tehetünk a savanykás almára, megszór­hatjuk magokkal: napraforgó, szezám, dió, mogyoró, lenmag- és szőlőmagiiszt. A legolcsóbb lekváralapanyag az alma, de vegyesen is befőzhetjük lekvárnak a kör­tével. Ételek készítéséhez: párolt almát, kör­tét adhatunk sáfrányos, gyömbéres vagy szegfűborsos rizs mellé, máskor almás sült csirkét, pulykát tálalhatunk a család­nak. Desszertként nagyon finom a csoki­ba mártott alma- vagy körteszelet vagy a vaníliával ízesített, lisztes-tojásos masszá­ba mártott gyümölcsszeletek olajban ki­Életmód ■ r Az alma és a körte a legkedvel­tebb gyümölcs, amely egész év­ben elérhető. Többféle alakjá­val, színével és ízével változatos gyümölcs az asztalon. Értékes tápanyagokat, valamint gyü­mölcssavakat és rostokat tartalmaz. A jó emésztés fenntartásában is szerepet kap­nak ezek a friss, nyers gyümölcsök. Túlsúly esetén étkezés előtt fél órával együnk meg egy szem al­mát vagy körtét lassan, folyé­konnyá rágva minden fala- 4 tot, akkor & sokkal ke­sütve. Az ünnepi asztal dísze az almás ré­tes és pite. A bejgli töltelékébe reszeljünk egy almát, attól lesz jó szaftos, nem lesz száraz. Édes jellegű ételekhez is jól alkalmazha­tó: almás palacsinta, máglyarakás, varga- bélés, gyümölcsös rizs vagy köles. A dara- felfújtat vagy a rizsfelfújtat elkészíthetjük úgy is, hogy belehelyezünk félbevágott, lekvárral, dióval töltött almát, körtét. Főzhetünk gyümölcslevest és -mártást, gyümölcspüréből önteteket piskóta jel­legű süteményekhez, fánkhoz, túrógom­bóchoz. LETTNER ANNAMÁRIA dietetikus Utcáról utcára Zene és sport harmóniája Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet ta­lálunk. Sorozatunkban ar­ról kérdezzük az újpesti­eket, tudják-e kiről, miről kapta nevét az utca, ahol otthonuk található. A Deák Ferenc utca a történelmi utca­nevek kategóriájába tartozik, hiszen a haza bölcseként tisztelt politikus nem volt Újpest lakója, de emlékét tiszte­let övezi - mondja Kornackerné Ossó Lilian fuvolatanár, az Erkel Gyula Új­pesti Zenei Alapfokú Művészeti Is­kola igazgatóhelyettese. Deák Ferenc 1848-ban az első magyar kormány igazságügy-minisztere volt, és nevé­hez fűződik az 1867-es kiegyezés „tető alá hozása", amely az Osztrák Biroda­lom és a Magyar Királyság közötti po­litikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezte - sorolja Lilian tanárnő. Majd személyes emlékek jönnek elő.- Újpest egyik legszebb polgári lakóházában lakom a Deák utcában, a mentőállomás szomszédságában - mondja büszkén Lilian. - Apai nagy­mamáé volt egykoron a ház, a csalá­dunk megőrizte az örökséget - tud­juk meg a kezdeteket. - Az utcának számos híres lakója volt, s a zene és a sport mindig harmóniában élt egy­mással itt. A mi házunkkal átellenben lakott Erkel Gyula (1842-1909) zon­goraművész, karnagy, (Erkel Ferenc, nagy nemzeti zeneszerzőnk, elsőszü­lött fia), aki felesége, Róza asszony ha­lálát követően az 1880-es években köl­tözött Újpestre gyermekeivel. Akko­riban Újpest vadregényes környéke vonzotta a művészeket, így sikerült Erkel Gyulát is rávenni a letelepedés­re. Idővel a Deák utcából átköltözött a Mező utcába, amely később híres la­kójának emlékeként a nevét őrzi. Egy­re erősebbé vált az igény a zenészek A Deák utcában Doszpoly Ta­más kiemeli: gyermekkorának színhelye a Deák utca, amelynek öreg fái a szanálás után is őrzik az útvonalat az egykori Kossuth utcában lévő otthona és a mai Lebstück Mária utcai között. m képzése iránt, erről tanúskodik egy levél, melyet 1861-ben egy Deák-pár­ti képviselőnek írt Erkel. Ezekben az években fiatal művészek az Újpesti Zeneművelő Egyesület által fenntar­tott Zenekonzervatóriumot alapítot­tak Újpesten (1891), amelynek igaz­gatójául választották Erkel Gyulát. Az utcánk lakója volt Goll János zenepe­dagógus, a zeneiskola első karmestere, az Újpesti Torna Egylet (1886) elnöke, aki jól tudta, hogy a testet a sport, a lelket a zene élteti egységes egészben. Itt élt köztünk dr. Kalocsai Géza jogi doktor, a válogatott focisták edzőjéé, aki például Bene Ferencet hozta az UTE -be, valamint a felejthetetlen Bíró Ági néni, az olimpiai bajnok úszó, aki később labdajátékok örömére tanítot­ta gyermekeinket. Családom szemé­lyes példával a zenével jár elöl: kisko­romban a zenekari árok volt az ope­raházban a játszóhelyem, lévén édes­apám a zeneszínház vadászkürtöse. A fuvola lett az én hangszerem, mellyel nagy örömmel tanítok az Erkel Gyulá­ról elnevezett zeneiskolában - mondja a tanárnő. B. K Idézzük az Újpest utcanév- lexikont: Deák Ferenc utca (1908 előtt, előzőleg Nagy Deák Ferenc utca, 1882. A Kis Deák Ferenc utca a mai Illek Vince utca volt. A Görgey Artúr utca és az Árpád út közötti szakasz 1982-től 1992-ig Rónai Sándor utca volt). Attila utca 33.-tól az Árpád út 148.-ig, Deák Ferenc (1803-1876) jog­tudós, politikus, az első magyar kormány igazságügy-minisztere volt (1848).

Next

/
Thumbnails
Contents