Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-04-11 / 14. szám
1L ^ Helytörténet facebook 'teá/Cz/r/crj'?- &Ó- /r/Ssá'/ XXVI. ré rész Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával. A Pozsonyi és a Nyár utca kereszteződése Felvételünk az 1950-es évek elején készült a Pozsonyi és a Nyár utca kereszteződésében lévő villamosról, amelynek hátterében a Könyves Kálmán Gimnázium épülete látható. A klinkertéglás intézmény Újpest jellegzetes épülete. Az iskola történetét cikkünkben csak nagy vonalakban említjük. 1905 júliusában döntött a gimnázium alapításáról a képviselő-testület, létesítésére hatezer koronát megszavazva. Az oktatás az Attila utca 12. szám alatt, majd a Venetiáner utcában, bérelt épületben zajlott. Az 1907-ben várossá lett Újpest gimnáziuma egy évvel később került állami kezelésbe. A város a gimnázium épülete számára a Ferenc József téren, a mai Tanoda téren átadott, négy utca által határolt, 2169 négyszögöles telket biztosította, és egyszeri összeggel járult hozzá az építkezéshez. A kultuszminisztérium Tőry Emil és Pogány Móric építészeket bízta meg a tervezéssel, akik az épület klasszicizáló jellegével az ott folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét juttatták kifejezésre. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaikkövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer. A ma is működő csillagvizsgáló 1953-ban lett készen, az iskolában tanító Kulin György építette. Az épület a centenárium idejére visszanyerte eredeti szépségét. Az iskolában négy- és hatosztályos gimnáziumi képzés folyik. A villamoskocsi a Marx (ma Nyugati) tér felé haladva állt meg Nyár utcai megállójában. A jelzése eredetileg J volt, 92-es számát 1938-ban kapta. A Nyugati és az újpesti István tér között közlekedett. 1953-ban vonalát Rákospalota-Újpest vasútállomásig hosszabbították meg, jelzése 62-esre változott. 1961-től 1968-as megszüntetéséig 12 A-nak hívták. B. K A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténész. Felvételek: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ujpest.kaposztasmegyer oldalon is! A 10-es villamos az Újpesti Naplóban n.rész Sportcsarnok, óvoda, kultúrház, könyvtár... Az új irodaház madártávlatból Az izzós élet a felvételi irodával kezdődött: némi adminisztráció, ezt töltse ki, ott írja alá, és már kaptuk is a gyári belépőt. Klasszikus igazolvány méretűt, alumíniumtokban, ablakkal. Ettől nagyon megjött az önbizalmunk, jó érzés fogott el bennünket, és büszkén lépdeltünk a főkapu felé. Vaskerítés és a 4-es épület mellett megérkeztünk oda, ahol aztán tényleg beléphettünk az Izzóba. De most ne lépjünk be, mert a 10-es elhagyja az Izzó-főkapu megállót, és az újságosbódé mellől indul tovább. A kerítésen túli, ki tudja, már hányas épület földszintjén a termelési osztály valamilyen részlege tette a dolgát, az emeleten pedig a Wolf- ram-drót enyhén szólva barátságtalan üzemrészei, ahol mintha valami gonoszságokat sodortak volna, koromból, fényesből meg feketéből. De aztán befejeződik az épület egy teherkapuval és a gyár felé induló széles úttal, és már ott az óvoda. Az Izzó óvodája. Tudja valaki, hogy ma hány munkáltató működtet saját óvodát? Na, ugye? Aschnernek viszont az volt a rögeszméje, hogy dolgozói számára minden - óvoda, uszoda, tenisz, kultúra - a gyárban vagy a gyár által legyen elérhető. Mert - szerinte - „nagy dolgokat csak elégedett emberekkel lehet megvalósítani”. Lehet, hogy igaza volt? Azután a kultúrház következett, a nagyebédlővel (a mi időnkben már régi ebédlőnek hívták, mert az utána következő „új" irodaház földszintjén volt új ebédlő is). Első emeletén volt a tornacsarnok, amely eredetileg teniszcsarnoknak épült, de a mi időnkben ott a Vasas Izzó női röplabdacsapata bontogatta a szárnyait. Ráadásul a legendás Ricsi bá, azaz Kapuvári Richard az én régi sulimból toborozta a csapat alapját, így aztán ha bementünk edzésidőben az erkélyre, akkor azt láthattuk, hogy lent a pályán Túrái Éva, Lacsek Ica, Bánhidi Éva és a többiek püfölik a labdát, Ricsi bá útmutatása szerint. Ha bajnoki volt, vagy a válogatott jött edzőmeccset játszani az Izzóval, akkor megjelentek a nagy klasszisok, Sebők Éva, Bánhegyiné Radó Luca, Torma Ági és Hazsikné Fekete Judit (ő nemcsak kiváló játékos volt, hanem bomba nő is!). De ha megszólalt a klubban a zene, mármint a felső szinten, amelyet úgy húztak föl az épület oldalára, akkor kezdődött a buli, és már nem számítottak a röp- labdások. Ők néha jöttek be edzés végén, négyen-öten a klubba, inni egy üdítőt, de le se ültek, a pultnál fogyasztottak, és mentek. Nagy idők voltak azok a női röplabdában és az ifjúsági klub történetében. A 10-es villamoson utazók számára - akik nem a főkapunál szálltak le - a „régi” kultúrház szinte észrevétlenül tűnik át az új irodaházba. Az összekötő, az átjárórész emeletén volt az üzemi könyvtár (jó, mi?), az irodalmat és kultúrát képviselni, meg a KISZ irodái, illetve a személyzeti és szociális igazgató „székhelye”. Alatta a hatalmas új ebédlő, amely a régihez képest alacsonynak, pontosabban laposnak tűnt egy kicsit, de jó bálokat lehetett benne rendezni. Már csak méretéből adódóan is. RÉTI JÁNOS, a www.tizesvillamos.hu szerzője
