Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-01-17 / 2. szám
I a/c/cs / e srtoó-/ xx. ré facebook resz Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával. Szent László tér, Teknősbéka. Kútszobor, az üzletsor felöl fotózva ^ m jpest kertvárosát köti össze a pamutházi laká- I sokkal és a háromszintes lapos tetős tömbbel m. M Újpesten a Szent László (korábban Papp Jó- '■" zsef) tér. A teknősbékás kút a helybéliek kedvenc találkozási helyévé vált felavatását követően, s maradt is évtizedeken keresztül. Számtalan család és munkahelyi' kollektíva fotózkodott a szobor előtt, így ha a régi albumokat lapozgatjuk, láthatjuk, hogy a teknős szinte családtagnak számított. A szoborkút mögötti üzletsorban sokáig működött a Kolibri cukrászda, amelyet a környékbeliek rendszeresen látogattak. A Kolibri és a blendébe most bele nem férő nyári terasza már csak az emlékezetben él. Ma is látható viszont a hetvenes évek közepén készült felvétel által megörökített több hatásos részlet. A Medgyessy Ferencet és Sidló Ferencet mesterének valló Nagy Géza (1921-2003) szobrászművész alkotása a Teknősbéka, a betonból, bronzból készült kútszobor. A szoborkompozíció 300 cm átmérőjű, nyolcszögletes betonmedencében 60x100 cm-es talapzaton álló, 60 cm magas bronzfigurát tár elénk. 1958-ban, 55 évvel ezelőtt készült. A szobrot az 1951-1956 között épülő lakótelep üzletsora előtti park sarkán avatták, ma is ott áll. Az 1970- es években még működő kút volt. A felvételünkön a szobor mögött látható lakóépület a Szent László tér 8. számú ház, amelynek bejárata a Klapka György utcára tájolt. A házat két művész három sgrafittója díszíti. A képen látható Klapka György utcai, délnyugati homlokzat Kádár György Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész Faültetők című alkotását ábrázolja. (A képen nem látszó északi falon Göllner Miklós sgrafittója van.) A sgrafittókkal díszített Szent László téri házakat Pintér Béla tervezte, a szocreál stílus első periódusának, a funkcionalizmusnak értékes példái. A teknősbéka alatti betonmedencét 2010-ben elbontották, az új talapzat akkor készült. A szobor régóta csonka, hiányzik a teknős farka. Új lámpákkal néhány éve nagyobb fényt kapott a tér, a macskakövet felváltó új útburkolattal tompább lett a forgalom zaja. B. K. A rovat tanácsadó szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténész. Felvételek: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ujpest.kaposztasmegyer oldalon is! 90 éve történt A gyógyítás volt a mindene Kilencven évvel ezelőtt rakta le dr. Cárdy Jenő (1886-1944) a Jókai utcai újpesti gyermekszakrendelő alapjait. Az eredetileg József főherceg Szanatórium helyi intézeteként létrejövő egység először tbc-gondozóként felnőtt és gyermek betegeket kezelt, majd 1937-től kizárólag gyermekek gyógyításával foglalkozott. Újpest lakossága 1870-1910 között tízévenként megkétszereződött. A századfordulót követően nem sokkal Magyarország negyedik legnagyobb ipari városává vált, ahol a gyári munkásság 52 százaléka az 500 főnél többet foglalkoztató nagyüzemekben dolgozott. A nagyipar hazai, úgynevezett korai fejlődésének eredményeként a kapitalizmus ellentmondásai is jóval előbb és koncentráltabb formában mutatkoztak Újpesten. „A népbetegségek, közülük a tbc, a morbus hungaricus - pusztított, a gümőkóros halálozások rendszeresen meghaladták az országos és legtöbb esetben budapesti átlagot is"- olvashatjuk többek között Bánóné dr. Fleischmann Marianna újpesti gyógyszerész, kandidátus írását a Helytörténeti Értesítő 1998. szeptemberi számában az éppen 75 éves jubileumát köszöntő gyermekszakrendelőről. A tanulmányban emléket állít Cárdy Jenő doktornak, a tbc elleni küzdelem egyik legnagyobb harcosának, aki az 1923-ban létesült tébécégondozó alapítója és igazgatója volt. „Nemcsak intenzív és tudományosan jól megalapozott munkásságot folytatott, hanem merészen újított. Védőoltást szorgalmazott a tbc elleni védettség elérése érdekében, és rendszeres szűrővizsgálatot alkalmazott. Cárdy irányításával 1933-ban- elsőként Magyarországon - végezték el a város reprezentatív szűrését. Újpest kb. 60 000-res lakosságából 7406 személyt vizsgáltak meg. 65 beteg a környezetére veszélyt jelentett, vagyis minden 110- ik, magát egészségesnek tartott egyén bizonyult tüdőbajosnak. 2068 eset volt olyan, akik gondozást és megfigyelést igényeltek" - olvasható a gyógyszerész helytörténet-kutató írásában. „Cárdy Jenő egyik lényeges újítása a gyermekek szűrővizsgálatához kapcsolódott. I A gyermekek röntgenátvilágítással - tuberculin kenőcs segítségével - tör- f ténő szűrésekor számtalan egyéb kóros állapot is felszínre került. Országos viszonylatban és időrendben először vezette be, hogy a tbc-s eredettől való elkülönítés érdekében szakorvosokon - orr-fül-gégész, kardiológus és tüdő- gyógyász - kívül gyermekgyógyász is részt vegyen a szűrővizsgálatokon." Dr. Cárdy Jenő a Kollár Miklós gyáros, később díszpolgár által adományozott telken létrehozta az ország első munkaterápiás gyógyintézetét, amely később átalakult a tbc-s gyermekek gyógyiskolájává és gyógyóvodájává. Újpesten a szegények orvosának nevezték. Cárdy Jenőt 1944 végén deportálták, Auschwitzban vesztette életét, 58 éves korában. Emlékét utca és emléktábla őrzi Újpesten. B. K.
