Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)

2013-03-28 / 12. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - VII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM, 2013. március 28. Kultúra Könyvjelző Olvasókör nőknek- Olvass velünk! Ez a felhívás a mottója annak a Könyvjelző címet viselő olvasókörnek, amelyet mi, irodalmat kedvelő nők alapítottunk március 20- án este az Újpesti Polgár Centrumban - mondja Németh Edit Éva középiskolai tanár, a kör megálmo­dója. - Móricz Zsigmondot idéztük meg közénk. Remélem, népszerűek lesznek ezek a havonta meg­rendezett találkozók - fűzi hozzá. Szépirodalmi művek, új könyvek bemutatá­sa, irodalmi „pletykák", szerzői estek szerepelnek Edit asszony közeli terveiben.- Ez már „szakmai ártalom", pedagógusként és közéleti szereplőként egyaránt ösztönzője vagyok az olvasókörnek, hiszem, hogy a köny­vek, a „néma tanítómesterek" szükségesek az internet világában is. Tapasztalom, hogy szükség van továbbá olyan, hölgyek alkotta közösségek­re, amelynek tagjai szívesen beszélgetnek együtt olvasmányélményekről, a családról egyaránt - mondja. Bár az olvasókör még csak az első találkozást tud­ja maga mögött, szó esik arról is, hogy legközelebb április 24-én várják az irodalombarátokat az Újpes­ti Polgár Centrumba, este 6 órára, amikor Németh László írásai adják a beszélgetés apropóját. B. K. UTCAKÖNYVTÁRT TERVEZNEK Az olvasókör az Újpesti Polgár Centrum terméből is kilép idővel, az olvasást ugyanis szélesebb körben is szeretnék népszerűsíteni. Például könyvgyűjtést szerveznének, a Városnapokon pedig berendeznek egy pavilont, ahol min­denki kedvére lapozgathat a könyvekben.- A könyvjelző, valljuk, mi alapítók, s másutt bevált példa mintájá­ra tervezzük egy utcakönyvtár megnyitását is. A szekrény a Kozma La­jos Faipari Szakközépiskolában készülne, és a működési kiírás szíveslátás is egyben: „Tégy egy könyvet, végy egy könyvet" - vázolja fel terveit Né­meth Edit. Húsvéti gondolatok Fény a sötétségben A kereszténység húsvétkor Krisztus áldozatára emléke­zik, feltámadását ünnepli. Húsvét üzenetéről, az ünnep szimbólumairól beszélgettünk dr. Gerber Alajos hitokta­tóval, Újpest díszpolgárával.- A húsvét a kereszténység legna­gyobb ünnepe, általában mégis kevés­bé ünnepük az emberek, mint a kará­csonyt.- A karácsonyt könnyebb érzelmi­leg megközelíteni, elfogadni. A hús­vét inkább az értelem és a hit ünnepe. Ilyenkor a vallás az élet értelmére ad választ. A karácsony a kezdet, a hús­vét a beteljesedés.- Szóval ez spirituálisabb ünnep...- így van. Olyan kérdéseket vet fel, hogy honnan jövünk, és hová tartunk. Mi az életünk? Tényleg csak a szüle­téstől a halálig tart, és befejeződik? A keresztény hitnek az alapja Krisztus. O a születésével emberré lett, életé­vel, tanításaival példát mutatott. De a legfontosabb mégis a halála és a fel­támadása. És ezt ünnepeljük húsvét­kor. Szent Pál mondta, hogy ha Krisz­tus nem támadt volna fel, hiába vol­na a ti hitetek.- Hogy ünnepli egy keresztény em­ber a húsvétot?- A húsvét valójában nemcsak a feltámadási körmenet. Már a nagy­hét előtt kezdődik a virágvasárnap­pal. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsá­lembe, hogy megünnepelje a húsvé­tot, amelynek, ugye, Mózes óta van­nak hagyományai. Aztán jön nagy­csütörtök, amikor is Jézus elköltöt­te az utolsó vacsorát apostolaival. Itt köttetett az Újszövetség. Min­den szentmisében megismétlődik az utolsó vacsora, hiszen az oltári- szentségben maga Krisztus van je­len, átváltoztatott testével és véré­vei. „Ezt cselekedjétek az emlékeze­temre" - mondta, és ezzel gyakor­latilag pappá szentelte az apostolo­kat. A papság ezt is ünnepli csütör­tökön.- Nagypéntek Jézus keresztre feszí­tésének napja.- Áldozatot vállalt a mi bűnein­kért. Mindenben az Atya akaratát tel­jesítette. Nekünk is milyen fontos len­ne erre törekedni. Megkeresni az Isten akaratát, rá hagyatkozni. Engem na­gyon sokszor átsegített nehézségeken a hit. Később mindig rájöttem, hogy a szenvedések, a rossz dolgok, ame­lyek az életemben történtek, a java­mat szolgálták. A pénteki keresztúttal Krisztus szenvedéseire emlékezünk. A bűnt mi követtük el, de a büntetést ő vállalta magára.- Aztán jön a feltámadás.- A nagyszombat esti liturgiában, a feltámadáskor a pap megszenteli a tü­zet, és meggyújtja a húsvéti gyertyát. A gyertya Krisztust jelképezi, az ő vilá­gosságát. Önmagát fogyasztja, és má­soknak fényt ad. Fényt a sötétségben. A feltámadás, a megváltás ad fényt, értelmet a keresztény ember életének. Ezért húsvétvasárnap az öröm vasár­napja. JUHÁSZ MÁTYÁS Németh Edit Éva és a résztvevők egy csoportja az olvasókör megnyitóján Masaccio 75. századi itáliai festőművész alkotása I

Next

/
Thumbnails
Contents