Újpesti Napló, 2013 (7. évfolyam, 1-45. szám)
2013-03-14 / 10. szám
Kultúra Utcáról utcára Görgey tábornokra mellszobor is emlékeztet Újpesten közel háromszáz elnevezett közterületet találunk. Az utcanévadás kapcsolatban van a tájjal, a főbb közlekedési irányvonallal, ipari, kereskedelmi tevékenységgel, vagy híres embereknek állít emléket velük az utókor. Sorozatunkban arról kérdeztük az újpestieket, tudják-e, kiről, miről nevezték el azt az utcát, ahol otthonuk található. E zen a héten Görgey Artúr honvéd tábornok emlékét kerestük, bő másfél évszázad távlatából. Újpest egyik legrégebbi utcájában járunk, amely 1880-ban Vasút utcaként létezett, elnevezésében is jelezve a végpontját. Először egy középkorú hölgyet kérdezünk, aki nem kíván szerepelni, többek között azért, mert szerinte mindenki tudja, ki volt Görgey Artúr, kérdezzük inkább az iskolásokat. Az utca közepén egy harmincas éveiben járó fiatalember szabadkozik, a párhuzamos utca lakója, éppen a villamosra vár. Amíg a villamost lessük, mégis Görgey lesz a téma. Megtudjuk, édesapja ebben az utcában nőtt fel, az időközben lebontott, belső udvaros, több család által lakott házról megvannak a fotók is.- Igaz, akkor még Dózsa György út volt, ezek az utcanévtáblák még fellelhetők néhány régi házon - mondja a keresztnevét elárulva András. - Görgey tábornok hadügyminiszter volt, és az 1849-es tavaszi hadjárat vezetőjeként vonult be a történelembe. Sokáig vitatott volt megítélésében a világosi fegyverletétel. Örülök, hogy szobrot kapott az elmúlt években, ezzel a helyére került Újpesten is - tér vissza az eredeti kérdéshez, mielőtt felszállna a villamosra. A kétgyermekes anyuka, Somos Ildikó lokálpatrióta családban nőtt fel, a házukban működő rajziskola vezetője.- Nehéz ilyen időtávlatból személyes ismerősként gondolni az utca névadójára - mondja Ildi. - Mégis örülök, hogy a híres emberek emlékét utcanévadással is őrizzük. A kislányunk már iskolás, a közelgő nemzeti ünnep miatt is szóba kerülnek az 1848-49-es szabadságharc katonái. Már be tudja azonosítani Görgey tábornokot is. Úgy vélem, a Görgey út állapota régóta méltatlan a tábornok emlékéhez. Éppen most olvastam arról, hogy végre megtörténik a felújítás. Ennek minden lakó örül, ebben biztos vagyok! B. K. Idézzük az Újpesti utcanévlexikont: „Görgey Artúr utca (1991, előzőleg Dózsa György út, 1945, Horthy Miklós út, 1926, Vasút utca, 1880). Klauzál utca 1-től a Szilágyi utca 16.-ig. Görgey Artúr (1818-1916) honvéd tábornok volt. ; f IV. kerület, Újpest Görgey Artúr u. 99 ------- 79 — —--------------• ...........................- ';V" : Még a régi í2b& utcanévtábla is fellelhető * sí ■«••• ... „...a hazámtól nyertem, mivel bírok..." Károlyi és a huszárezred A feljegyzések arról tanúskodnak, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei hatottak az 1840-ben alapított település, Újpest életére is. Az itteniek közadakozásból támogatták a honvédsereget. A harcok első évében tíz katonaköteles újonc kiállítását szavazták meg, de rajtuk kívül önkéntesek is jelentkeztek. Károlyi István gróf, aki a forradalom alatt Pest vármegye főispáni helytartója volt, 1848-ban saját költségén - a magyarországi arisztokraták közül egyedül - huszárezredet állított ki. Tettével felmenője, Károlyi Sándor példáját követte. Ez volt a XVI. Károlyi Huszárezred. November elején Kecskeméten kezdték az általa vállalt 1800 fős lovasezred katonáinak toborzását, amelynek tagjai közé más alakulatok katonái is átkérhették magukat. A huszárezred élére Kossuth Lajos Károlyi Istvánt nevezte ki, ezredesi minőségben. Károlyi gróf, Újpest alapítója így válaszolt Kossuthnak: „...azt, mit én ajánlatom által tettem, nem áldozatnak, hanem puszta honfiúi kötelességemnek tekinthetem egyedül, imádott felséges hazám tön olly helyzetbe, hogy ezt tehessem, a hazámtól nyertem, mivel bi- rok, s Így csak a hon iránti tartozásomat rovom le, midőn azt, mit nélkülöznöm lehet, és jelen súlyos körülmények közt minden becsületes honpolgárnak nélkülözni tudni kötelesség, elárult szegény hazám védelmére fordíthatni szerencsés vagyok" - olvassuk erről Buda Attila Gróf Károlyi István élete című könyvében. Mint a forrásokból megtudjuk: Károlyi István gróf anyagi helyzete nem volt a legszerencsésebb ebben az időben. Ekkor alakíttatta át Ybl Miklóssal a fóti kastélyt, s az új templom építési munkálatai is előrehaladtak már. A márciusi törvények szerint az úrbéri szolgálat megszűnése fejében a földbirtokosokat az államtól kárpótlás illette meg. Károlyi István ennek a terhére vett fel 250 ezer forintot, amelyből a felszerelés költségeit fedezhette. Ezt az összeget egészíthették ki még magánosok különböző felajánlásokkal - idézi a kort a könyv szerzője. Károlyi István gróf maga is kivette részét a küzdelemből. A szabadságharc bukása után a börtönt is megjárta, Batthyány Lajos gróffal együtt raboskodott. B. K. Than Mór: Pihenő Károlyi-huszárok
