Újpesti Napló, 2012 (6. évfolyam, 1-43. szám)

2012-01-19 / 2. szám

1 ÚJPESTI NAPLÓ - VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 2012. január 19. Új pesti Párbeszéd BOROS GÁBOR:- Nehezen mozdulok már ki otthonról, hi­szen 77 éves vagyok, et­től függetlenül figyelem a körülöttem zajló ese­ményeket. Ami legjob­ban fáj nekem, az a régi uszoda sorsa. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ekkora város, mint Újpest, nem tudná gazdaságo­san működtetni az Árpád úti ingatlant. Tudom, egy vagyon lenne a felújítás, de valami megoldást csak kellene találni. Értesültem arról is, hogy árulják az uszodát. Sikerült már eladni az épületet? Mi lesz a sorsa: lebontják vagy felújítják az új tulajdonosok?- Mint fentebb mondtam. Újpestnek lesz saját, új uszodája, és ez már biztos. Erről döntés született, kijelöltük a helyét a káposztásmegyeri Babits Gim­názium mellett. Zajlik a kivitelezés előkészítése. Ha­marosan sor kerülhet az alapkő letételére, és on­nantól látványosan felgyorsul a megvalósulás. A régi uszodát mindannyian szerettük, ked­ves emlékek, örömteli élmények kötnek hozzá mindannyiunkat. Mi, újpestiek használtuk elsősor­ban, és ezért magunkénak éreztük, de jogi értelem­ben valójában sohasem volt Újpesté. A bezárt új­pesti uszoda mindenestől a főváros tulajdona - ez mindig is így volt. Mivel már építésekor is nagyon sok 'szabálytalanság történt, és utána a régi fővá­rosi vezetés elhanyagolta, mostanra olyan állapotba került, hogy a szakértők szerint valójában semmi­re sem jó. Uszodának, fürdőnek egész biztosan al­kalmatlan. Ma leginkább arra hajlanak a szakértők, hogy bármilyen hasznosítása gazdaságtalan lenne. A főváros szabadulna tőle, de jelenleg eladni sem könnyű. A főváros új vezetésének most iszonyatos örökséggel kell megbirkóznia, a BKV a csőd szélén tántorog, és ez csak az egyik Budapest súlyos gond­jai közül, amelyeket az elmúlt 20 évből örököltünk, és amelyeket most már muszáj megoldani. Hogy mi lesz a régi uszoda épületének sorsa, az akkor fog ki­rajzolódni, ha túljutunk az európai válságon és Bu­dapest is elkezd egyenesbe jönni. Újpestnek viszont lesz saját uszodája, és ez már valóban Újpesté, az újpestieké lesz teljes egészében. FÖLDVÁRI ERZSÉBET:- Nagyon nehéz kö­rülmények között ne­velem két gyermeke­met, mert korábban el­vesztettem a munkahe­lyem, minden összeom­lott körülöttem. Sze­rencsére, hosszas keresgélés után találtam munkát, de sok sorstársamnak ez nem sikerül. Nincs annál fontosabb, minthogy dolgozhasson az ember, le­gyen az akár közhasznú munka, vagy bármi más. Úgy tudom, a kormány elindított egy ilyen jellegű akciót. Az a kérdésem, hogy az önkormányzat kap­csolódik-e ehhez a programhoz? Az emberek nagyon nagy többsége becsületes munkából akar megélni, boldogulni és eltartani a családját. Sajnos azonban volt nyolc olyan év 2002 és 2010 között, amikor egekbe szökött a munkanél­küliség Magyarországon - a rossz kormányzati dön­tések miatt. Ehhez hozzájött az európai pénzügyi­gazdasági válság, ami Magyarországot is nagyon sú­lyosan érinti, ezért most óriási erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy beinduljon a gazdaság és új munkahelyek jöjjenek létre. Pontosan tudom, hogyha ma tíz embert meg­kérdezünk, mi a legnagyobb probléma az életünk­ben, akkor kilencen a munkanélküliséget, illetve a munkahely biztonságát említik. A legtöbben ma a munkahelyük elvesztésétől félnek, és ez Újpesten is így van. A kormány közmunka programja a leg­rosszabb helyzetben lévőknek jelenthet átmene­ti megoldást, ami segít visszatérni a munka vilá­gába. Több pénzt kapnak, akik részt vesznek ben­ne, mint a segély, és döntő fontosságú, hogy nem hagyják el magukat, nem vesztik el az önbecsülé­süket, mert nem érzik magukat feleslegesnek ad­dig sem, amíg jobb munkalehetőséget találnak. Ehhez a programhoz természetesen mi is kap­csolódunk, számos területen nyújtottunk lehető­séget. A tavaly létrehozott Városgondnokság is számos munkalehetőséget jelent. Ezen kívül támo­gatjuk a helyi vállalkozások álláshirdetéseit az Új­pesti Naplóban, és eltervezett nagyobb beruházása­ink - mint az uszodaépítés, a szakrendelő felújítása, vagy a városközpont felújításának folytatása - nyil­vánvalóan számos új munkalehetőséget, munkahe­lyet jelentenek majd az itt élők számára. HELFMANN KÁROLYNÉ:- Az első kérdésem tu­lajdonképpen költői: miként lehetne meg­változtatni az emberek szemléletét? Mert en­gem igencsak bosszant, hogy mindenhol szemetelnek a polgárok. Egyszerűen nem értik meg, hogy saját környezetüket csúfítják el. A közüzem teszi a dolgát, söprik, tisztítják becsület­tel a várost, de közösen érhetünk el csak eredményt. Más. Látom, hogy a polgármester úr mennyit dolgo­zik Újpestért, ennek okán megkérdezném tőle: az or­szággyűlési képviselőséggel együtt jut ideje a család­jára? Miként tudja összeegyeztetni a sok feladatot?- Az emberek szemléletének megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra, ahhoz nagyon sok idő és türelem kell. Ne feledjük, volt itt 40 év kommunista diktatúra, amely felszámolta a magán- tulajdont és a vele járó felelősséget, és ettől a köz­vagyont sem érezték az emberek többé magukénak. Nem érezték magukénak a saját környezetüket, sem az épületeket, sem az utcákat, tereket, sem a kö­zösségi járműveket, eszközöket. Az elmúlt 20 év e tekintetben sem hozta meg a kívánt fordulatot, de azért vannak bíztató jelek. Nagyon sokan virágosí­tanak, nagy igény van Újpesten minden ilyen kez­deményezésre. Számos lakótelepi házat is ismerek, ahol közösen figyelnek oda a lakók a házuk tiszta­ságára, szépítik a környezetüket, ahogy csak tudják. Például kiskertet alakítanak ki, amit folyamatosan gondoznak. Ma már egyre többen figyelnek oda a lakóhelyükre, de sajnos valóban még mindig sokan vannak, akik egyáltalán nem. Mégis úgy gondolom, nem lehet általánosítani. A jót is észre kell venni. Én a közösségépítésben hiszek. Minél erősebb lesz a közösségi érzés az újpestiekben, annál inkább változik majd azoknak a szemlélete, hozzáállása is, akik ma még inkább eldobják a csikket, szemetet az utcán. Ami a másik kérdést illeti, kétségkívül nagyon sok munkával jár mind a polgármesteri, mind a parla­menti képviselői megbízatás teljesítése, de ponto­san tudtam, hogy mit vállalok. A feladataim lénye­ge mindegyik helyen ugyanaz: az újpesti emberek érdekeit képviselem. A tennivalók ennek megfelelő­en egymásból következnek. Rendkívüli évet zárt az országgyűlés, ennyi törvényt egy év alatt még soha­sem hozott meg a magyar parlament. Hihetetlen fe­szített munka folyt, de megvan az eredménye. Ma­gyarország költségvetése a dühöngő európai válság közepette is szilárd, biztos alapokon nyugszik, és át­szerveztük a legfontosabb rendszereket úgy, hogy a jövőben ne fordulhasson elő az, ami a korábbi évek során, hogy teljesen eladósítja a politika az orszá­got, és elsorvad a gazdaságunk. A válságot át kell vészelni, utána immár új alapokon tudjuk beindí­tani és biztos növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot. Ennek a jogi, törvényi alapjait raktuk le a Parlamentben. Tehát volt értelme a megfeszí­tett munkának, már csak azért is, mert Újpest jö­vője is elsősorban azon múlik, hogy a magyar gaz­daság meg tud-e erősödni. Én bizakodó vagyok, bár azt is tudom, hogy nagyon kemény félévnek nézünk elébe. A rémhíreknek nem kell felülni. Politikai ok­ból terjesztik azok, akik abban érdekeltek, hogy ne sikerüljön Magyarország nagy vállalkozása. Ez min­dig így van, amikor valaki, aki addig gyenge és ki­szolgáltatott volt, megrázza magát, kiáll a saját ér­dekeiért és megküzd értük. Másoknak az az érdeke, hogy gyengék legyünk, nekünk az érdekünk, hogy erősek. Ez ilyen egyszerű. Újpest gazdálkodását is rendbe kellett hozni az elmúlt évben. Az sem volt könnyű, sok álmatlan éj­szakát okozott nekem és munkatársaimnak is, de si­került, mert jó a csapatunk. Igen, ilyen időkben a magánélet háttérbe szo­rul, de a családdal együtt töltött idő minden percét igyekszem megragadni. A család, a gyerekek feltöl- tődést nyújtanak számomra, ilyenkor gondtalan já­tékba merülhetünk. Szerencsés vagyok, mert a mun­kám iránti elhivatottságom otthon megértésre talál: az aktív közösségi élet és tenni vágyás feleségemben is él. Az Újpesti Cseriti háziasszonyaként komoly fel­adatot vállalt az újpesti jótékonyság felélesztésében és erősítésében. Én pedig ebben támogatom őt.- Kép és szöveg: ÁDÁM TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents