Újpesti Napló, 2012 (6. évfolyam, 1-43. szám)
2012-03-22 / 11. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - VI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM, 2012. március 22. Lila'fehér aranyérmesek //. rész t/Jperf/ o/impffotiofc Az újpesti sportolók a történem során számo- latlanul gyűjtötték az olimpiai aranyérmeket az ötkarikás játékokon. Az utókor természetesen nem feledkezhet meg a nagy bajnokokról, éppen ezért most, 2012-ben, a londoni nyári zu u t f t f olimpiai játékok évében a lila-fehér egyesület aranyérmeseit mutatjuk be az olvasóinknak. Sorozatunk második részében Bozsi Mihályra, Kutasi Györgyre, Kárpáti Károlyra és Szilvásy Miklósra emlékezünk. Bozsi Mihály vízlabdázó 1911. március 2-án született Bozsiderácz Mihály néven. 1926-ig a Nemzeti Sport Club-ban (NSC) nevelkedett, majd 1927-28 között a Magyar Úszó Egylet (MÚE) tagja volt. 1928-tól lett az Újpesti Torna Egylet (UTE) vízilabdázója és úszója. T936-ban a berlini olimpián az aranyérmes csapat tagja volt. Háromszoros Európa-bajnok 1931-ben, 1934-ben és 1938-ban. Pályafutása alatt 62 alkalommal szerepelt a magyar vízilabda válogatottban. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett és több nemzetközi tornán vett részt játékvezetőként. Bozsi Miháy 1984-ben hunyt el. Kutasi György vízilabdázó 1910-ben Fiumé- ben született Kusinszky György néven. 1932-től 1947-ig az Újpesti Torna Egylet vízilabdázójaként és úszójaként sportolt. Jelentősebb eredményeit vízilabdában érte el. 1934-től 1947-ig szerepelt a magyar válogatottban. Berlinben, az 1936-os olimpiai játékokon tagja volt az aranyérmes magyar csapatnak. Európa-bajnok (1934) és hétszeres magyar bajnok. 1947-ben elhagyta Magyarországot, haláláig (1977) Ausztráliában élt. Kárpáti Károlyt 1906-ban Kellner Károly néven anyakönyvezték Egerben. Az UTE birkózójaként 1936-ban aranyérmet szerzett a berlini olimpián. 1927-től 1936-ig, összesen tizenkilenc alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A magyar birkózók közül .ő volt az első, aki a kötöttfogás mellett szabadfogású birkózásban is jelentős eredményeket ért el. Kárpátit tekintik a magyar szabadfogású birkózóstílus kialakítójának, a fogásnemben máig ő a legeredményesebb magyar birkózó. Az 1929-es párizsi Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar szabadfogású birkózás első EB-érmét, 1930-ban és 1935- ben Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Három olimpián vett részt, 1928-ban Amszterdamban kötöttfogásban, 1932-ben Los Angelesben és 1936-ban Berlinben szabadfogásban indult. Az edzősködésbe már sportolóként belekóstolt, 1937-ben a Testnevelési Főiskolán birkózómesteri vizsgát tett. 1945-től haláláig, 1996-ig, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt. Szilvásy Miklós az 1952-es helsinki olimpián kötöttfogású versenyzőként a váltósúlyban nyert olimpiát. Tizennyolc induló közül lett aranyérmes. 1953-ban világbajnokságot és egy országos bajnokságot nyert. 1954-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon szintén verhetetlennek bizonyult. Még aktív pályafutása idején rendőri állományba került, műszaki segédtisztként szolgált. Később edzőként dolgozott a magyar válogatottnál Matura Mihály mellett. Negyvennégy éves korában, gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el, 1969-ben. - Z. A. I > * Marina szerelmes a kendóba A felejthetetlen színművész, Kazal László mondta egykoron: Nyugi dagi, nyugi, nem csak foci van a világon! A megállapítás Újpesten is igaz, hiszen más sportot is űznek a városunkban élő emberek. Ilyen például a japánok nemzeti sportja, a kendo. Bővíz Marina a magyar női kendo válogatott csapatkapitánya, egykori babitsos diák is újpesti. Az ifjú hölgy nyolc évvel ezelőtt ismerkedett meg a sportággal és azonnal beleszerel- mesedett. De, vajon, miként lesz valakiből Magyarországon japán harcművész?- Véletlenül let tem versenyző. Illetve, nem gondoltam, hogy az leszek. Hallottam a sportágról, lejöttem az edzésre, és annyira megtetszett, hogy itt ragadtam. A kendón keresztül pedig a japán kultúrával is egyre jobb barátságba kerültem. Marina, mielőtt belépett a kendósok közé, több mindent kipróbált. Mint mondta, mindig képtelen volt egy helyben ülni, állandóan izgett-mozgott. Gyerekként kilenc évig balettozott, foglalkozott az akrobatikával, kézilabdázott egy keveset, lovagolt is, majd belekóstolt a kaszkadőrök izgalmas életébe. Végül a kendónál kötött ki.- Veszélyes sport a kendo?- Szerintem nem. Persze, sérülések történhetnek, de nem azért, mert üt- jük-vágjuk a másikat. Ez is egy sport, és azt mindenki tudja, hogy a sport veszélyes üzem.- Mi tetszett meg benne?- A kendo a testet és a lelket is megmozgatja. A fizikai megterhelésen túl, óriási koncentrációt igényel. Minden mozdulatot ezer és egyszer kell gyakorolnunk, de azt gondolom, hogy nincs olyan versenyző, aki ne tanulhatna még. Marina háromszoros magyar bajnok, három dános versenyző. Sok szép sikert elért már, és elárulta melyikre a legbüszkébb!- Az Európa-bajnoki ezüstérmemnek örültem a legjobban. Az Eb-n voltam először a válogatott csapatkapitánya. A verseny alatt pontosan éreztem, milyen jó egymásért küzdeni. Az ezüstből mindenki egyformán kivette a részét. A magyar kendósok már Európa élmezőnyéhez tartoznak. A világbajnokságokon viszont még Japán az úr. Van tehát miért dolgozni a magyaroknak és természetesen Marinának is. (gergely) ÚJPESTI y^ár?dékíojbi 1042 Budapest, István út 17-19. Az Újpesti Ifjúsági Sport- és Szabadidőközpont főbejáratánál. www.ujpest.hu/ajandekbolt
