Újpesti Napló, 2012 (6. évfolyam, 1-43. szám)
2012-03-15 / 10. szám
:V Sorozatunkban egykori újpesti városképeket, utcarészleteket szembesítünk a mával. Városháza, a Petőfi utca felől fotózva B Büszkeségünk, a gyönyörű Városháza nem sokat változott az elmúlt több mint száz évben, ami az építészek kiváló terveinek, és az utókor gondoskodásának, a felújításoknak köszönhető. Jórészt a funkciók is maradtak, mindössze a földszinti üzletek tűntek el. 1895-ben határozatot fogadtak el egy kétszintes községháza felépítéséről a Szent István téri telken, az akkori mázsaházzal szemben. A pályázatot azonban csak 1898-ban írták ki, amelynek nyertesei Böhm Henrik és Hegedűs Ármin, a kor jelentős építészei voltak. A kivitelezés feladatát egy helyi építési vállalkozóra, Schreiber Gyulára bízták, így az akkor jelentős, kétszázezer forint birtokában, 1899 májusában elindulhatott az építkezés. Az új községháza szédületes tempóban épült, és egy év múlva már teljes pompájában át is adták. Némi változás történt az eredeti tervekhez képest a hasznosításban, hiszen itt kapott helyet a járásbíróság és az alagsorban a börtön is. Ezen kívül a téglavörösre vakolt, világos mészkővel díszített községháza földszinti helyiségeit üzleteknek adták ki. Ez jól látszik a most közölt, 1910 körül készült képeslapon is. Az épület felénk eső oldalán Glück József mészáros üzlete, Kohn Sámuel-Fischer Mór Cipőraktár áruháza, az épület sarkán pedig a Tejcsarnok Szövetkezet boltja látható. Az Újpesten játszódó, Kártyavár című Babits-regényben szereplő kávéház is itt üzemelhetett. A díszes, eklektikus épület, amely a századforduló egyik jelentős alkotása volt, számos szecessziós jegyet is visel magán. Oromzatát a Nagy Károly korabeli legendákból ismert, Roland vitéz szobrával díszítették, ami a városok törvényhatósági jogait jelképezte, a hátsó homlokzathoz tartozó erkély alatt pedig kis teret alakítottak ki, ahonnan a járásbíró intézhetett szózatot az egybegyűltekhez. Az épület előtt bérkocsi-állomás kapott helyet. - Á.T. A rovat tanácsadó-szakértői: Szöllősy Marianne és Krizsán Sándor helytörténész. Felvételek: Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény és Várai Mihály. Sorozatunkat kövesse a www.facebook.com/ ujpest.kaposztasmegyer oldalon is! Nyolc évvel a szabadságharc előtt Március 15-én kelt Újpest alapító levele 1840. március 15-e jelentős dátum Újpest életében. Ekkor kelt gróf Károlyi István alapító levele, amelyben a földesúr kötelező érvényű szerződést kötött „a Megyeri pusztáján felállítandó, Új-Megyer nevet viselő gyarmatán" megtelepedő lakosokkal. Károlyi István (1797-1881) gróf, főispán, politikus, akadémikus, Újpest alapítója, művelt, világot járt, haladó gondolkodású ember volt. A hatalmas fóti uradalom birtokosa az 1838-as nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, ösztönözte a Duna melletti területen a letelepedést. Ebből jött létre 1840- ben Új-Megyer néven Újpest községe. A 101 lakost számláló településen az első tanácsot 1840. április 5-én választották, a bíró Lőwy Izsák lett. Az alapító levél az uradalom feudális jogainak erőteljes biztosítása mellett gazdasági téren több olyan rendelkezést tett, amelyek a kapitalista fejlődés irányába mutattak. Támogatta az újpesti ipar fejlődését, mesterembereket és gyárosokat telepítve le a községben. A települést Lőwy Izsák, a község majdani első bírója nevezte el Új-Pestnek. Településünk 1841-ben már hivatalosan is Újpest néven szerepelt. Újpest alapító levelének egyik oldala. Az első szerződést Mildenberger Márton kötötte Károlyi Istvánnal. (A felvétel az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény tulajdona) „Régészkedő" diákok találtak rá Az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény egyik legjelentősebb relikviája, az alapító levél, egy szerencsés véletlennek köszönhetően maradt ránk. Neogrády László tanár úr, Újpest későbbi díszpolgára, a helytörténeti kutatás lelkes támogatója, diákjaival „régészkedett”. Padlásokon és pincékben porosodó papírokat gyűjtött. A József Attila utcában, a Károlyi család telekeladási irodájának egy nedves helyiségében iratokat találtak. Itt került elő Újpest alapító oklevele is, a grófi család több könyvritkaságával együtt. - B. K
