Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-01-13 / 1. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, 2011. január 13. n t e r j u Vitó Zoltán: szeretem szülőhazámat, Újpestet Egy formabravúros költő utolsó interjúja Lapzártánk előtt nem sokkal kaptuk a szomorú hírt, hogy Újpest közis- mert költője, V7íó Zoltán január 9-én váratlanul elhunyt. Az Újpesti Napló még novemberben beszélgetett vele, amikor a „Lélek hullámhosszán" címmel verses délutánt rendeztek az Újpesti Kamaraszínházban. Vitó Zoltán költő költeményeit neves előadók szavalták, és zene is színezte a műsort. A szép számú közönség együtt lélegzett a müvekkel, minden egyes elhangzott vers után felzendült a taps. A Polgár Centrum színháztermében november 20-án sorra hangzottak el az érzelem-gazdag, formát sehol nem szegő versek. Kertész Péter színművész és Nyári István előadóművész szavalatai tökéletesen visszaadták a költemények hangulatát, a kivárások csak erősítették a mondandót. íve volt az előadásnak, felépített produkciót láthatott, hallhatott a nagyérdemű. A zenei betétek is illeszkedtek a hangulathoz. Közreműködött Zsovár Judit (ének), Tóth Melinda (gitár). Farkas Borbála (cselló) és dr. Mészárosáé Petrován Mária (zongora).- Mikor érezte úgy, hogy „igazi" költő lett? Tetten érhető a pillanat?- Ez egy beugratós kérdés, mert a dilettánsoknak nincsenek kétségei afelől, hogy ők igazi költők. Mi viszont sokat töprengünk. Gondolom, aki valóban költő, mélyebben, kicsit fájdalmasabban éli meg az alkotói létet. Végső soron ezt a pályatársak elismerése dönti el.- Ki segített eligazodni a rengetegben?- A Könyves Kálmán Gimnáziumot levelezőn végeztem el. Az érettségi előtt Péter Ernő igazgató megkérdezte, mik a terveim. Azt mondtam: verseket írok, költő szeretnék lenni. Az igazgató nyomban rávágta, nagyszerű, van egy költő barátom az írószövetségben, Vihar Bélának hívják, majd az ő instrukcióival beviharzom az irodalomba. így is lett, eljutatta a kézirataimat a híres költőnek. Nem vártam meg a hívását, felmentem hatodik emeleti lakására. Kiderült, már olvasta a verseim, úgy fogalmazott: örül annak, hogy költővel van dolga.- Hegedűs Géza irta az Inaszakadt könyve című kötetének az előszavát. A legendás Tanár Úrral hogyan ismerkedett meg?- Géza bácsi húszéves koromtól mesteremnek számít. Úgy lett a mesterem, hogy nem is tudott róla. Kórházban feküdtem, a fizikai állapotomat próbálták feljavítani különböző műtétekkel. Akkoriban szinte minden héten elhangzott egy Hegedűs Géza - hangjáték a rádióban, melyekben mondái mitológiai hősök jelentek meg jellegzetes küzdelmeikkel. Hát én nagyon jól tudtam saját csontomra húzni a főhősök sorsát. Azt, hogy egyik-másik lehetetlen helyzetből miként lehet győztesen kijutni. A történeteket csodálatos verses formában írta meg Hegedűs Géza, mennyei élvezet volt hallgatni. Már akkor elhatároztam, írok hozzá egy verset. Bizony nem kis idő telt el, míg Az élet kárpótolta a szenvedésekért Vitó Zoltán 1940-ben, Újpesten látta meg a napvilágot. Mivel vajúdó édesanyjának nem volt ideje s módja szülőorvoshoz jutni, így otthon született. Az egyik szomszédasszony segédkezett a szülésnél, ami komplikációkkal járt, a babának megnyomódott a koponyája, s ezzel a mozgató idegpálya is megsérült. Az élete küzdelemből állt, de mint egy helyen említi, az élet kárpótolta őt a sok szenvedésért, hátrányokért, megaláztatásokért. Szüleitől, barátaitól, feleségétől, gyermekeitől megkapta azt, amire oly annyira vágyott, megértést, szeretetet, megíródott a mű. Személyesen a rádióban találkoztam vele, előtte csak a hetvenedik születésnapjára írott versemmel találkozott, amit Unka Ági rádiós-szerkesztő segítségével elküldtem neki. Telefonon köszönte meg a hosszú költeményt. Kérdezte, kitől tanultad te a versek „technológiáját”? Röviden válaszoltam: Géza bácsi, hát tőled... Innen ered a barátságunk, később sokat találkoztunk, itthon is meglátogatott. Míg édesanyám élt, finom paprikás pacalpörköltet készített, ha jött. Én is többször jártam a visegrádi nyaralójában.- Olvastam valahol, hogy könnyen ír. Hat kötete jelent meg, nem kevés ez? Nincs itt ellentmondás?- Örök igazság, hogy a verseket nem kilóra mérik. Másrészt felemészti az energiáim jó részét a földi életem vitele, és a lírára kevesebb erő marad. Csak akkor írok, ha súlyos mondandóm van.- Mikor jön ki az új könyve?-Vannak verseim, melyek beleillenének egy- egy tematikus válogatásba. Régebbi és új versek jól megférnének együtt.- Lehetne a címe: Vitó Zoltán szonettjei.- Vagy Vitó Zoltán istenes versei. Kiadó kérdése a megjelenés.- Újpesten született, itt élte le az életét. Mit jelent egy költőnek a hely?- A hely mindig meghatározó, s a hatások viszszajönnek a versekben. Nagyon szeretem szülőhazámat, Újpestet. - ÁDÁM TAMÁS szerelemet. Érzékenysége, szépség iránti vonzalma miatt szinte természetes, hogy a versek világában kötött ki. A napi küzdelmek, a vágyak, az érzelmek elég nyersanyagot biztosítottak számára. Tökéletesen elsajátította a szakmai fogásokat; rímkezelése magabiztos, szonettjeinek sorai tökéletesen illeszkednek egymáshoz. Hegedűs Géza, a múlt században élő polihisztor költő-író- irodalomtudós fogalmazta meg legtalálóbban, honnan indult, s hová jutott Vitó Zoltán. „Az éppenhogy biológiailag élőnek mondható kisfiúról nyilván a hőslelkű, mindent vállaló anya és a kitűnő, értő orvosok sem gondolták, hogy lelke értelemre és tudásszomjra ébreszthető, és megindulhat egy olyan fejlődés útján, amely számlálható évtizedek alatt irodalmunk egyik formabravúros, stílusművész költőjévé teszi."
