Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-09-08 / 31. szám
11 Köztér Az utolsó küzdelemben nem győzhetett a legendás cukrász Továbbra is gyártják a ropogós Szélesi-nápolyit Éppen negyven éve, hogy megnyílt egy kis os- tyasütő műhely Újpesten, a Mátyás tér 2. alatt. Gyorsan híre ment az itt készülő finomságok' nak, az üzlet máig megőrizte jó hírét. A családi vállalkozást évtizedek óta Szélesi István működ' tette, most azonban tragikus hirtelenséggel el- hunyt a sportot szerető, kiváló cukrász. A fiúk, édesapjuk iránti tiszteletből is kötelességüknek érzik, hogy tovább vigyék a jó nevű üzletet. A műhelyt Nahmann József hozta létre 1971- ben, akitől unokája, Szélesi István vette át a stafétabotot. A cukrász végzettségű férfi lelkiismeretesen, nagy szakértelemmel dolgozott, aminek meg is lett az eredménye: mind többen tértek be a sarki üzletbe. A titok az egyedi ízekben, a friss alapanyagokban, a manufaktúrában rejlett. Saját kemencében sütötték az ostyalapokat, amelyekbe saját krém került. A szeletelést és a csomagolást is helyben, kézzel végezték. Túlnyomórészt nápolyi készül(t) az üzemben, ám téli fagyit, sajtos tallért, és krém-rudat is gyártottak. Sokan bekopogtak a környék lakói közül, de messzebbről is jöttek vásárolni. Persze a házhoz szállítás sem okozott gondot. Szélesi István minden áldott nap hajnalban kelt, és késő délutánig a műhelyben szorgoskodott. Dolgozott, felügyelte a munkafolyamatokat, a csomagolást, a szállítást. Ennek ellenére jutott ideje a gyerekekre, a sportra, a családra. A fiúk meghitt vacsorákra, szánkózásokra, síelésekre, közös kirándulásokra emlékeznek. Szélesi István fiatal korában, egyesületben focizott, aztán mégis a családot, a munkáját helyezte előtérbe. Pedig sokra vihette volna... Sportbeli álmait végül Zoltán valósította meg, aki profi, válogatott labdarúgó lett. Aki ismerte őt, tudta róla, hogy céltudatos, szorgalmas, alázatos, egyenes ember volt. Azért a múlt idő, mert nyolc hónapja szörnyű tragédia történt: Szélesi Istvánt biciklizés közben, a műhelytől pár száz méterre elütötte egy figyelmetlen autós. A férfinak eltört a csigolyája, elvesztette az eszméletét. Hónapokig kezelték őt a kórházban, küzdött, de ezúttal nem győzhetett: augusztus 17-én meghalt. Hatvan éves volt. Az élet azonban nem állhat meg, a nagyobbik fiú, Szabolcs viszi tovább a vállalkozást, így hát nem kell lemondania senkinek a finom, ropogós Szélesi-nápolyiról, amely védjeggyé vált Újpesten. k „SZÉP GYERMEKKORUNK VOLT" A két fiú, Zoltán és Szabolcs gyerekként gyakran megfordult a műhelyben.- Kicsik voltunk még, amikor felvettük a kis fehér kötényt, a sapkát, és próbálgattuk a fogásokat - idézi fel a múltat Szélesi Zoltán. - Amikor már elbírtuk, elkértük a vaslapátot, amivel a krémet a keverőbe tettük. Nem okozott gondot a krémkeverés, a cukordarálás, a darabolás. Fociztunk a ház előtti téren, és amikor megéheztünk, beszaladtunk a műhelybe, magunkba tömtünk vagy három kiló nápolyit, aztán ittuk a vizet rendesen. Nagyon szép gyermekkorunk volt. - Á. T. Az Újpesti Városgondnokság Kft. munkatársai rendbe tették a Görgey Artúr-Kiss Ernő utca sarkánál, a Bay Zoltán-szobor környékét, a teret és a virágágyásokat. Szépül a város Gallyaztak, ritkítottak, takarítottak a városgondnokság munkatársai az Ady Endre Művelődési Központnál. Munkájukat segíti egy kis teherautó is, így már nem kell várni külső vállalkozóra, hogy elszállítsák a keletkezett zöldhulladékot. L Az önkormányzat által finanszírozott nyári intézményfelújítás részeként megújultak az Aradi utcai óvoda nyílászárói.
