Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-06-09 / 22. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - V. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM, 2011. június 9. Új pesti Párbeszéd Egy barna cserépkályha is a helyén maradt. A szoba padlózatán málló vakolatba, kacatokba botlottak a hatóság intézkedő munkatársai. Rendőrök jelenlétében vette fel a jegyzőkönyvet a végrehajtó. Megjelent a gyámügy egyik munkatársa is, aki a gyerekek felől érdeklődött, de azok állítólag már korábban otthonra leltek az egyik rokonnál. Az Újpesti Vagyonkezelő embere leolvasta volna a villanyórát, csakhogy a leplombált szekrényben semmi nem volt. A Városgondnokság lakatosa munkához látott, kicserélte a zárat, lakatot szerelt a bejárati ajtóra, ezzel véget ért a kilakoltatás. Kifelé menet a végrehajtó még hallhatta a neki címzetteket: „Köpje szembe magát!" Mintha észre sem vette volna a megjegyzést. Kép és szöveg: - ÁDÁM TAMÁS A végrehajtó Kétségtelen, a végrehajtói foglalkozás nem tartozik a legnépszerűbbek közé. Van valami riasztó a jelentésben. Pedig ő is csak a munkáját végzi. Az Anonymus utcai kilakoltatást le- vezénylő, középkorú úr az évek során komoly rutinra tett szert, ismeri a fogásokat, tudja, hogy kell bánni az emberekkel. Minden mozdulatán látszik, vérprofi. Mint mondja: bármikor végigmehet az utcán, nincs mitől tartania. Ennek ellenére, előfordulnak nehezebb szituációk is. Általában jóval előbb kimegy a helyszínre, és érdeklődik, hogy állnak a pakolászással. Ezúttal nem történt különleges esemény, csak búcsúzóul kapott néhány keresetlen szót. városvezetés nem a kormányzati intézkedésekhez hasonló kapkodó, szociálisan érzéketlen intézkedésekre készül, melyek több száz, önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő újpesti család kilátástalan helyzetbe kerülését eredményeznék. Dr. Dabous Fayez frakcióvezető, Újpestért Egyesület Azt gondolom, hogy a bérlakások helyzete Újpesten elszomorító. Több oknál fogva is. Tudniillik a bérlakások száma igen alacsony és ezek között sok a komfort nélküli, ami már nem lakható, és sok lakás vár felújításra, ami több millió forintba kerül. Sajnos a bérlők anyagi helyzete romlott az utóbbi években, emiatt sem a lakbért, sem a közüzemi díjakat nem tudják, mások pedig nem akarják fizetni. Új bérlakás építésére alig van lehetőség. A helyzetet súlyosbítja a lakáshitelesek helyzete, akik egyre többen igényelnek önkormányzati lakást, vagy anyagi segítséget lakhatásuk megoldására. Nekünk, képviselőknek a legjobb megoldást kell keresni, hogy a rászorulók lakáshelyzete megoldódjon, de közben az ön- kormányzatra és az adófizetőkre egyaránt kevesebb teher háruljon. A saját lakásban élőket terheli a régi bérlakás-rendszer Rendezik a bérlakás helyzetet- interjú Nagy István alpo Igá rm es t err el A saját lakással rendelkező újpestieknek háztartásonként évi 30 ezer forintba kerül a mára elavult bérlakás-rendszer fenntartása. A tarthatatlan állapoton változtatni kíván az önkormányzat - mondta az Újpesti Naplónak Nagy István népjóléti alpolgármester. Ahhoz, hogy a bajba jutott bérlőknek személyre szabott megoldásokat találjanak, első lépésként felmérik a lakhatással kapcsolatos elvárásaikat, problémáikat.- Tervez-e változtatásokat az önkormányzat az újpesti bérlakás rendszerben?- Újpest Önkormányzata a lakásgazdálkodás felülvizsgálatát tervezi egy igazságosabb és hosszú távon is fenntartható rendszer kialakítása érdekében. Jelenleg mintegy 2600 lakás van a kerület tulajdonában, ennek több mint 90%-át szociális alapú lakbér előírásával adjuk bérbe. A bérleti díj kategóriájának megállapítása ma független a bérlők szociális és vagyoni helyzetétől, ezt csak a lakás bérbeadásakor vizsgáljuk, a később bekövetkező változások a lakbérre nincsenek kihatással. Fogadóóráimon gyakran szóvá teszik, hogy ezzel a díjszabással a jómódúakat aránytalanul segítjük, míg a valóban rászorulók támogatására nem marad forrás. Ugyanakkor a lakások fenntartása, üzemeltetése a kerület számára lényegesen többe kerül, mint a beszedett lakbér és különszolgáltatási díj, ezért a lakáságazat veszteséges. A több év alatt felhalmozott, és sokszor a több millió forintot is meghaladó tartozások miatt ez az elavult bérlakás-rendszer évente közel egymilliárd forintjába kerül az adófizetőknek, ami azt jelenti, hogy körülbelül 30 ezer forintot visz el minden saját lakásban élő újpesti háztartástól. Tovább növeli a problémát, hogy a bérlők jelentős része olyan lakásban él, amelyet - legalábbis a példák ezt mutatják - jövedelméből nem képes fenntartani, így még a jelenlegi bérleti díjak mellett is több százmilliós kintlévőségei vannak az önkormányzatnak, az engedményezett távhődíj követelésekről nem is beszélve.- Milyen mértékben tekinthetők felelősnek a bérlők a kialakult helyzetért?- A bérlők között sajnos sokan vannak olyanok, akik visszaélnek a helyzettel, nem fizetnek, nem tartják be az együttélés szabályait, mindezt annak ellenére, hogy az önkormányzat több mint három éve nem emelte a lakbért. Nyilvánvaló, hogy új, átlátható és rugalmas bérlakás-rendszerre van szükség, amely hosszú távon csak abban az esetben tartható fenn, ha sikerül elérni, hogy a bérlőink valóban a teherbírásuknak megfelelő ingatlanokban lakjanak, és azért a teherbírásuknak megfelelő lakbért fizessenek.- Mi lesz a változtatás fő iránya?- A jelenlegi viszonyok kikényszerítik, hogy a szociális alapú bérbe adás mellett kialakítsunk egy, a piaci viszonyokhoz jobban közelítő díjszabást is. Ennek egyik eszköze vagy következménye a lakásmobilizáció lehet. Célunk, hogy fenntartható lakást biztosítsunk azoknak, akik - a felnőtt gyermekeik elköltözése, haláleset, válás vagy más ok miatt - egyedül maradtak a nagy vagy magas költségű lakásukban, ezzel megmentve őket az eladósodástól, a kilakoltatástól, a hajléktalanná válástól. A másik oldalról pedig szeretnénk kielégíteni azok igényét, akik - bár fenn tudnának tartani nagyobb lakást is - kis bérleményben szűkösen élnek, és tőlünk várják a megoldást.- Milyen konkrét lépésekre számíthatnak a bérlakásban élők?- Ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk, átfogó felmérést készíttetünk a bérlakásokban élőkről. Megbízott munkatársaink egy kérdőívvel végigjárják valamennyi lakásunkat, amelynek révén rákérdezünk a bentlakók lakhatással kapcsolatos problémáira, elvárásaira. így többek között arra is, hogy jövedelmükből képesek-e előteremteni a rezsiköltségeket, fenn tudnának-e tartani jobb minőségű, nagyobb lakást vagy kisebbre lenne szükségük. A kérdőív - a lakástörvény és a fővárosi önkormányzat vonatkozó rendelete alapján - a szociális alapú lakbér meghatározása szempontjából legfontosabb tényezőket tartalmazza, célja egy statisztikai adatgyűjtés, a rendszerben rejlő tartalékok felmérése. Ehhez várjuk a szociális bérlakásban élők együttműködését. - U. N.
