Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)
2011-04-21 / 15. szám
. ■ Köztér Kellemes húsvéti ünnepeket! Húsvétra készülünk. Az elmúlt vasárnap - virágvasárna- pon - megteltek a templomok. A nagyböjt utolsó vasárnapján arra emlékeznek a hívők, hogy Jézus bevonult Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba. A hétvégén húsvétot, a keresztények legfontosabb ünnepét várjuk. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon, vasárnap feltámadt, áldozatával megváltotta minden ember bűnét és győzelmet aratott a halál felett. KORA TAVASZTÓL NYÁR ELEJÉIG Hímes, vagy különböző színűre festett tojásokat készítünk elő a hétvégére, asztaldísznek és a locsolóknak. Sárga nárcisz, barka kerül a vázákba. A húsvét elmaradhatatlan kelléke a füstölt sonka. Húsvétkor véget ér a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt. A böjt után ezen a napon lehet először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete - egyes magyar vidékeken fehérhét -, fehérvasárnapig tart. Az eredetileg zsidó ünnep, héber neve „pészah", az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók bárány vérével megjelölt házait. A keresztény egyházak szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavaszt és a nyár eleji hónapokat. A nagyböjtöt kisebb-na- gyobb ünnepek követik, a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. SZABAD-E LOCSOLNI? Az ünnep hétfői napja, amely a víz- bevető hétfő elnevezést viseli, a fiatalság és az életöröm ünnepe, amely a víz tisztító, és termékenységvarázsló erejébe vetett hiten alapszik. Mondái magyarázata szerint a Jézus feltámadását felfedező és ujjongó asszonyokat a katonák vízzel öntötték le, innen a vízzel öntözés szokása. Bár a friss vödör vízzel történő locsol kodást, elsősorban a városokban, felváltotta a szagos víz, a kölni, egy dologban biztosak lehetnek a lo- csolkodók: a piros színű tojás szerelmi üzenet is egyben, adni és kapni egyaránt öröm, legyen szó, akár saját kézzel festett, akár csokoládé változatról. MIKOR TARTASSÉK? Bár megünnepléséről már a harmadik századból is vannak fennmaradt források, sokáig nem tartották azonos időben. A niceai zsinat Krisztus után 325-ben, a többségben lévő nyugati egyházi vélemény alapján elhatározta, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra essen, vagyis március 22. és április 25. közötti időszakban tartassák meg. De ez az időpont csak a Vili. század óta vált általánossá. Hazánkban 1092-ben, a szabolcsi zsinat döntését követően a húsvét még négy napig tartott, majd a zsinati döntések nyomán, a következő 300 évben hol háromra, hol kettőre változott az ünnepnapok száma. 1911. óta kétnapos az ünnep. - B. K • • Ünnepet várva A hétvégi húsvétra készülve arról kérdeztük a járókelőket, miként töltik majd az ünnepeket. Összeállításunkból kiderül: a családi szokások, hagyományok ezúttal is meghatározzák az ünnep menetét. BENCZE MIKLÓSNÉ: - Nálunk ilyenkor igen nagy a nyüzsgés. Megyünk a keresztfiamékhoz, a gyerekekhez, a sógornőmhöz, és ők is jönnek hozzánk. Sütök-főzök, úgyhogy beosztok minden percet. Nehogy félre értse bárki is, nagy öröm ez nekem, hiszen szeretem a családom. Tradíció, hogy a nagyok nagy tojást, nyulat, a kicsik kisebbet kapnak. Amikor elmentem nyugdíjba, elhatároztam, hogy veszek egy kamerát és megörökítem a jelesebb ünnepek eseményeit. Most is így lesz. Bevallom, római katolikusok és istenhívők vagyunk, de nem gyakoroljuk a vallásunkat. A külsőségek miatt alakult így: nem egyszer megesett, hogy a körmenetben egymással foglalkoztak az emberek. Hát ebből nem kérünk, maradunk a Bibliánál. Húsvétkor mindig elmegyünk a temetőbe, most is jártunk már kinn, virágot vittünk a szüléink sírjára. PARÓCZAI KÁLMÁN: - Általában úgy alakul, hogy ünnepek idején, így húsvétkor is a gyerekek jönnek, de az is előfordult már, hogy mi mentünk hozzájuk. Nincs előre megírt forgatókönyv. A locsolás hagyományát már inkább csak vidéken gyakorolják. Igaz, én a két lányomat és a feleségemet meglocsolom, ám ezzel vége is a „szertartásnak”. Nem csinálunk nagy felfordulást, szerényen ünnepiünk. Lesznek persze finom ételek, és a sonka sem maradhat el. Hiszünk Istenben, de nem vagyunk templomba járók. Remélem, a húsvéti ünnepek a csendről, a békéről, a megbocsátásról, a családról szólnak majd. POTHORSZI ZOLTÁNNÉ: - Sajnos két éve, itthon, szűk családi körben ünnepeljük a húsvétot. Amíg élt az anyósom, addig vidéken töltöttük ezeket a napokat. Most is kikövetelem a locsolást, nincs mese. Ha netalán nem lenne vállalkozó, akkor saját magamat locsolom meg, elmondom a húsvéti locsolóverset és kész, nem ijedek meg. Az biztos, hogy tojást festek, sütök-főzök, a sonkát már meg is vettem. Nem vagyok nagy konyhatündér, de a túrós rétest bevállalom. Anyukám töltött húst csinál. Hogy mi lesz a meglepetés, nem árulom el. Jókedvűen, de csendben, szolid körülmények között ünnepiünk. Bár a férjem családjában találhatók zsidók, görög katolikusok, mi a római katolikus hagyományokat követjük húsvétkor is. - Á. T.
