Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)

2011-01-20 / 2. szám

Fotó: VÁRAI MIHÁLY 1 ÚJPESTI NAPLÓ - V. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 2011. január 20. Oktatás A műalkotás létrejöttét az önkormányzat segítette Szent János apostol domborműről is vigyázza a diákokat Szent János apostolt áb­rázoló domborművet avatott január 14-én a ne­vét viselő katolikus általá­nos iskola. Tóth Dávid új­pesti szobrászművész al­kotását az iskola homlok­zatán leplezték le, majd Pályi László plébános atya áldotta meg a tanítási nap zárásaként az iskola diáksága, a tanárok és a szülők jelenlétében. A dombormű avatásán emlé­keztek arra is, hogy öt évvel ezelőtt, ezen a napon áldotta meg az iskola kápolnáját Kiss-Rigó László püspök. Ezúttal a Fatimái Szűz­anya, a kápolna patrónája tiszteletére ünnepi búcsúi szentmisét is tartot­tak. Az eseményen jelen volt a fenn­tartó képviseletében Barabás Hunomé az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság igazgató-helyettese, Molnár Szabolcs, az újpesti önkor­mányzat alpolgármestere, Tóth Dávid szobrászművész, Käfer György, az is­kola igazgatója és Kucsera Tamás Gergely, az újpesti önkormányzat Személyügyi Osztály osztályvezetője. Az iskola udvarán felsorakozó diá­kokat Pályi László plébános atya kö­szöntötte, az avatási szertartás kö­zös imával vette kezdetét. A plébá­nos atyától arra a kérdésre is választ kaptak a diákok, miért került ide a dombormű. „Szent János apostol nevét hordozzuk, ezért illő, hogy érezzük is jelenlétét. Szent János a szeretett tanítvány volt, ezért jöt­tünk ma is össze. Evangéliuma nél­kül nagyobb lenne a hiány, amit éreznénk" - mondotta az atya. Az igazgató leleplezte a dombor­művet, majd a plébános Jézus Krisztus áldását kérte a Szent Já­nos apostolt áb­rázoló műre.- Régi vágya volt a tizen­egyedik tanév­ében járó Szent János Apostol Általános Iskola nevelőtestüle­tének, hogy névadónk csele­kedeteire egy domborművel is utaljunk - mondta az Újpesti Napló kérdésére Käfer György. Úgy gondoltuk, név­adónkra ezáltal több figyelem ve­tül. Az akaraton túl azonban az anyagiak is számítanak, megtisztelő számunkra, hogy segítségünkre volt Újpest önkormányzata azzal, hogy a dombormű költségeinek felét átvál­lalta. Az anyagiak előteremtése után, szülői kapcsolat segítette, hogy eljussunk Tóth Dávid szobrász- művészhez, több újpesti szobor megalkotójához, aki felkérésünkre elkészítette az alkotást. Ha nem is a tizedik, jubileumi tanévben, de a ti­zenegyedik félidejében együtt örül­hetünk a megvalósulásnak. Továbbá annak, ha kis lépésben is, de hala­dunk és céljainkat közösen sikerül megvalósítanunk. A szoborhoz mintát az evangéli­umi ismereteink szolgáltattak, ezen kívül az apostol életének megismeréséhez a hagyomány is őriz epizódokat. Bár a megmintá­zásban természetesen támaszkod­tunk a művész képzelőerejére, ok­tatási-nevelési intézményként a fi­atal Szent Jánost akartuk megje­leníteni. Gyö­nyörű alkotás született. Méltó az apostol csele­kedeteihez. Jézus tanítvá­nya, a tizenkét apostol egyike Szent János, aki Péter után a leg­fontosabb az apostolkollégi­umban. A négy evangélista kö­zül az ő szimbó­luma a sas, melynek szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifeje­zi János sajátságait. Úgy emlegeti az evangélium is, mint a tanít­ványt, akit „Jézus szeretett" s ez olyan jelző, amelyet senki más nem visel. Hősies és hűséges volt, aki követte Mesterét végig a kereszt- útón. Tőle ered a sokat ismételt mondás: Gyermekeim, szeressétek egymást! Aki ezt teszi, megtette, amit tennie kellett. A tudás mellett ennél szebb útravalót mi sem adha­tunk diákjainknak. - B. K A vendégek az ünnepi búcsúi Szentmisén (jobbról balra): Kucsera Tamás Gergely, j Molnár Szabolcs, Tóth Dávid

Next

/
Thumbnails
Contents