Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)

2011-03-24 / 11. szám

„Pogácsás Juliska" minipéksége klubot hozott létre A gyerekkor ízeit teszi a sütikbe Újpest híres, nevezetes lakója lett Lakatos Judit, aki a Pogácsás Juliska névre ugyanúgy figyel, mint az anyakönyvezettre. Amióta szorgal­mát, parányi süteményes üzletét és közösségépítő szerepét bemutatta az egyik kereskedelmi televízió, ha lehet, nőtt az ismertsége. Egy beszélgetés kellős közepébe csöppenek. Juliska az ablakból üdvözöl, miközben öten állják körbe. Juliska helyben dagasztott és sütött édes sütiket, pogácsákat árul. Már ez is elég indok lenne, hogy sorba álljanak a vendégek, de az ott lévők többsé­ge már vásárolt, csak beköszönni jött. A mindössze hat négyzetméteres házikóban éppen sajtos pogá­csa sül, három emeleten, tepsiben. Juliska szakértő mozdulattal fordítja meg egymás után a sütőlapo­kat, hogy a pogácsák minden oldala szép, aranybarnára süljön. Közben mesél, kiszolgál, pénzt kezel. Van almás pite, túrós és lekváros papucska, sok más finomság. Az üzlet parányi ablakai párá­sak. Odabent forróság van, megy a sütő, a szabad­ban még hűvös a délelőtt. Juliska három éve dolgozik a boltban a kelesztett finomságokkal, de a közösségépítésben is részt vesz. Azok, akik most ott állnak előtte, korábban legfeljebb ha látásból ismerték egymást, hiába a környékbeli házak lakói. Juliska összehozta az em­bereket.- Szívesen beszélgetek az emberekkel. Nekem az nem elég, ha valaki kér 20 deka pogácsát. Megkér­dezem hogy van, ízlett-e a sütemény, mit szeret? így megindul a beszélgetés. A törzsvásárlóimról már mindent tudok. Van, aki siet az útjára, de vall­juk be, sokan élnek egyedül, lassan telnek a ma­gányban töltött nyugdíjas napok. Jó tartozni vala­kihez. Mi úgy fogalmazunk, a klubhoz tartozunk - fűzi hozzá, miközben kiemeli a tepsiket a sütő tete­jére. - Van, aki nehezebben barátkozik, de ilyen kö­zösségben mindenki megnyílik.-Juliska magával ragadó kedvessége, őszintesége miatt van ez így - mondják szinte egyszerre a klub­tagok - Kati, Etus, Bözsi és Zoli - az üzlet előtt. - Mert az egy dolog, hogy remekül süt, ebben ver­hetetlen! De a kedves lénye! Ezért vagyunk itt, ami­kor csak tehetjük. A fiatalasszony Zsuzsi, aki babakocsival közle­kedik, megfogalmazta a lényeget: olyan ez a pa­nelházak övezte boltnál csoportosuló társaság. mintha faluhelyen élnének. A népek itt is kiülnek a padra és megbeszélik, kivel mi is történt. Otthon, a városban, kinek milyen az egészsége. Őszintén ér­deklődnek egymás felől. Tabu téma nincs, ahogy pletyka se. Ez egy megbeszélő, nem kibeszélő klub. A kis téren szól a zene, megünneplik a névnapokat. Juliska és a klub reggel 7-től este 17 óráig van nyitva, de nincs hivatalos záróra. Ha megmarad va­lami, Juliska szétosztja, nála másnap reggel friss áru kel, sül.- Miért pont cukrász letti- A Hajdúságban nőttem fel. Ötéves koromra vissza tudok emlékezni, látom magam előtt aho­gyan anyukám és a nagymama sütötte a sütemé­nyeket. Az almás pitét mindjárt forrón tömtem magamba, volt is belőle néha haspanasz. Nagyma­mával begyújtottunk a kemencébe, megsütöttük a rengeteg süteményt, azután vittem szét a faluban. Az volt a vágyam, hogy egyszer én süssek-főzzek, háziasszony legyek. Otthon ez megadatott, a há­rom gyerekkel - ma már mind elmúltak 20 évesek - 13 évig voltam otthon. Ahogy nőttek, hiányzott a társaság. Kitanultam a cukrászatot, és megtalál­tam ezt a boltot. A gyermekkori ízeket teszem a sü­teményekbe is. Marika, egy újabb törzsvendég elmondja: ebben a kis boltban volt már pecsenyés, lángossütő, virá­gos, de senki nem tudott gyökeret ereszteni. Julis­ka igen! - Maradj is csak meg nekünk! Juliska azt mondja, szerencsés embernek tartja magát, csak egy nagyobb bolt a vágya. Már be is adta a papírokat az önkormányzathoz. A férje a 20- as autóbusz volánjánál szeli át naponta többször Újpestet. Korán kelnek. Juliska 2-kor pattan ki az ágyból, 3 órára ér a bolthoz. Hét órára már friss áru sorakozik a tálcákon, a kosarakban. - Nem szeretek nemet mondani. Ha valaki reggel 7-re rendel 2 kiló pogácsát, készen lesz. Nem mondom, egy-egy munkás nap után lefekvéskor érzem a testemben a fáradságot. Olyankor nehezen tudok elaludni. De hajnalban ismét kelek. Várnak. - B. K Köszönet a fesztiválért! Maga, munkatársai és valamennyi szervező nevében mondott köszönetét a III. Országos Linedance es Country Fesztivál létrejötté­ért Lendvai Gábor, a Williams Village Bowling & Country Club tulajdonosa a polgármesteri hivatalnak és Wintermantel Zsolt polgármesternek, aki a ren­dezvény fővédnöke volt. Tóth Sándor, az Újpesti Sajtó Kft. ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte, az újpesti vállalkozók ötleteik megvalósításához bizalommal fordulhatnak az önkormány­zathoz, illetve annak rendezvényszervezéssel is foglalkozó tár­saságához. „A városvezetés és a mi célunk az, hogy Újpest ne­vét és hírnevét minél szélesebb körben ismerjék meg, hogy a kerületben működő vállalkozások sikeresek és fejlődőképesek legyenek. Ehhez minden segítséget megadunk" - mondta Tóth Sándor.

Next

/
Thumbnails
Contents