Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)

2011-03-18 / 10. szám

ÚJPESTI NAPLÓ - V. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM, 2011. március 18. n t e r j u Újpesti művészek kimagasló díjai Újpest méltán lehet büszke kiválóságaira, március 15-én három, a kerülethez kapcsolódó művész magas elisme­résben részesült. Az Újpesten született Földes Hobó Lász­ló előadóművész, zeneszerző Kossuth-díjat kapott, Dó­zsa László és Harsányi Gábor színészeket Érdemes Mű­vész-díjjal tüntették ki. Hobóval március 3-i lapszá­munkban olvashattak interjút, az Újpest Színházban rendező és fellépő érdemes művészekkel a rangos elis­merés alkalmából beszélgettünk. Dózsa László: Rehabilitálták az elmúlt 30 évet O lyan művek fűződnek Dózsa László nevéhez, mint Fábri Zoltán „Gyertek el a névna­pomra!" című filmje, vagy éppen a Sá­ra Sándor rendezte „80 huszár". Utób­bi filmbeli alakításáért Cannes-ban megkapta a filmkritikusok nagydíját, Marcello Mastroiannival együtt. Az Újpest Színház rendező-színésze ed­dig egyetlen kitüntetés birtokosa volt, évekkel ezelőtt átvehette a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét.- Miért, hogy eddig kellett várni e szép díjra?- Nézze, világéletemben nagy volt a szám, soha nem haraptam el a mon­datok végét, s ez valószínűleg sokak­nak nem tetszhetett. Politikai nézete­im, és az 1956-os forradalomban való szerepvállalásaim ismertek voltak. Ezek tükrében egyáltalán nem megle­pő, hogy mindig kimaradtam a kitün­tetettek közül. Felsőbb szintig el sem jutottak az ajánlások, a nomenklatúra eldöntötte: Dózsa nem kaphat kitün­tetést! Hiába ajánlott például Ádám Ottó, Vámos László vagy Szirtes Ta­más, reménytelen vállalkozás volt. Kárpótolt viszont, hogy a közönség szeretett és a kritika az egekbe emelt.- Keserűséget is érzek a szavaiban.-Meglehet, de nem akarok foglal­kozni ezzel, fő, hogy végre elismerték a munkámat. Ha úgy tetszik: rehabili­tálták az elmúlt harminc évet.- Tulajdonképpen mindegy lett volna, hogy kitől kapja a dijat!- Egyáltalán nem. Örülök annak, mi több, büszke vagyok rá, hogy ettől a kormánytól kaptam a kitüntetést.-A siker több összetevőből áll. Tévedek, ha azt mondom, ez az elis­merés nehezebben jött volna, ha nincs az Újpest Színház!- Ez száz százalékig igaz, miként az is, hogy a színház elismerése is ez a díj. Mi Harsányi Gabival és másokkal együtt mindent beleadtunk, hogy jó színházat csináljunk. Nívós darabo­kon keresztül vezetett az út, s ma már úgy emlegetik a teátrumot az ország­ban, mint a magyar dráma színháza.- Adottak a feltételek?- Talán émelygősnek hangzik pont az én számból, de tény, a színház nem működhetne az önkormányzat támo­gatása nélkül. A vezetők felismerték az ügy jelentőségét, és mellénk álltak.- Most már hátradőlhet, nosztal­giázhat, nézegetheti a díjat.- Ezt nyilván viccnek szánta. Folyta­tódik a kemény munka. Szeretnénk színre vinni Gyurkovics Tibor „Nagyvi­zitjét", és Harsányi Gabi írt egy fan­tasztikus 1956-os darabot. Mivel részt vettem a harcokban, jól ismerem azt a hangulatot, ami előnyt jelenthet a rendezésnél. Az a baj a történelem­mel, hogy egy idő után az emberek szoborrá merevednek. Hát én nem akarok szobor lenni, élő, lüktető elő­adást szeretnék csinálni. Remélem, az anyagi háttere is megteremtődik a be­mutatónak. - Á. T. Harsányi Gábor: Újpest a második otthonom Oldalakon keresztül sorolhatnánk csak azon filmeket, szerepeket, amelyek átütő sikert hoztak szá­mára itthon és külföldön. Ki ne emlékezne Láng Vincére vagy a „Jó estét nyár, jó estét szerelem" című filmre. Kétszer jutalmazták Jászai Mari-díjjal, de fajsúlyosabb elis­merést nem kapott, jóllehet ren­dezőként és íróként is maradan­dót alkotott. A „Börtönszínház” című darabját New Yorkban is be­mutatták. Szívügye az Újpest Színház, na meg az ifjúság.- Hogy fogadta a kitüntetést!- Nagy boldogság ez számomra, mert sem a múlt rendszerben, sem ebben az érában érdemleges díjat nem kaptam.- Azért a neve után Ott szerepelt eddig is: kétszeres Jászai Mari-díjas.- Igen, és az is jól esett, de két Já- szai-díj mindig gyanús. Miért éppen kettő? A második azért jön, mert az illetőnek nem akarnak adni más díjat. Ezt az elismerést a fiatal, kezdő művé­szeknek adják általában. Úgy tudom, a pályán én vagyok az egyetlen, aki duplázott.-Mindenesetre a közönség már régtől érdemes művésznek tartja Harsányi Gábort.- Én is úgy érzem, a publikum sze­ret engem. Ez egyértelműen kiderül a tapsból és a visszajelzésekből.- Gyakran látom fiatalok között.- Végtére is felnőttek a gyerekeim, két csodálatos unokám van, úgyhogy napi kapcsolatban állok az ifjúsággal. Arról nem is beszélve, hogy nagy si­kerrel működtetek egy kommuniká­ciós iskolát.-Soha nem fogom megérteni, mi­ként fér bele az idejébe a színművé­szet, a film, a színpad, a rendezés, a tévé, az írás, a tanítás, a sport, a csa­tád.- Elég tartalmasán és értelmesen osztom be az időmet, bár néha tény­leg nem egyszerű. A hivatásom mel­lett marad még bennem annyi gon­dolat-fölösleg és annyi energia, amit másokra tudok áldozni. Megjegyzem, a hatás kölcsönös. A fiatalok energiá­ja átragad rám, az enyém meg rájuk. Feltöltődöm közöttük.- Beszéljünk a színházról! Arról a teátrumról, ahol művészeti vezető, ahol fellép, rendez.- Ez egy roppant izgalmas dolog. Mi a nemzeti drámát próbáljuk az Újpest Színházban megteremte­ni, újra feléleszteni. Németh Lászlót, Sarkadit játszunk, és próbáljuk meg­találni azokat a szerzőket, akik érde­mesek arra, hogy újra központi fi­gyelembe kerüljenek. Különleges kis műhely alakult ki, és úgy érzem, ezt értékelik is, egyre többen odafigyel­nek ránk.- Már hazajár Újpestre.- így igaz, hosszú évek óta dolgo­zom és taní­tok itt. Új­pest a má­sodik ott­honom.- ÁDÁM TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents