Újpesti Napló, 2011 (5. évfolyam, 1-46. szám)

2011-03-18 / 10. szám

J volna. Nem volt varázspálcájuk, nem voltak birtokában mágikus földöntú­li módszereknek és képességeknek sem. Minden arra vall, hogy Kossuth- tól Petőfiig, Bem tábornoktól az egy­szerű gyalogos honvédig ugyanolyan földi halandók voltak, mint mi, mai magyarok vagyunk. De ők tudtak valamit, amire ma legalább akkora szüksége van a mai magyarságnak, mint nekik volt akkor. Tudtak hinni. Nemcsak a Gondvise­lésben, nemcsak a jövőben. Tudtak hinni abban, hogy az ö akaratuk vál­toztatni fog a világon. Hittek abban, hogy változtatni tudnak, akár a ha­talmas Habsburg birodalom ellenére is. Ez talán nem tűnik soknak, a dön­tő pillanatban azonban kiderül: még­is ez a legtöbb. Az ember korszakos változásokat vihet végbe, ha hisz sa­ját szabad akaratában. Ha ezt a hitet másoknak is át tudja adni, ha má­sokkal együtt meg tudja sokszorozni. Hinni nem egyszerű dolog. Nem olyan, mint elképzelni valamit, és az­tán vágyakozni utána. A hitért meg kell küzdeni. Elsősorban saját ma­gunkkal. Ugyanis az ember legnehezebb el­lenfele mindig önmaga, vagyis saját hitetlensége; és aki azt legyőzi, min­dent le tud győzni. Márpedig ezen fog múlni minden ma is, ugyanúgy, ahogy 1848-ban: hi­szünk-e abban, hogy a mi akaratunk igenis képes változtatni a világon, de legalábbis a mi magyar világunkon. Az a világ, ami a XX. században lét­rejött, és működött, mostanra össze­omlott. Ha a hazánk határain túli hori­zontra emeljük tekintetünket, látha­tó: a világban zajló válság csupán ijesztő és fájdalmas kísérőjelensége egy sokkal mélyebb és sokkal lenyű- gözőbb folyamatnak, egy világméretű változásnak, a világ újjászületésének. Igen, új világ van újjászületőben ugyanúgy, ahogy a XIX. században volt. A világ hétmérföldes lépésekkel új irányba indult. Magyarországnak is teljes megújulásra van szüksége. Együtt kell haladni az önmagát most megújító európai világgal. Én hiszek abban, hogy erre most is képesek vagyunk, ugyanúgy, ahogy képesek voltunk rá 1848-ban, vagy 1956-ban. Hiszek abban, hogy az ország le tudja győzni az előző kormányok által ránk hagyott irgalmatlan államadós­ságot, ami a legnagyobb ellensége a fölemelkedésünknek, a közös jövőnk- nek e pillanatban. Hiszek benne, hogy sikerülhet, bár verítékes munkával, de végre valóban alapvetően újjászervez­ni az országot, az államot úgy, hogy korszerű módon működjön és megáll­ja a helyét az átalakuló világban. És hiszek abban is, hogy mi itt Új­pesten hozzá tudjuk tenni a magunk részét az ország megújulásához. Hi­szek abban, hogy megfogjuk valósí­tani közös céljainkat: építünk saját uszodát, felújítjuk a szakrendelőnket vagy akár újat építünk a régi helyett, megnyitjuk a Duna-partot az újpesti­ek számára, a városgondnokság ré­vén tisztábbá, rendezettebbé tesszük a városunkat. Szép sorjában, okos és józan építke­zéssel megújítjuk a magunk környeze­tét, a magunk életét, és elérjük, hogy egyre jobb legyen újpestinek lenni. Én hiszek a magyarokban, és hi­szek az újpestiekben. És úgy gondo­lom, hogyha mi itt helyben hinni tu­dunk a közös céljainkban, és abban, hogy meg tudjuk valósítani őket, ak­kor mindez sikerülni is fog. És azzal nem csak magunknak, hanem az egész országnak javát szolgáljuk. Magyarország csak úgy fog megújul­ni, hogy mindenütt helyben megújít­juk. Számomra ma, 2011. március 15- én ez a 48-as forradalom fő üzenete. Be fogjuk bizonyítani, hogyha mindegyikünk hisz a változtatásban, akkor nincs válság amit le ne győz­hetnénk, nincs változtatás, amit vég­hez ne tudnánk vinni. Akkor mi is, ahogy a '48-asok, képesek leszünk változtatni, jobbítani az életünkön. Azért kell összefognunk, azért kell közös erőfeszítésekkel országosan és helyben is megújítanunk a hazánkat, hogy végre azoknak legyen jó benne élni, akik eddig is dolgoztak, küzdöt­tek, és áldozatokat hoztak érte. Azoknak, akik szeretik ezt az or­szágot, a népét, a nyelvét, a földjét, a levegőjét, a múltját, a jelenét és a jö­vőjét. Azoknak, akik akkor is szere­tik, amikor éppen nem könnyű sze­retni. Azoknak, akik akkor is marad­nak, amikor nehéz itt maradni. Azoknak, akik akkor is kitartanak mellette, amikor ezt nem tudja meg­hálálni. Azoknak, akik nagynak lát­ják akkor is, amikor kicsi. Azoknak, akik hisznek benne úgy, ahogy 48 hősei hittek. Köszönöm, hogy meghallgattak. Lü 1848 hőseire emlékeztek a Megyeri úti temetőben Nemzedékek sora bizonyította bátorságát Igazi tavaszias időben gyülekeztek március 12-én, szom­baton délelőtt a Fidesz meghívására azok az újpestiek, akik a Megyeri temetőben emlékeztek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. A Fidesz Újpesti Szervezete és a Polgári Újpestért Alapítvány által szervezett séta során a résztvevők felkeresték, és megkoszorúzták Lebstück Mária, Éber Nándor és Mészáros Gábor sírját. Lebstück Mária sírjánál Bartók Béla mondott ünnepi beszédet. A Fidesz újpesti elnöke emlékeztetett arra, hogy 163 esztendeje, 1848-ban egy bátor nép elhatározta, hogy kivívja szabadságát, kiharcol­ja az önrendelkezés jogát. Pontokba szedték, konkrétan mit szeretnének elérni, majd fegyvert fogtak a szabadságra éhes emberek. Felidézte: történelmünk során számtalanszor kerültünk válaszút elé, és nemzedékek sora bizonyította bátorságát. 1956-ban is felkelt a nép az elnyomó rendszer ellen, ám ezt a forradalmat is vérbe fojtották. Sokat kellett várni arra, míg méltóképpen ünnepelhettük március 15-ét.- Most, akik itt vagyunk, feltűztük a kokárdánkat, és végigjárjuk az emlékhe­lyeinket, tudjuk, másfajta kihívásokkal kell szembenéznünk - folytatta. - Nehéz gazdasági helyzetben van az ország, az adósságcsapdával meg kell birkóznunk. Le kell gyűrni az adóssághegyet, amivel kivívhatjuk pénzügyi szabadságunkat is. A megemlékezés után Lebstück Mária sírján koszorút helyezett el Balázs Er­zsébet és Ozsváth Kálmán önkormányzati képviselő, Gál Istvánné, a Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Ezt követően Hladony Sándor önkormány­zati képviselő Éber Nándor sírjánál elevenítette fel a kiváló tollforgató alakját, aki a Times újságírójaként tudósított a forradalmról. Később Garibaldi ezrede­seként harcolt, a kiegyezés után tért haza, országgyűlési képviselő lett. A 109 évet élt Mészáros Gábor honvéd sírjánál is fejet hajtottak a megem- lékezők, akiket a helyszínen a leszármazottak várták. Még egy kerek évforduló is ezekre az Újpesti napokra esik: a volt válogatott labdarúgó, az öt éve elhunyt Bene Ferenc sírját is megkoszorúzták. Mint Hladony Sándor elmondta, egykoron izgatottan hallgatta a tokiói olimpiáról szóló rádiótudósítást, a bemondó lelkes hangja ma is a fülébe cseng, Magyar- ország-Marokkó 6:0, góllövő: Bene. Hiába várta a többi góllövő nevét, mindet Bene Ferenc rúgta. A nagy játékos sírján koszorút helyezett el Cserna Sándor, az önkormányzat közbiztonsági referense. - Á. T. Pártok főhajtása Az 1848. március 15-i ünnepségen az újpesti képviselő-testület frakciói közösen koszorúztak a Petőfi-szobornál. Az MSZP-től Trippon Norbert frakcióvezető, Farkas István, illetve Juhász László, az LMP részéről Perneczky László frakcióvezető, az Újpestért Egyesület ne­vében dr. Dabous Fayez frakcióvezető és dr. Kató Balázs, a Fidesztől Bartók Béla frakcióvezető és Balázs Erzsébet, a Jobbiktól Pajor Tibor frakcióvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents