Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-02-15 / 6. szám
Változások az anyakönyvi eljárásban, ügyintézésben Az elmúlt év derekán és a 2010-es esztendő első napjától több, közérdeklődésre számot tartó jogszabály változott az anyakönyvi feladatok ellátásában, így az ügyintézésében is. Mindezeket gyűjtöttük csokorba Keszthelyi Ilona vezető anyakönyvvezető segítségével. 2009. július 1-jétől kedvező változást jelent a házasság megszűnése utáni házassági név korrekciójára irányuló névváltoztatási eljárás. HÁZASSÁGI NÉV MEGVÁLTOZTATHATÓSÁGA A házassági név akkor változtatható meg, ha személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy az özvegy vagy elvált családi állapotú kérelmező az általa kért formában használta a volt házastársa nevét. Országosan tipikusnak mondható névviselési probléma, hogy az elhalt születési anyakönyvi bejegyzése két utónevet tartalmaz, ugyanakkor a házassági anyakönyvi bejegyzésben, valamint az okmányaiban csak az egyik utónév került feltüntetésre. Ennek következtében a volt házastársa sem azt a házassági nevet viseli, amely őt egyébként a jog szerint megilleti. Az ügyfél érdekeire tekintettel került bevezetésre a házassági név megváltoztatásának lehetősége, hiszen ezzel megoldható, hogy a volt házastárs immár jogszerűen az addig megszokott és okmányaiban is feltüntetett nevet viselje. A házassági névváltoztatás a házassági név családi és utónév korrekciójára is irányulhat. Azokban az esetekben is kérelmezhető tehát a házassági névváltoztatás, amikor a születési anyakönyvi bejegyzésből megállapításra kerül, hogy a volt házastárs családjogi helyzete és ennek következtében születési családi neve megváltozott, a kérelmező okmányai azonban a volt házastárs családjogi helyzetének változását (pl. örökbefogadás, örök- befogadás felbontása, apai elismerés, apaság vélelmének megdöntése) megelőző állapotot tükrözik. Például: Kiss Jánosnénak férje halálának anyakönyvezésekor jut tudomására, hogy volt házastársát nem a Kiss János születési név, hanem a Nagy János név viselése illette meg, tekintettel arra, hogy volt férje családjogi helyzete örökbefogadással megváltozott. Mivel az összes okmánya Kiss Jánosné névre szól, a későbbiekben is az eddig viselt házassági nevet szeretné használni, ezért házassági névváltoztatást kérelmezhet. A kérelmet az állandó lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél kell benyújtani, az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti. Az eljárás illetékmentes. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT Ugyancsak 2009. július 1-jétől lépett hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény. A bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy az anyakönyvvezető előtt együttesen kijelenti, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Néhány eltéréssel a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a házasságkötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Eltérések: Csak nagykorú személyek létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló „né" toldással nem viselheti tovább, és nem veheti fel bejegyzett élettársa nevét sem. Nem alkalmazhatóak a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok sem. ÉLETTÁRSI NYILATKOZATOK NYILVÁNTARTÁSA-APASÁG VÉLELME 2010. január 1-jétől hatályba lépett a 2008. évi XLV. törvénynek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére vonatkozó rendelkezései. Az élettársi nyilvántartás az élettársi kapcsolat bizonyításának megköny- nyítését szolgálja, amely tartalmazza két nagykorú kérelmező közjegyző előtt közösen tett nyilatkozatát, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek. Tehát az eljárás közjegyző és nem anyakönyvvezető előtt történik. Anyakönyvi vonatkozásban változás, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzés apaság vélelmét keletkeztet. Azokra a szülőkre vonatkozik, akik nem élnek házassági kötelékben és gyermeket várnak. 2010. január 1 -je után született gyermekre nem szükséges külön apai elismerő nyilatkozatot tenni, ha az Országos Közjegyzői Kamara által kiállított igazolással igazolni tudják, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szerepelnek. Nagyon fontos, hogy amennyiben az anya a gyermek fogamzási ideje, vagy annak egy része alatt házassági kötelékben állt és utána regisztráltatta magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, a gyermek apjának akkor is a volt férjet kell tekinteni. Tehát a gyermekre apai elismerő nyilatkozatot tenni nem lehet, csak abban az esetben kerülhet születésekor azonnal a vérszerinti apa nevére, ha még születése előtt a szülők házasságot kötnek. Az újszülött anyakönyvezéséhez minden esetben szükséges - ha az anya családi állapota hajadon, illetve elvált vagy özvegy, és nem a volt férjet kell a gyermek apjának tekinteni (az anya házassága 300 napnál régebben szűnt meg) - közjegyzői igazolást kérni, annak tisztázása érdekében, hogy az anya szerepel-e az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Természetesen 2010. január 1 -je előtti születésre ez a szabály nem vonatkozik.
