Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-12-09 / 47. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - IV. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM, 2010. december 9. n térj u sázóknál szakosztályvezető is voltam, és az a feladat teljesen megfelelt nekem. Aztán, 1988 őszén, amikor változás állt be a klubvezetésben, pontosabban különféle okok következtében elnök nélkül maradt az UTE, meggyőztek a sporttársaim, a kollégáim, hogy vállaljam el a klub vezetését. Tudta, hogy mibe ugrik bele?- El sem tudtam képzelni, hogy ilyen nehézségekkel találom szemben magam. Azokkal a problémákkal foglalkozom napi szinten, mint tíz esztendővel ezelőtt. Nem titok, hogy a pénztelenség rányomja bélyegét a munkánkra, s ez néha már megoldhatatlannak tűnő feladatokat ró ránk. Mindenesetre arra nagyon büszke vagyok, hogy szakosztály nem szűnt meg ez alatt az idő alatt, persze elgondolkodtató, talán meg kellett volna válni egynéhánytól. Vallom, hogy mindenkire szükség van egy egyesületben, gazdasági és sportszempontból is, nem csak a nagy létszámú szakosztályokra. Új utakon járunk, az utánpótlás nevelés a fő csapásirány. A gazdasági problémák következtében számtalan profi sportolónk elhagyott bennünket, de mégis élnek a szakosztályok és jönnek a gyerekek hozzánk. Szerencsére súlya van annak, hogy valaki újpesti sportoló, ezt bizonyítja, hogy jelenleg 2912 tagot számlálunk, amelynek több mint a fele más kerületekből jár hozzánk edzésre. Ha UTE, akkor nem mehetünk el szó nélkül a labdarúgás mellett...-A labdarúgó szakosztály már teljesen önálló egységként dolgozik. Mi, a klub csak a labdarúgó az utánpótlással foglakozunk. Úgy gondolom, az eredmények ismeretében, magas szintű munka folyik. Sajnos, a finanszírozás egyelőre még gyermekcipőben totyog, és ez igaz az UTE ösz- szes szakosztályára is. A működésre szánt adóforintok nem csörögnek vissza a fővárosi egyesületekhez, nem úgy mint vidéken, ahol a város, az önkormányzat irányításával, a lokálpatrióták segítségével sokat segítenek a helyi kluboknak. Meddig bírja még az igazgatás cseppet sem könnyű feladatát?- Nem érzem megterhelőnek, hiszen ez az életem. Általában szívesen jövök be dolgozni, úgy mondják a kollégáim, hogy elég türelemmel viselem a megpróbáltatásokat. A kérdésére válaszolva annyit tudok mondani, nem csak rajtam múlik, hogy meddig folytatom. Szóval addig, ameddig nem mondják, hogy...-GERGELY GÁBOR Öze István erőt merített a főváros kitüntetéséből ként a klubnál, miközben már edzősködtem is. Most számoltam utána, hogy közel huszonöt évig voltam tréner. Hogyan lett sportvezető?- Bevallom, álmomban sem gondoltam arra, hogy valaha egy klubot fogok irányítani. Az öttuI sportolóként a klubnál, miközben már edzősködtem is” „Eredményekben gazdag, szép éveket töltöttem el Buda, Pest, Óbuda egyesítésének 137. évfordulója alkalmából Tarlós István főpolgármester Budapest- ért-díjat adott át Őze Istvánnak, az UTE igazgatójának sportolóként, edzőként, valamint sportvezetőként nyújtott eredményes munkája elismeréséül. Őze 1999 óta vezeti a klubot. Számított a kitüntetésre? - kérdeztük Őze Istvánt* a kitüntetés átvételét követőn.- El sem tudtam képzelni, hogy valaha a Városházán ünnepekként fogok szerepelni - válaszolta az UTE igazgatója. - Nem vagyok hozzászokva az ilyen eseményekhez, hiszen egykori sportolóként, a dolgos hétköznapokhoz szoktam, a tréningruhához, nem pedig az öltönyhöz, a fehér inghez és a nyakkendőhöz. Persze nagyon jól esett az elismerés, erőt adott a további munkámhoz. Mióta mondhatja újpestinek magát?- 1976-ban lettem dózsás, akkor kezdtem öttusázni a lila-fehéreknél. Korábban úsztam, de hamar rájöttem, hogy a medencében akadnak nálam tehetségesebbek és jobbak is. Eredményekben gazdag, szép éveket töltöttem el sportoló■ Tartós István I főpolgármester adta I át Őze Istvánnak f I a Budapestért-dijat I Élete az UTE
