Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-11-19 / 44. szám
Mi lesz veled, Farkaserdő? Futás közben fedezte fel dr. Kriska György, hogy kedvenc ösvénye mellett egyik napról a másikra szemétdomb keletkezett. A Káposztásme- gyeren élő biológus végzettségű tanár felháborodott, s megírta levelét. A z önkormányzat villámgyorsan felszámolta az illegális lerakót. Már csak azt kellene tisztázni, ki pótolja az eltűnt sorompót, amely elzárta az utat az autós szemetelők elől. Ám az eset túlmutat egy egyszerű szemétdombon, számtalan kérdés felvetődik az ügy kapcsán. A legfontosabb: mi lesz veled, Farkaserdő? Wintermantel Zsolt polgármester, akkor még bizottsági elnökként, évekkel ezelőtt megrendelt egy tanulmányt, ami talán előrébb viheti az ügyet. Heteken belül létrejön egy találkozó, melyen az önkormányzat képviseletében Berényi András főépítész, és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei ülnek egy asztalhoz. MEGÍRTA LEVELÉT Rendre visszatérő gond a szemetelés a káposztásmegyeri panelházakhoz simuló Farkaserdőben. Bár az utóbbi években mintha javult volna a helyzet. Ha valaki, hát dr. Kriska György egyetemi tanár alaposan ismeri a Farkaserdőt. Szakterülete a vizuális ökológia és a hidrobiológia, ezért jobban „megérti" a természetet, mint más földi halandó. A káros folyamatok miatti aggodalma ebből ered, meg abból, hogy az erdő szomszédságában lakik. Ragaszkodik az ismert latin közmondáshoz: ép testben ép lélek. E szellemben futja le napi kilométereit az erdőben. Egyik alkalommal azt tapasztalta, hogy az erdőt kettészelő Homoktövis utcától olyan tíz méterre, északra, a fák között található ösvény mellett három szemétdomb éktelenkedik.- Megdöbbentett az eset, s mivel az ilyen illegális lerakók mágnesként vonzzák az újabb lelketlen sze- metelőket, úgy gondoltam, azonnal lépni kell - mondja dr. Kriska György, miközben mutatja a helyet. - Amikor hazaértem, nyomban levelet írtam az önkormányzatnak, tájékoztattam a hivatalt a tényekről, s kértem, hogy intézkedjenek. Végtére is a káposztásmegyeriek kedvelt kirándulóhelyéről van szó, mindannyiunk érdeke, hogy a természetes élőhely ne válhasson illegális hulladéklerakóvá. A lakótelep közvetlen szomszédságában megjelent szemét nem csak esztétikai problémát, hanem közegészség- ügyi veszélyt is jelenthet az itt lakókra. Ennyire sebesen talán még soha nem lépett hivatalos szervezet, merthogy másnapra eltűnt a szemét az ösvény mellől. Az újpesti önkormányzat Közhasznú Foglalkoztatási Csoportjának munkatársai megszüntették a lerakót, és a környéket feltakarították. ELTŰNT SOROMPÓ- Korábban a Homoktövis utcából a Farkaserdő másik (déli) felébe is hordtak szemetet, de amióta az erre haladó ösvényt sorompóval lezárták, nem tudnak járműveikkel behajtani a szemetelők az erdőbe és így újabb hulladékhegyek sem jelentek meg itt - hívja fel a figyelmet a jelenségre Kriska úr.- A Homoktövis utca túloldalán folytatódik az ösvény, itt is sorompó állt egykoron, amit feltehetőleg elloptak a fémtolvajok. Ennek hiányában szabaddá vált az út a szemetelők előtt. A hajdani sorompó két tartóoszlopa még áll, ezért úgy gondolom, nem jelentene túl nagy beruházást a pótlás. Való igaz, a sorompó abban feltétlenül segítene, hogy autóval ne vigyenek az erdőbe szemetet. A munkálatokat az hátráltatja, hogy akad néhány tisztázatlan körülmény: el kell dönteni, milyen módon állítsák helyre az eltűnt/ellopott berendezést, illetve tisztázandó az is, ki viselje a felmerülő költségeket. KÁROKAT OKOZNAK- A hozzánk tartozó erdőket heti rendszerességgel járja a kerületvezető erdész, és heti rendszerességgel gyűjtjük az erdőben a hulladékot is - reagál a fentiekre Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. - Csak a szemétszedésre havonta mintegy 150 ezer forintot költünk. Megjegyzem, ez egyrészt sok pénzbe kerül, valamiből ki kell fizetnünk az elszállítást, és föl kell tenni a kérdést, hogy ki állja a számlát. Másrészt ne feledjük, hogy sosem az erdő- gazdaság viszi a szemetet az erdőbe. Mi gazdálkodó társaság vagyunk, és senki nem fizet azért, hogy mások szemetét takarítjuk. Aki azt várja, hogy szép, parkosított kirándulóerdő legyen a Farkaserdő, az gondoljon arra is, hogy a törvénytelenül szemetelők vagy a rongálok milyen károkat okoznak. Az előrelépéshez összefogásra van szükség, ami több fővárosi kerülettel már megvalósult. Reméljük, Újpest önkormányzatával is eljutunk rövidesen a tettekig. A Farkaserdőre is vonatkoznak a törvények, mi nem vagyunk hatóság, a rendőrség és az önkormányzat jogait mi nem gyakorolhatjuk helyettük. Támogatjuk a szigorúbb fellépést, de fellépni csak azok tudnak, akiket erre a törvény fölhatalmaz. Speciális problémája a Farkaserdőnek, hogy a lakótelep-építés miatt a talajvízszint 8-10 méterrel csökkent, továbbá hogy maga a terület is több kézben van: a mi kezelésünkben van mintegy 50 hektár - a Szilas-patak és a Homoktövis utca közötti rész idősebb faállománnyal borított fele -, más részek, tudtunkkal, az önkormányzat fennhatósága alá tartoznak. PARKERDŐ VAGY VALAMI MÁS? Megkérdeztük Berényi Andrást, akkor most kié is az erdő. Újpest főépítésze úgy fogalmazott: a Farkaserdő külterület, a magyar állam tulajdona, a kezelője pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. De más ellentmondás is akad. A cég honlapja szerint a társaság erdei rengeteg ember számára biztosítják az egészséges élethez feltétlenül szükséges jó levegőt és természetes környezetet, megőrzésük ezért alapvetően fontos. Beleértendő ebbe a Farkaserdő is. Csakhogy a megőrzés, mint tudjuk, pénzzel jár, abból meg nincs elég. Mivel ez a kis erdő nem sokat hoz a konyhára, olybá tűnik, mintha az erdőgazdaság számára is csak nyűg lenne. A polgármester hasonlóan látja a helyzetet.-Az újpesti önkormányzat erejéhez mérten mindent elkövet a Farkaserdő és környékének rendben tartása érdekében, azonban ez a Pilisi Erdőgazdaság feladata lenne - mondja Wintermantel Zsolt polgármester. - Sajnos ők nem „a jó gazda gondosságával” foglalkoznak az állami tulajdonban lévő külterület kezelőjeként a Farkaserdővel. Ismereteink szerint, erdőgazdálkodási feladatnak tekintik az ügyet, holott helyzetük miatt sokkal inkább a parkerdő-jellegű használat lenne kívánatos, a lakóterülettel való közelsége miatt. Néhány évvel ezelőtt a Városfejlesztési Bizottság elnökeként kezdeményeztem, hogy a Farkaserdő fejlesztésével, használatával kapcsolatban készüljön javaslat, melyet a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar egy hallgatói csoportja (/VI. Szilágyi Kinga tanszékvezető irányításával) el iskészített. Bizonyára előrébb viszi az ügyet az a heteken belül létrejövő találkozó, melyen az önkormányzat képviseletében Berényi András főépítész, és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei egyeztetnek. A Farkaserdő jövője a tét. - ÁDÁM TAMÁS
