Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-02-08 / 5. szám
I« Barcsay Jenő kétszeres Kossuth díjas festő- és grafikusművész életművének jelentős részét képezi az újpesti mozaik Értéket rejt a bezárt épület A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a tulajdonos fővárosi önkormányzat felhatalmazása alapján üzemelteti a fővárosi fürdőket és strandokat. Rák Tibort, a részvénytársaság műszaki igazgatóját az újpesti uszodaépület lehetséges sorsáról és a Barcsay mozaikról egyaránt kérdeztük.- A lakótelep közepén álló uszodaépület szinte már mementóként emlékeztet a múltra, amikor a fürdőváros képnek Újpest is egy szelete volt. Mi lesz az uszodaépület sorsai Ennyi év elteltével lehet-e valami biztosat mondanii - Biztosat sajnos továbbra sem. Csupán annyi bizonyos: az uszodaépület vevőre, befektetőre vár. De engedjen meg egy rövid visszatekintést. Az újpesti uszoda megépítése a Fővárosi Tanács részéről egyfajta „presztízs-beruházásnak" is tekinthető, hiszen műszaki és szakmai hátterét tekintve már megépítésekor komoly hiányosságai voltak. Eredetileg a zuglói Paskál strand és Cyógycentrum építése volt tervbe véve, olyannyira, hogy a gyógyszálló alapjai annak idején már el is készültek. Mégis az újpesti uszoda építése mellett döntött a Fővárosi Tanács, amelyet a Rózsa utca vonalában és vonzáskörnyezetében felépült lakótelep házai, az oda költöző több tízezer lakó, sőt egész Újpest ez irányú igénye is alátámasztott. Ugyanakkor a felépülő gyógyfürdő és uszoda saját vízbázissal nem rendelkezett. A Széchenyi-fürdő gyógyvize ugyan kivívta a fürdővendégek ámulatát: 6,5 kilométeres távvezetéken, roppant költséges megoldással érkezett. A belépőjegyekben mindezt nem lehetett érvényesíteni és egyre kevesebben látogatták az újpesti uszodát. 2003- ban 106, 2004-ben 136 millió forint vesztesége volt társaságunknak az uszoda működtetéséből. Ez az összeg a bezárást megelőző évben már 170 millió forintra rúgott. Működtetésére ezért sem vállalkozhattunk tovább. 2007. június elsején zártuk be. Az épület statikailag rossz állapotban van, felújítása és újból megnyitása milliárdos nagyságrendű kiadással járna. Üzleti tervünkben az uszodát értékesítésre állítottuk be, nem kötöttük ki, milyen funkciót lásson el. Amennyiben lesz olyan befektető, aki továbbra is gyógyfürdőként, uszodaként lát ebben fantáziát, annak értékesítjük az épületet. A leendő tulajdonosnak nemcsak az épület műszaki állapotával kell szembesülnie, hanem a tervezéséből adódó hátrányokkal is: a hatalmas földszinti előtér, az emeletre felvezető széles, monumentális lépcsősor, a kevés számú medence semmiképpen nem a mai kor fürdőivel szemben támasztott követelményeket jelenti.- Vannak-e, voltak-e érdeklődőkf- A gazdasági válság nem kedvez a befektetőknek, az ingatlanpiac megtorpant, a banki hitelek felvétele korlátozott. Álláspontunk azonban változatlan, az épület értékesítésére a célunk. Szerencsére az újpestiek és az agglomeráció lakosai már merőben jobb helyzetben vannak, mint az uszoda bezárásának idején voltak. Azóta megépült a környéken egy aqua- és vízicsúszda-park.- Az uszodaépület Barcsay Jenő üvegmozaikját rejti. A védetté nyilvánítási eljárásban Önök is érdekeltek...- A Barcsay-mozaik művészeti értékét mi is érezzük, tisztában vagyunk vele. Úgy gondoljuk, hogy a védett műkincsek között van a helye, ezért is fordultunk kezdeményezőként a Kulturális Örökség Védelmi Hivatalhoz. Részvénytársaságunk vállalja a leletmentés költségét, és a megőrzést. Amennyiben megtörténik a védetté nyilvánítás, és az épületet egykoron sikerül értékesítenünk, megoldást kell találnunk a Barcsay-mozaik elhelyezésére. Ezért kértük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, hogy nevezze meg azt a szakbontót, amely a mozaik levételének szakavatott elvégzője lehet. Részvénytársaságunk műemlék fürdőiben - a Cellértben, a Lukácsban, a Széchenyiben, avagy a Király- és a Rudas török fürdőkben - sajnos nem helyezhető el méreteinél fogva a mozaik. Ebben a kérdésben lépésről- lépésre haladunk majd. - BANGHA KATALIN A művészettörténész véleménye alt oldalon. Budapestet 1934 óta nevezik fürdővárosnak, a világ fővárosai közül itt van a legtöbb termál- és gyógyvíz- kút, a gyógyfürdők pedig patinás színfoltjai a városnak. Az összeállításhoz már 2007 nyara óta nem szolgál adatot az Újpesti Gyógyfürdő és Uszoda, amely bezárt. A lassan feledésbe menő egykori uszoda épülete Újpest egyik központi helyén áll - használaton kívül. Lassan a helytörténet részévé válik, miként a korábbi időszakok. A fürdőnek ugyanis Újpesten van hagyománya, a XIX-XX. század fordulóján az Erzsébet gőz és kádfürdő működött. A II. világháború után az új városrész kialakulásával és a sportos életmódra törekvés kívánalmával a leromlott állapotú tisztasági fürdő helyett - a Rózsa utca és az Árpád út találkozásánál - 1974-ben épült fel Bene László és Szentmártoni Ferenc építész társtervező munkája nyomán az uszoda. Az épület a hetvenes évek hamar elavult modernista felfogásban épült, amelyet abban az évben november 7-e ünnepére adtak át. Az újpestiek csodájára jártak annak is, hogy a gyógyvizet a Széchenyi Gyógyfürdőből vezették el csővezetéken idáig.