Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-10-29 / 41. szám
Közélet Az értékállóságot és a biztonságot az állami nyugdíj- rendszer garantálja Hppr- Az Országgyűlés elfogadta a magánnyugdíjpénztárak I nak az állami nyugdíjalapba I történő bevonását. Erről a 3 millió embert érintő kér- j désről beszélgettünk Újpest jTlk országgyűlési képviselőjévei, dr. Hollósi Antallal.- Miért épp most lett téma a magánnyugdíjpénztári befizetés?-A FIDESZ-KDNP választási kampányában is hangsúlyozta, hogy az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét. Ezt azonban csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kabinet, mert a magánnyugdíjpénztárak működése tipikus példája a maA Parlamentből jelentjük Az Országgyűlés október 18-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről, valamint a 2009-es törvény módosításáról szóló javaslatot. Ennek következtében a költségvetés általános tartalékának emelésére kell fordítani a MÓL korábbi tiltott állami támogatását, 35,2 milliárd forintot, melyet az állam részére már be kellett fizetnie. A törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy azt a többletet, melyet az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben és 2008-ban felhalmozott, a kormány az egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, kórházak) adósságának rendezésére fordítsa. A Parlament a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról is határozott e napon. Az elmúlt években a Gyurcsány-Bajnai kormányok hibás gazdaságpolitikájának következtében kialakult 2009-es költségvetési hiány az új kormány számára súlyos problémát teremtett. Annak érdekében, hogy Magyarország hitelképes legyen, és a költségvetés is átláthatóvá váljon, az Ország- gyűlés arról határozott, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány tevékenységének következményeiről a közvéleményt hitelesen tájékoztatni kell. Ennek értelmében a kormány jelentést fog készíteni az Országgyűlés részére a 2009-es és 2010-es évek költségvetéseit érintő gazdálkodási problémákról. Az Országgyűlés határozott az egyes ágazatokat terhelő különadókról is. A szocialista kormányoktól örökölt 500 milliárd forintos költségvetési hiány gánérdek agresszív térnyerésének a közérdek kárára. A kormánynak ezért nagyon gyorsan cselekednie kellett, nehogy egy Lehman Brothers-helyzet- hez hasonló állapot alakuljon ki Magyarországon. Ha a kabinet nem lép időben, azt kockáztattuk volna, hogy eltűnnek a nyugdíjak.- Milyen döntést hozott a Parlament?-A konkrét parlamenti döntés szerint 2010. november elsejétől felfüggeszti a havi 30 milliárd forintnyi állami átutalást ebbe a magánnak nevezett nyugdíjrendszerbe. Erre már azért is szükség van, mert például működési költségként ezen pénztárak menedzsmentje havi 1,5 milliárdot tesz zsebre, kockáztatja a befizetők pénzét, sőt, a válság következtében is jelentős veszteséget könyveltek el. Mindezt nem finanszíroztathatják az ebbe a rendszerbe kényszerített emberek. Maga az eljárás nem ismeretlen Európában, hiszen korábban Észtország is így tett az euró bevezetésének elősegítése érdekében.- Milyen intézkedések segítik a parlamenti döntés mielőbbi megvalósítását?- Az ügy fontosságát igazolja az is, hogy miniszterelnök úr nyugdíjvédelmi megbízottat nevezett ki Selmeczi Gabriella személyében. Feladata lesz, kiküszöbölése miatt szükség van a válságadóra, hogy Magyarország képes legyen kiegyenlíteni a hiányt, valamint tartani tudja a 3,8%-os hiánycélt. Az ehhez szükséges adó azonban nem áz embereket terheli, és nem is hárítható át a lakosságra, hanem a legnagyobb profittal rendelkező multinacionális bankoknak és vállalatoknak kell megfizetnie azt. A válságadó három szektorra terjeszti ki az adókötelezettséget: a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre, valamint az energiaellátók által folytatott vállalkozási tevékenységre. A válságadót korlátozott időre, három adóévre veti ki az állam, s már idén, 2010. december 20-ig be kell vallani és meg kell fizetni. Az adó alól nem lehet kibújni pl. olyan módon, hogy egy társaság több társasággá válik szét. A válságadó igazságos adó, ugyanis figyelembe veszi, ha egy cég több adóköteles tevékenységet is végez, s ilyen esetben csak az egyik után köteles adót fizetni. Az adó mértéke emellett eltér az egyes szektorok, s azon belül az egyes adózók különböző teherviselő képességétől függően. Az alacsony árbevételű mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell adót fizetni. Az Országgyűlés döntést hozott a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, valamint a szolgálati viszonnyal összefüggő törvények módosításáról. Meghatározták a harctéri egészségügyi, illetve a harctéri életmentő katona fogalmát is. Elfogadásra került, hogy a hivatásos állomány tagjai mellett a szerződéses állomány tagjai is kötelesek párttagságukat felfüggeszteni a szolgálatteljesítés alatt, s emellett tisztázódtak az önkéntes tartalékos katona jogállásával kapcsolatos szabályok is. A Parlamentben döntés született a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbíhogy a magánnyugdíjpénztárak válsága miatt kialakult helyzetben megvédje a nyugdíjasok érdekeit és összehangolja a kormányzati intézkedéseket, biztosítsa az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés zavartalanságát, önkéntességét.-Hány magánnyugdíjpénztár van és mekkora vagyont kezelnek? Miként lehet garantálni a nyugdíj értékállóságát?- Magyarországon 19 ilyen pénztár működik jelenleg 3 millió 45 ezer taggal. Évente 360 milliárdos befizetés mellett 2700 milliárd forintos vagyont kezel. Ugyanakkor hozama hazánkban messze elmarad a nemzetközi gyakorlatban szokásos mértéktől. A vagyon - melynek alapját a tagok pénze képezi - kockázatosabb kezelésmódjával szemben áll az állami nyugdíjrendszer stabilitása, garanciája. Ezért javasolja a kormány, természetesen önkéntes alapon, az állami rendszerbe való visszalépést. Ennek az eljárásnak során egyetlen visszalépőt sem érhet veszteség és a továbbiakban számíthat a folyamatosan indexált és garantált állami nyugdíjra. így valósul meg az emberek nyugdíjának értékállósága, amit a Nemzeti Összefogás Kormánya ígért az embereknek. - T. S. tásáról. A Magyar Alumínium Zrt. területén 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa, az iszaptároló gátjának átszakadása következtében 600- 700 ezer m3 vízzel kevert vörösiszap öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A veszély elhárítása és a károk felszámolása még jelenleg is tart, és előreláthatóan hosszabb ideig elhúzódik. A katasztrófák esetén érvényes törvény szerint a rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, maximum 15 napig vannak érvényben, melyet az Országgyűlés az ülésen meghosszabbított. Az Országgyűlés döntött a Nemzeti Összetartozás Napjának iskolákba való bevezetéséről szóló határozatról is. 2010. június 4-én a trianoni döntés 90. évfordulójára emlékező ülésen a Parlament törvényt fogadott el arról, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítsák. A határozat célja, hogy a magyarországi fiatalok bővítsék a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteiket, valamint hogy a magyarországi és külhoni diákközösségek kialakítsák, elmélyítsék, és tartalommal töltsék meg személyes kapcsolataikat. Ennek értelmében a 2010/2011-es tanévtől kezdve a Nemzeti Összetartozás Napján bevezetésre kerül az iskolai emléknap, s biztosítani kell, hogy a Kárpát-medencei testvériskolákban tanuló fiatalok tanulmányaik alatt legalább egyszer eljussanak magyarlakta területre a magyar állam támogatásával. Ezen kívül 2012. december 31-ig létrejön a Magyarság Háza is, egy olyan oktatási és közművelődési intézmény és módszertani központ, mely bemutatja az országhatárokon kívül élő magyar közösségeket.- Dr. Hollósi Antal, Wintermantel Zsolt Újpest országgyűlési képviselői
