Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-09-24 / 36. szám
Táborozni jó (volt) Szeptember elsején, az első tanítási napon nemcsak az új tervek, feladatok megbeszélése zajlott, hanem nagy nevetések közben a nyári tábori élmények felelevenítése is. Az elmúlt nyáron 6 tábora is volt a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskolának. Mindjárt a tanév vége után olyannak kezdtünk, amilyen még nem volt: zenei táborral... Mert a zenészek szeretik a muzsikát. Meg persze a hasukat is, így hát volt tubás táska és dobverő virsli, kürtös csiga és Schubert-keksz, mindehhez Hándel-vizet ittunk. Minden nap csináltunk bemelegítő lufis tornát, faragtunk, és volt, hogy fagottművész fogott fagottot a kedvünkért. Megfejtettünk zeneszerzős sudokut, jártunk a Zeneakadémia és a Művészetek Palotája olyan termeiben is, ahová „földi halandók" csak nagy ritkán jutnak be. (M. E. 8. é) A már hagyománnyá vált ökotáborunkban, a Velencei-tó partján az idén az alumínium italdobozok gyűjtésének a népszerűsítése volt a feladatunk. Az ÉAI Magyarország Kht. támogatásával az agárdi sport- és biostrandon egynapos „promó- ciós feladatokat" is elláttunk, a sörös és üdítős aludobozok szelektív hulladékgyűjtőbe dobásáról, a környezettudatos életmódról igyekeztük meggyőzni a strandolókat. De természetesen jutott idő a kikapcsolódásra, strandolásra is. Az időjárás kegyes volt hozzánk, egész héten tombolt a kánikula, így amikor csak tehettük, naponta kétszer-háromszor is lubickoltunk a tóban. A legemlékezetesebb az volt, mikor elkapott a jégeső... igaz, nyakig a tóban vizesebbek már nem lettünk, csak a hátunkat szúrta néha a jég. Sokat sportoltunk, kosaraztunk, fociztunk a táborban, és felfújható jégheggyel is találkoztunk a vízi élményparkban. Kifejezetten erre a táborra készített pécsis egyenpólóval, emléklappal tértünk haza. (H. Á. 6. é) A másodikosok osztálytáborokban jártak, sokan közülük először töltöttek el több napot, és főleg éjszakát a szüleik nélkül! Meghódítottuk Szanda várát, íjászkodtunk, sütöttünk kenyérlángost, házkörül élő állatokat simogathattunk, kipróbáltuk a kecskefejést és készítettünk kecskesajtot is. Voltunk éjszakai vadlesen és találkoztunk Jani bácsival, aki mindent, de mindet tud a természetről. (C. R. 3. é) A másik osztály, a z-sek a Szentendrei szigeten táboroztak. Nagyító alatt vizsgáltuk a növény és állatvilágot, kavicsokat festettünk, ékszereket és nyakba akasztható szütyőt készítettünk bőrből. Komppal keltünk át a Dunán a gödi strandra és a tábor minden napján megküzdöttünk a szúnyog hadsereggel is. Mi győztünk. (L B. 3. z) Jászdózsán már évek óta örömmel várják a helybeliek is a pécsisek hagyományőrző táborát. A jurtában alvást ugyan elmosta a belvíz, de így is sok izgalmas élményben volt részünk: lovaglás és a vele járó lovardái munkák, íjászkodás és egyéb régi fegyverekkel való ismerkedés, nemezelés, sárkányépítés, evezés a Tárnán. Az utolsó este még tűzzsonglőrök is jártak nálunk, akik ígéretet tettek, hogy eljönnek az iskola többi diákjának is bemutatni tudásukat. (V. K 5. é) Hagyományos vándortáborunk idén álló bakancsos táborrá alakult, így sokak örömére kevesebbet kellett a nagy hátizsákokat cipelnünk. A Mátra közepén Hidegkúton töltöttünk el pár napot. Sokat túráztunk, métát és számháborút játszottunk, jópofa feladatokkal felavattuk az újoncokat és rabszolgavásár játékon vettük meg az ifivezetőinket. A tábor önellátó volt, jókat főztünk saját magunknak... csak sajnos mosogatni is kellett még utána. (K A. 8. z) Jó volt a nyár, a sok tábor...és már számolhatjuk is újra a napokat, hányat kell még aludni, míg újra táborozhatunk. Összeállították: Molnár Enikő, Kovács Alexandra, Cavrán Rebeka, László Benedek, Varga Krisztián, Hermann Ágoston, a Pécsi Sebestyén Általános és Zenetagozatos Iskola diákjai. Balatonra két keréken Kerékpártábor, 2010. július 17-22. Három tanár... Néhány szülő... Negyven gyerek... Mi vállalkoztunk arra, hogy sátrakkal, bicajokkal, nehéz csomagokkal megteszünk egy bizonyos távot, a Balaton déli partján és a Kis-Balaton körül. Az első nappal kezdődött. Vagyis nem, az első előtti előttivel, amikor is összegyűjtöttük a kerékpárokat, meg a nagyobb csomagokat az iskola előtt. Zsuzsa néni már a nulladik napon lement a Balatonra, hogy „biztosítsa a helyszínt". És itt kezdődött az első nappal. Vonatra szálltunk és mentünk... Meg mentünk, meg mentünk, és egyszer csak megérkeztünk Siófokra. Leültünk egy rétre, vártuk csomagjainkat, addig Tamás bácsi tartott egy „beszédet" a szabályokról, a mai szakaszról, meg elmondta az általános információkat. És elindultunk. Nyugodtan, egyes sorokban kerékpároztunk, és szerintem ezen a szakaszon mentünk a legtöbbet lakott területen. A többin főleg erdőkben, út, nádas mellett, vagy közvetlen a Balaton parton. Az első nap útvonala: Siófok—Zamárdi—Balatonföldvár—Balatonszárszó—Balatonszemes (26 km). Egy órába telt mire felállítottuk hatszemélyes sátrainkat, pedig nekem volt olyan, ami csak 15 másodperc lett volna... Aztán vacsoráztunk és a tábor alatt először bekuc- kóztunk sátrainkba. Nem írom le a további öt napot részletesen, mert ahhoz több oldal kellene, inkább csak röviden, egy icipici dióhéjban. Minden nap máshol aludtunk, hiszen nehéz lett volna úgy, hogy Siófoktól elmegyünk Keszthelyig, aztán vissza kell menni a szálláshoz, például vissza Siófokra. Sátrakban aludtunk, első nap Balatonszemesen, aztán Fonyódon, Keszthelyen, Zalakaroson és megint Keszthelyen. Kértek, hogy írjam le, mennyiféle helyen ebédeltünk, vacsoráztunk. (Lehet, hogy valakinek ez fontos táborválasztáskor.) Ettünk étteremben, büfében, szállodában, falatozóban, kempingben, sőt még árokparton ülve is. És szerintem ezért volt jó ez a tábor. Lehet, hogy elfáradtunk a 201 km-es távtól, de kárpótoltak az érdekes programok. Nem az, hogy múzeum, tájház, múzeum, tájház, hanem az olyanok, mint a sátorállítás, a kemping megtalálása (ez volt, amikor gondot okozott), a számháború és hasonlók. Persze szép volt a Festetics- kastély és a Kis-Balaton Ház is. Mind jól éreztük magunkat, én jövőre is elindulok, hogy együtt biciklizzük végig, akkor majd az északi partot! Horváth András 6. b Szűcs Sándor Általános Iskola