Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-02-01 / 4. szám
ÚJPESTI NAPLÓ - IV. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM, 2010. február 1. Közélet Egyedi és pótolhatatlan a Barcsay-mozaik - I. rész Védetté nyilvánítják... R égen voltunk ennyien az újpesti uszoda Árpád úti kihalt épülete előtt, mint pár nappal ezelőtt. Úgy tűnhetett, egy tucatnyi ember csoportos uszoda látogatásra készül. Az egymást üdvözlők között volt restaurátor, műtárgyvédő, helytörténész, művészettörténész, a lektorátus képviselője, a fürdő tulajdonosának megbízottja, főépítész, hivatásos fotós, újságíró. Hozzájuk csatlakozva az Újpesti Napló olvasói bizonyos értelemben lubickolhatnak. Újra láthatják a fényképeken, születésének éppen 710-ik évfordulójára is emlékezve - Barcsay Jenő festő és grafikusművész muranói üvegből készült mozaikját, amely a fürdőépület emeleti várójának falát díszíti. Egyúttal részesei lehetnek a műalkotás védetté nyilvánítása folyamatának. A mozaik védetté nyilvánítását, az utókornak ily módon történő megmentését ugyanis nagyon sokan kezdeményezték. A kétszeres Kos- suth-dijas Barcsay Jenő újpesti mozaikja minden bizonnyal a védett műalkotások közé kerül. Negyedik éve, hogy bezárt az újpesti Gyógyfür' dő és Uszoda, amely 1974-ben nyitotta meg kapuit. Az újpestiek közül sokan nosztalgiával emlékeznek az uszoda szolgáltatásaira, mások keserűen szólnak arról: a gazdaságtalan üzemeltetés miatt bezárt az épület ma is üresen áll. Pusztul kívülről nézve is, homlokzatán az Európai Unióhoz tartozást jelképző zászló szakadt darabját cibálja a januári szél.- Az Európához tartozást ma már csak az emeleti várócsarnok oldalfalán a Barcsay Jenő által készített üvegmozaik jelenti, amely művészettörténeti szempontból igen jelentős érték - mondja Méreyné Bán Beatrix festő-restaurátor, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának szakreferense. A újpesti születésű és gyermekkora óta ugyanabban az Árpád úti lakásban élő restaurátor úgy fogalmaz: a Barcsay-mozaik védetté nyilvánításának elhatározása remek példája annak, amikor a jót akarók szándéka összetalálkozik többek akaratával és a jogszabályok nyújtotta lehetőségekkel. Sőt, Bán Beatrix esetében még ennél is többel: több évtizedes emlékekkel, élményekkel:- Gyakran találkozom azokkal a helytörténet és lakóhelyünk iránt elkötelezett, valamilyen szinten szakmabeli barátokkal, kollégákkal, akikkel nagyon kellemesen elbeszélgetünk- avat be a részletekbe. - Tudtuk, hogy az uszoda épülete a Barcsay- mozaikot rejti. Jakubik Anna, Bazsó Gábor művészettörténészekkel, Szöllősy Marianneval, a hely- történeti gyűjtemény vezetőjével sokszor beszélgettünk arról, elő kellene készíteni egy beadványt a mozaikképek védésének megindításához. Bő éve dolgozom az örökségvédelmi hivatalban, bennem látták barátaim a terv megvalósítóját. Meg kell vallanom, a mindennapi feladatok mindig eltérítettek. Decemberben a Barcsay-mozaikkal kapcsolatos ügyirat várt az asztalomon. Hivatali munkaként szembe jött velem az a feladat, amelynek elvégzésére készültünk, sőt, mint kiderült, Tomanicz Anikó műtárgyfelügyelő kolléganőmnél (korábban szintén újpesti lakos) a védési eljárás előkészítése már folyamatban van. Barátaim is örömmel nyugtázták: mások is segítik tervünket.- Miért most került előtérbe a mozaik sorsai- Művészkörökben, művészettörténészek között nagy becsben tartják Barcsay Jenő munkásságát. Tanítványai még alkotó és kiállító művészek. Nyáron éppen a Műemlékvédelem című szaklap közölt Horváth Györggyel, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató helyettesével készült interjút, amelyben a műtárgyak védettségéről esett szó. Többek között arról, hogy a magyar képzőművészetnek vannak olyan területei, amelyek esetében sürgető a tárgyi védettség. Horváth György megemlítette, több épületegyüttesben olyan kortárs képzőművészeti alkotások találhatóak, amelyek érdemesek a védettségre. Példaként sorolta Barcsay Jenő négy mozaikját, köztük az újpesti uszodában lévőt, amelyek kulcsfontosságúnak az életművön belül is. Nos, Horváth György szavainak, véleményének súlya van. Nem véletlenül lett a mozaik védetté nyilvánításának egyik kezdeményezője.- Milyen műtárgy élvezhet védettségetI-A törvény értelmében bárki kezdeményezheti egy műtárgy védetté nyilvánítását, amennyiben ezt a közösségi akaratot kinyilvánítja. Ehhez szakvéleményt kell kérni az illetékes közgyűjteménytől, vagyis hivatalunktól. A szakvélemény után egy bizottság hoz döntést arról, hogy a műtárgy esetében indokolt -e a védettség, vagyis egyedi és pótolhatatlan-e?- Milyen véleményt készített a Barcsay- mozaikróll- A festő-restaurátori szakvélemény ebben az esetben támogatója a kezdeményezésnek. Az állapotfelmérés pedig kitér a következő feladatokra. A mozaikképek gazdag színárnyalatban muránói üveg- és aranyszemekből készültek. Ugyanúgy, mint a középkorban, rendkívül precízen, szemenként kézzel rakták ki, majd nagyobb elemenként illesztették a hordozóvakolatra. Horváth György szerint a művész személyesen irányította és ellenőrizte a munkafolyamatokat. A mozaikok 1974 óta tökéletes állapotban vannak! Műtárgyvédelmi szempontból elsődleges feladat, hogy megfelelő helyet keressenek a műnek és a több mint 9 méter hosszúságú, majd 3 méteres magasságú, két részből álló mozaikot lehetőleg egyben tartsák. Bár a mozaikot mindenki az épület esetleges lebontása miatt félti és helyezné védettség alá, jelenleg éppen ebben az épületben, eredeti helyén biztosított az őrzés és a tárolás. Az előkerülő dokumentumok alapján az uszoda falát úgy építették meg, hogy elbírja a mozaik hatalmas súlyát. Restaurátori szempontból is egyszerre kellene a leválasztás és új helyszínre helyezés munkaszakaszait elvégezni. Szakmailag ugyan megoldható, de sokkal több kockázatot jelentene a darabokban, ládákban tárolt leválasztott elemek ideiglenes raktározása. Bízom abban, hogy néhány hét múlva megtörténik a védetté nyilvánítás, és sikerül méltó helyet kiválasztani a gyönyörű képeknek.- Mit érzett, amikor restaurátorként meglátta a mozaikotI- A viszontlátás örömét és megilletődöttséget. Friss főiskolások voltunk, amikor a férjem elcipelt az uszodába. Csak az emeleti előtérig mentünk,a vizet nem is szeretem. Mintha egy múzeumban lettünk volna, csodálattal tekintettünk Barcsay Jenő művére. A férjem festőművész, személyes emlékeket őriz Barcsayról. Most az is eszembe jutott: diplomamunkám annak idején egy középkori táblakép volt, amelynek restaurálásához kék muránói üvegmozaik összezúzásából nyertem a kék színű festéket. A csodálatos színekben pompázó szemekből volt egy kevés a főiskola raktárában. A restaurátor hallgatók néhány szemet elkunyerálhattak a féltve őrzött alapanyagból. A pompás muranói üvegmozaikot ugyanott, ugyanolyan technológiával készítik több évszázada. - BANGFIA KATALIN (folytatjuk) X