Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)

2010-08-23 / 31. szám

■ Interjú Születésnapi interjúkötet - korhatár nélkül Újpestről jöttünk Újpest várossá nyilvánításának ünnepét ebben az év­ben is könyvkiadással köszönti az önkormányzat. A helybéli Kossuth Kiadóval immár hagyományosan karöltve megjelentetett könyv címe: Újpestről jöt­tünk... A 33 beszélgetést összegyűjtő interjúkötettel tovább gazdagodik a lokálpatrióták könyvespolca. Az elsőkönyves, ám rendszeresen publikáló szerzőt, Szöllősy Marianne történész-népművelőt, az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjét egy „köteten kí­vüli" interjúban kérdeztük.-A cím az Amerikából jöttünk gyermekjátékot juttatja eszembe.- Az első inspiráció valóban a gyermekjáték volt, amelyet talán nincs is, aki ne ismerne. Újpesti vo­natkozása lehetne akár az is, hogy városrészünk XIX-XX. századi fejlő­désének kapitalista időszakában gyakran fedezzük fel az amerikai utas fejlődés általános ismérveit. Rá­adásul az interjúkban számtalan szakma és foglalkozás képviselőjével való emlékezés során az írás erejével jelenítünk meg életutakat, olykor megrendítő és sorsfordító erejű küzdelmeket. Beszélgetőtársaink mindegyike Újpestről „jött", itt él, vagy élt velünk. A többes számot nem véletlenül használom, a 33 in­terjúból négy nem az én írásom: Fericsán Kálmán, Hencsei Pál, Iványi János, és Opauszki Viktória jegyezte le azokat.- Mi volt a kötetbe sorolás ren­dező elvei- Közös, hogy valamennyi írás megjelent az Újpesti Helytörténeti Értesítő 2001-2009. közötti lapszá­maiban, vagy az Újpesti Közéleti Te­levízióban képernyőre kerülő beszél­gető sorozatom lejegyzett változata. Nincs olyan írással foglalkozó, aki ugyanarról még egyszer ugyanúgy ír­na. Főleg nem több év eíteltével. A cikkek most is dr. Sipos Lajos iroda­lomtörténész, Újpest díszpolgára szerkesztési rostáján „mentek át”, amely természetesen tartalmilag nem, olykor stilárisan érintette az el­ső variációt. Az írásokat fényképek teszik szemléletesebbé. A könyv ter­vezője ezúttal is Banga Ferenc Mun- kácsy-díjas érdemes művész, aki a sorozat eddig megjelent köteteit, a „Híres újpestiek", és a „Volt egyszer egy város" címűt is tervezte. A könyv az egységes arculatú sorozat új da­rabjaként csak színében tér el az elő­zőektől.- Kikkel készült interjúi-Amikor kilenc évvel ezelőtt az Újpesti Helytörténeti Értesítő szer­kesztői és szerzői gárdáját inspiráló Sipos tanár úr rám osztotta ezt a sorozatot, az volt az elképzelésünk, hogy ne a közélet jól ismert alakja­it mutassuk be elsősorban az olva­sóknak. Inkább olyan sorozatot in­dítsunk útjára, amelyben helytörté­neti szemlélettel közelítve kortár­saink szólalnának meg, köztük azok, akik nagy idők nagy tanúi, egy-egy szakma, mesterség jeles képviselői. Más alkalommal az érte­sítő fő vonulata, a tanulmányok ki­egészítése volt a célunk. Az interjúk oly módon váltak körképpé, hogy a megszólalók az Újpest szem­pontjából is nagy jelentőségű XIX. és XX. század ese­ményeinek voltak szemtanúi, közre­működői vagy ép­pen családjuk lett meghatározó ese­mények részese. Újpest 160 éve kapta alapító okira­tát, majd 1907-ben lett város. Esemé­nyekben, történé- ...............­se kben gazdag tele­pülés, ahol a kézműves és a szelle­mi alkotó munka egyformán vált értékteremtő, előbbre vivő folya­mattá. Hogy sokakat kell, lehet megszólaltatni, azt az évtizede élő sorozat is igazolja. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy sürget bennünket az idő, ha a többségükben szépko­rú visszaemlékezőket fel akarjuk ke­resni. Sajnos, nem egy esetben köz­beszólt az élet, többen már nem él­hették meg e kötet megjelenését, ennyivel módosult korábbi törté­netünk. ÚJPESTRŐL JÖTTÜNK- Vannak olyan beszélgetőpart­nerek, akikre kiváltképpen szive- sen emléksziki- Nehéz választani, hiszen minden egyes esetben érdekes, néha külön­leges, olykor megrázó történetek bontakoztak ki a több órás beszélge­tések során. Most újraéltem azokat a gondolatokat, amelyeket például László György építőmérnök, dr. Újszászy László orvos, Neogrády László tanár úr, a helytörténeti gyűj­temény létrehozója, vagy az 1956-os mártír lánya, Szendiné Kosa Katalin, dr. Gyökössy Endre lelkész özvegye, Reini néni, a Károlyi-házaspár, vagy a GULAG-ot megjárt Pintér Károlyné osztottak meg velem. Örömmel ír- ' tam le és szerkesztettem egybe azt a jó hangulatú, kellemes és sok szálon futó beszélgetést, amelyet dr Derce Tamás polgármester úrral folytat­tunk a Közművelődési Körben.- Az interjúkban van-e olyan közös gondolat, amely a most szer­kesztett változatban visszaköszöni-Az elbeszélésekből, melyek egy laza történeti láncot alkotnak, kiraj­zolódik a múlt. Emberi életeken ke­resztül kapunk példát, tanulságot ar­ra nézve, hogy sorsunk alakítói önmagunk le- I hetünk. Magunknak | kell megtalálni azt az | utat, amely nevelte­tésben példát, olykor a túlélést, sorsunk alakításának zálogát jelenti. Hálával gon­dolok arra, hogy ezt a sorozatot elkészít­hettem, és kivált­képpen, hogy az ön- kormányzat érde- 1 mesnek tartotta, í hogy a költségeket !»**■**”* felvállalva könyv­ben is megjelentesse. A múlt engem is megérintett. Édes­apám, aki újságíró, alapító lapszer­kesztő volt, sokáig abban reményke­dett, követem példáját. Nem újság­író lettem, hanem a múlt egyik kró­nikása. Azt hiszem, a könyvet „oda- fentről" nézve már megbocsátja ne­kem.- BANG HA KATALIN A könyv augusztus 31-től megvásá­rolható az Újpesti Flelytörténeti Gyűj­teményben, illetve a Városnapok ren­dezvénysorozata idején, a Főtéren.

Next

/
Thumbnails
Contents