Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-08-09 / 30. szám
Mindenkinek van egy álma Temesváriné Baranyai Gabriella után bizony megfordulnak a nők (is). Szinte hallom amint mondja az olvasó: „könnyű neki", hiszen egy Görgey úton lévő női ruházati bolt tulajdonosaként nem lehetnek öltözködési gondjai. Ma már nincsenek is. De nem volt mindig ez így.- Ma már szinte megmosolyogtató, - emlékezik a vevők által Gabikaként ismert csinos, kedves hölgy -, hogy közel húsz évvel ezelőtt, amikor egyre másra nyíltak már a butikok, ruhaboltok, ugrásszerűen megnőtt a női konfekció-választék, mégis szinte lehetetlen volt olyan ruhát, pulóvert, sőt fehérneműt találni amely méretben és fazonban a telt nők számára jelentett volna ízléses és egyben divatos holmikat. Mert a kettő már akkortájt sem zárta ki egymást. Amikor lejártam a lábam egy-egy hétköznapi viselet vagy alkalmi ruha keresésében, otthon mondogattam a családomnak, hogy szívem szerint nyitnék egy üzletet, amelyben nagyméretű női ruhák lógnának a vállfákon... Először csak az elkeseredésemnek tudták be, hogy ilyen gondolat foglalkoztat, majd any- nyit mondogattam a magamét, hogy egy idő múltán mindennapi beszédtémánk lett a megálmodott üzlet.- Mégsem mindennapi történet, hogy valaki egy egész boltot nyit ahhoz, hogy legyen hol vásárolnia.- Akkor már nem csak rólam szólt a történet, hanem azt éreztem, képes lennék arra, hogy másokon is segítsek. Mert a Lady Molett Divatház a jószolgálatról is szólt és szól a mai napig is, nemcsak a bevételről. Biztos voltam abban, hogy rajtam kívül még nagyon sok hölgynek van olyan gondja, mint nekem. Fiataloknak, kö- zépkorúaknak, időseknek egyaránt! Úgy gondoltam, pénzügyes szakemberként könyvelője lehetek a vállalkozásomnak, erre nem kell költenem. Ráadásul abba az életkorba léptem, amikor a fiaim sem igényelték már, hogy a mamájuk örökösen a közelükben legyen. A középiskolákból az egyetemek felé ballagtak.- Feladta a munkáját és belevágott a bizonytalanba?- Igen, ez így történt. Bár nem voltam abban biztos, hogy menni fog, de reménykedtem benne. Reggelente a Görgey úton jártam munkába. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy kicsi üzleten a kiadó/eladó tábla díszeleg. Az első pillanatban biztos voltam abban, ezt a villamosmegállónál lévő üzletet szeretném. A férjem napokig számlálta, hogy hány villamos, autó és busz, járókelő megy el a leendő üzlet előtt... Ebből következtetett arra, milyen lehet majd a forgalom. Nem a legideálisabb, de nem is volt a legrosszabb helyen. Tudtam, mit szeretnénk, miközben varrni sem tudok, abban sem voltam jártas, melyik anyag milyen összetételű. Érdekelt a divat, s bár az irodám polcán most is ott van a Stíluskalauz, szerencsére e nélkül is elég jó ízléssel áldott meg a sors.- Honnan hozott árut?- Sorra jártam a hazai készítőket, vittem magammal divatlapokat és kiválasztottam olyan ruhákat, amelyek kisebb méretben készültek, de úgy gondoltam, nagyobb méretben megvarrva is csinosak lennének. Olyan modelleket választottam, amelyeket szívesen viseltem volna én is. A készítőket persze meg kellett győznöm. Nem hitték el ugyanis, hogy ilyen nagy méretekre egyáltalán szükség lehet. A divatszabóságokban megszokott 36-44-es méretekkel ellentétben a 60-as méretig rendeltem. Olyannyira bizalmatlanok voltak velem, hogy előre ki kellett fizetnem a teljes árát a legyártandó kollekcióknak.- Megnyílt a bolt és jöttek a vásárlók.-A kirakatban először kézzel kötött pulóverek is voltak, ugyanis kötni nagyon szeretek. A családom mondta is, ha nem nyitják rám a vevők az ajtót, lesz időm sok-sok pulóvert kötni. Tudom, szeretetből mondták, de szerencsére nem lett igazuk, a pulóverek is elkeltek, és azóta sem volt időm kötni. Tizenhat éve augusztusban nyitottunk, és a nyár vége ellenére kiárultam a teljes ruhakészletet. Később bővült a választék, a hazai termékek mellett az üzlet polcaira kerültek a határokon túlról megrendelt áruk is. Öt év után kinőttük a kis üzletünket. Teljesen véletlenül megtudtam, hogy a szomszéd házban, a Görgey út 10. szám alatt eladó a földszinti lakás. Az újpestiek tudják, hogy egy általuk nagyrabecsült gyermekorvos lakása, rendelője volt egykoron, amelyet már a csillártól a falburkolatig, az akasztókon át a parkettáig már terveink szerint alakítottuk át, ezzel megőriztük, és újra előtártuk az épület értékeit, mely a századforduló hangulatát idézi. A korábbi 36 négyzetméteres üzlet területe többszörösére nőtt. Tizenegy éve költöztük át. Örültünk a nagyobb térnek, bár szembesültünk azzal, a korábbinál sokkalta nagyobb árukészlettel kell rendelkeznünk, hiszen ekkora térben nem mutat a kevés ruha. Új kihívás volt ez és azóta is az. Konfekció-ruhákat ma már 64-es méretig kínálunk, és rendelek olykor 40-es méretben is. Szigorúan kis szériás modelleket forgalmazunk, így ruháim nem köszönnek vissza az utcán. Extra méretű fehérneműkkel is bővítettük a kínálatot, miközben fürdőruhák , kiegészítők: táskák, sálak, kalapok, bőráruk, harisnyák is kerültek a polcokra. A naptár előtt járunk, olyannyira, hogy pár napja megérkeztek az őszi kollekció első darabjai is.- Tizenhat év elteltével a vállalkozás biztos talajon áll és sikertörténet?- Üzletről szólva ilyet nem szabad kimondani. Egy biztos: betölti az életemet, hogy az üzletet pénzügyileg is helyes irányba vigyem, és hogy elkerüljük a nagyobb buktatókat. Feladatom: az árubeszerzés, az árusítás, a kassza kezelése, valamint az üzlettel kapcsolatos összes adminisztrációs teendők végzése is. A ruhát - amennyiben szükséges - a vevőre igazítjuk, hozom-viszem a varrónőhöz az alakítandó ruhákat, divatbemutatókra is járok egy-egy márkaképviselthez. Boldog vagyok, hogy azt csinálom amit szeretek és amihez - már ki merem mondani - talán értek is. A bolt híre túlnőtt Újpesten, vidékről és külföldről is jönnek vásárlók. De már nem csak mi vagyunk a piacon, hanem együtt élünk más üzletekkel is. Ráadásul az utóbbi két-három évben nekünk is meg kell küzdenünk a válsággal, kevesebbet vásárolnak a hölgyek. Persze olykor magunk ellen is dolgozunk. A jó minőségű, magasabb árú termékeink több szezont is megélnek, ha viselőjüket nem zavarja, hogy már látták rajta. Továbbra is szívesen vásárolom a mérsékelt áron dolgozó hazai készítők termékeit, magam választom ki az anyagokat, és a fazononkat. Mi is alkalmazzuk a vevőmegtartó praktikákat, állandó akciókkal, törzskártyás árengedményekkel, egy újabb vásárlás esetén érvényesítendő bonusszal járunk kedvükben. Működik a honlapunk is. Sok törődés, kollégáim segítsége eredményeként másfél évtized alatt közel háromezer törzsvásárlónk van. S bár jómagam is sokat karcsúsodtam ezalatt az idő alatt, sőt, nagymama lettem, az üzlet- filozófiám nem változott: egyszerű, csinos, jól hordható ruhatárra, alkalmi ruhára a telteknek is szükségük van, kortól függetlenül. - B. K