Újpesti Napló, 2010 (4. évfolyam, 1-48. szám)
2010-07-13 / 27. szám
ÚJPESTI NAPLÓ IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM, 2010. július 13. I n térj ú VÁZLAT AZ „ESTÉHEZ", 1934 Tus, toll, papír, 297x210 mm. Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény kékből egy „igazi" múzeum kialakítását. Leltárba kellett venni az örökséget, majd kiállítások megszervezésére is vállalkoztunk Közben beiratkoztam Budapestre az ELTE művészettörténet szakára, amelyet a múzeumi munka mellett végeztem el. Szőnyi háza és a feladat ma sem ereszt. Több évtizede Klemmné Németh Zsuzsa igazgatóval dolgozom együtt, a feladatokat megtaláljuk, Zsuzsa festőművészként a gyakorlatiasabb, jómagam inkább az elméletibb részeket vállalom. Ma már menedzseljük is a múzeumot. Kis múzeumként az ember múzeumpedagógus, tárlatvezető, kiállításrendező, kutató is egyben.- Három évtized távlatából van-e olyan, amit még nem tud Szőnyi Istvánról?- Minden bizonnyal van. A teljes Szőnyi-életmű feltérképezése a cél, ami szinte lehetetlen vállalkozás. De mivel ilyet nem szívesen mond az ember és legkevésbé sem így áll hozzá, úgy fogalmaznék: Szőnyi István nagyon termékeny, sokat dolgozó művész volt, az összes művét szinte lehetetlen egyszerre egy összkatalógusban közreadni. Művei állami közgyűjteményekben, magángyűjtőknél, a családnál és Zebegényben egyaránt fellelhetők. Ráadásul a magángyűjtők nem szívesen tárják szélesre kapuikat, óriási erőfeszítésünkbe kerül egy-egy kép kölcsönzése. így a monográfus is lépésről-lé- pésre halad. 1994-ben a Szőnyi-aquarellek és gouache-ok (művésztempera, amikor a vízfestékhez enyv, tojásfehérje, méz kerül kötőanyagként) kerültek könyvbe, két évvel később a grafikus Szőnyiről jelent meg kiadvány, amely a rajzokat, tanulmányokat gyűjtötte össze. A Szőnyi-hagyaték nagyságát illusztrálja talán, hogy 16 évvel ezelőtt születésének 100. évfordulóján az Újpest Galériában az önkormányzat felkérésére olyan Szőnyi-gra- fikákat állítottunk ki a városnapokon, amelyek akkor szerepeltek először tárlaton. A kiállítás adott lendületet a grafikus Szőnyi-elemzéséhez. A korában publikált tanulmányok, kiskönyvek előfutárai voltak a Kossuth Kiadó „A Magyar Festészet Mesterei" kedvelt és sikeres sorozata 23. kötetének, amelyet Szőnyi Istvánról írtam. Ez már egy összetett mű: elejétől-végéig kísérletet tettem a teljes Szőnyi-életmű felé. A sorozat főszerkesztője Bereczky Loránd. A szöveget 80 oldalon képek illusztrálják. A könyv elkészültét nemcsak a közgyűjtemények, hanem magángyűjtők is segítették.- Az évforduló több kiállítás létrejöttét is ösztönözte. Melyeket ajánlja a f igyelmünkbef-Június elején nyílt meg Zebegényben a „Szőnyi István Itáliai képek" című tárlat, amely az évforduló alkalmából szervezett kiállítás sorozatunk második állomása. Az augusztus 8-ig megtekinthető képek különleges összeállítást jelentenek Szőnyi 1957, 1959-60-ban Olaszországban tett látogatása idejéből. Szőnyi 1929-ben a római iskola ösztöndíjasa volt, harminc év elteltével más dimenzióban idé- ződtek fel benne a régi emlékek. A város, Róma jobban tetszett a festőnek, mint valaha, sorra megfestette a hegytetőkre ragasztott kis városkákat, Rovianót, Anagnit, Corit, sokat dolgozott Róma kikötőiben. Jó néhány üde akvarellt, gouache-t hozott haza. Szerette volna önálló kiállításonra is bemutatni, de erre már nem volt ideje. A tárlat anyagát magángyűjteményekből és a saját gyűjteméCONDQLKODÓ NŐ Pittkréta papír, 339x210 mm. Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény KERTI PAD, 1943 Tempera, vászon 70x100 cm Szőnyi István Emlékmúzeum, Zebegény nyűnkből válogattuk. Visszakanyarodva az előző kérdéshez, okoz-e még meglepetést az elemzőnek Szőnyi István, ez a kiállítás is arra példa, hogy egyúttal kutatásnak is beillő: friss új szemlélet figyelhető meg képein. Meg tudott újulni, hazatérése után itthon is más szemmel festette a Dunakanyar ihlette képeit. Élete utolsó percéig dolgozott. Veszteségünk, hogy megszakadt az életmű. A Dunakanyar festőjét tárja elénk Szentendrén a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága főtéri képtára. Augusztus 27-november 14-ig tekinthető meg a tárlat, amely szintén a tematikus kiállítások sorába illeszkedik. Az újpestiek minden bizonnyal emlékeznek rá, hogy egy éve, születésének 115. évfordulójára éppen az Újpest Galériában köszöntöttük azokkal a képekkel, amelyek leánya Szőnyi Zsuzsa tulajdonában vannak és amelyeket Rómából hazaköltözve természetesen magával hozott. A kiállítás érdekessége volt, hogy a galéria fölszinti kiállítótermében a Szőnyi-tanítványok egy- egy képpel emlékeztek - müveikkel - a mesterre.- Említette a magángyüjtöket. Mennyire van jelen Szőnyi István egy-egy alkotása a kereskedelemben.t- Szőnyi István e tekintetben is köztünk él, az igényes gyűjtők nagyon szívesen vásárolnak Szőnyi képeket, a nagy aukciókon mindig felbukkan egy- egy érdekes darab. A műtárgykereskedelemben is benne van, sokan vallják: régóta jó befektetés, komoly ára van, akár veszi, akár eladja valaki.- BANGHA KATALIN Posztumusz Ybl Miklós-díj A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az építésszakmai szervezetek összefogásával, április 6-án, Ybl Miklós születésnapján, posztumusz Ybl-díjban az építészet rangos elismerésében részesített 17 kimagasló magyar építészt. A díjazottak között szerepel Hajós Alfréd (1878-1966), aki számos jelentős sportlétesítmény, iskola, lakóépület mellett, az UTE Megyeri úti stadionjának tervezője is. (Forrás: Újpesti Helytörténeti Értesítő)
